Még 2021 állt elő a Joe Biden elnök vezetette amerikai adminisztráció azzal a javaslattal, hogy megakadályozzák a multinacionális cégek adótrükközéseit azáltal, hogy az OECD-tagállamoknál egységesen bevezetnek egy globális társaságiadó-minimumot. A terv lényege az, hogy ha mindenhol egységes a bevételt terhelő adószint, akkor a cégek nem tudják átkönyvelni egy kedvezőbb tao-kulcsú országba a forgalmukat, majd ott adózni, hogy magasabb profitot érjenek el.

A terv az volt, hogy ha egy cég egy országban kevesebb adót is fizet, akkor egy másikban terhelik rá a bevételeire a terhet. Ez pedig azzal is járt, hogy mondjuk a német, francia, amerikai tőzsdéken jegyzett vállalatok nem tudnak alóla kibújni, viszont egy tőzsdei kivezetés amellett, hogy túl sokba kerülne a számukra a tőkebevonási képességeiket is jelentősen rontaná. Lényegében nem lehetett volna elbújni a teher elől, ami tárgyalásra késztetett minden adózót.

Kapcsolódó

Ez számos ország számára jelent kihívást: Magyarországon például 9 százalékos a nominális társasági adó, de az effektív szint ennél is alacsonyabb, mert különböző kedvezményekkel erodálható a bevételre kerülő teher. Az Orbán-kormány emiatt kezdetben erősen elutasította a javaslatot, de azóta a Pénzügyminisztérium lobbitevékenységének, valamint más kormányok érdekérvényesítésének hála kompromisszumosabb javaslatot fogadtak el az EU-ban és a G20 tagállamok gyűléséén.

A most tárgyalt tervezet értelmében a globális tao-minimum 2023-tól lépne érvénybe és a 750 millió euró feletti konszolidált árbevételt elérő nemzetközi vállalatcsoportokra vonatkozna majd. A számításba itthon beleszámíthatna az iparűzési adó (ez nemzetközi szinten is sajátos teherfajta), valamint az innovációs illeték is, de az energiaellátók jövedelemadó-befizetéseit is el lehetne könyvelni. A becslések alapján így Magyarországon várhatóan 20-160 milliárd forinttal növekednek a multinacionális cégek adóterhei.

Viszont ahhoz, hogy a szabályozás életbe lépjen az Európai Unión belül szükséges volt, hogy a kompromisszumos, az eredetihez képest jócskán megkurtított és felvizezett, de a multiknak még így is fájdalmas adót az Európai Parlament is jóváhagyja. Csütörtökön pedig a tervezet át is ment 503 szavazattal, 46 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett, viszont beleépítettek egy felülvizsgálati záradékot, továbbá a fejlődő országokra gyakorolt hatás érdekében hatásvizsgálatot is kérnek – derül ki az EP sajtóközleményéből.

A jelentés a jogszabály mielőbbi alkalmazása érdekében helyben hagyta az Európai Bizottság javaslatának kulcsfontosságú elemeit, és többek között nem változtatott a jogszabály tagállami átültetésére vonatkozó ütemterven és annak 2022. december 31-i határidején sem.

Azonban a képviselők több ponton mégis módosították a javaslatot, például egy felülvizsgálati záradék bevezetésével.

A felülvizsgálat arra biztosítana lehetőséget, hogy változtatni lehessen az éves árbevételi küszöbértéket, amely felett a multinacionális vállalatok a minimum-adómértékre vonatkozó jogszabály hatálya alá esnek. Egy hatásvizsgálatban pedig azt mérnék fel a képviselők, hogy a jogszabály milyen hatással van a fejlődő országokra.

A képviselők visszavágnák az Európai Bizottság által javasolt kivételek számát és korlátoznák a szabályokkal való visszaélés lehetőségét. Az utóbbi cél érdekében az adóelkerülési megoldások elleni szabályokat tartalmazó bekezdéssel egészítették ki a jogszabály-tervezetet.

A megállapodás nem tökéletes: mi például magasabb adókulcsot szerettünk volna. De ilyen kompromisszumra jutottunk. Most pedig az uniós minisztereken a sor, hogy megállapodjanak, és gyorsan alkalmazni kezdjék a jogszabályt. A mai szavazás során ez a cél lebegett a szemünk előtt

– kommentálta azt Aurore Lalucq (S&D, Franciaország) jelentéstevő.

A parlamenti véleményt tartalmazó jelentést most átadják az Európai Tanácsnak, annak egyhangú döntése kell a jogszabály végső formájának meghatározásához.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.