Az utóbbi időben nem először történik, hogy fontos jogszabályváltozások késő este jelennek meg, amit lehetővé tesz, hogy ennek hivatalos csatornája, a Magyar Közlöny immár régóta elektronikus. Míg egyes bejelentéseket sajtótájékoztató, kormányinfó követ, vagy épp azokon történik a bejelentés, máskor nincs ilyen, ahogy most sem.

Kényes módosítások

Ennek oka lehet a változások kényes, részben kedvezőtlen, részben etikai kérdéseket is felvető jellege. Az egyik változás az, hogy bizonyos befektetések után július 1-jétől nem csak a 15 százalékos, az szja-val megegyező kamatadót vonják, hanem plusz 13 százalékos szocho-t is. Ez vonatkozik a bankbetétekre, kötvényekre, befektetési jegyekre, nyereménybetétekre, megtakarítási jellegű életbiztosításokra egyaránt.

Nagy állami adósságteher

Az intézkedés lényege vélhetően nem annyira a költségvetés bevételeinek növelése lehet, hanem a lakossági és részben az intézményi befektetések állampapírba terelése. A folyamat most piaci eszközökkel zajlik: az állampapírok a magas infláció mellett magas nominális kamatot adnak, ami igen vonzó, hisz hasonló kockázatmentes befektetés nem létezik. 

Az államnak azonban ez igen nagy terhet jelent, a kamatkiadás óriási tétel a költségvetésnek, de miután a papírok jórészt változó kamatozásúak és inflációhoz kötöttek, jövőre, pontosabban a jövő évi 6 százalékra tervezett infláció miatt a 2024-es év után kifizetett kamatok nominálisan sokkal kisebbek lesznek. Ez mérsékelheti az állampapírvásárlási kedvet, de a mostani intézkedés arra utal, hogy a költségvetési hiány illetve az államadósság finanszírozása nem teljesen megoldott, ezért adminisztratív eszközökkel is oda kell terelni a megtakarításokat.

Piaci torzulás

Amikor pár éve megszüntették a lakossági állampapírok kamatadóját, már létrejött egy vitatható versenyelőny más befektetésekhez képest: ez most tovább növekszik, hisz sok befektetés hozamát (és még csak nem is a reálhozamát) közel 30 százalékos adó fogja sújtani, ami lényegében más eszközök bizonyos mértékű ellehetetlenítését jelenti.

Rossz emlékek

A nem közvetlen hatású, de legijesztőbb szabály azonban az, hogy a bankoknak kötelezően saját magukat kell rossz színben feltüntetni az ügyfelek előtt, még pedig olyan dolog miatt, ami nem a saját hibájuk, hanem állami szabályozás következménye. Ügyfeleiket évente tájékoztatniuk kell arról, mennyivel több hozamuk lett volna, ha állampapírt vesznek, mint amit elértek más eszközökkel, vagy a bankbetéttel. Ez a lépés egy kicsit az egykori békekölcsönre emlékeztet: nem kötelező, de aki nem ezt választja, vagy amelyik bank nem ezt ajánlja az ügyfélnek, az hátrányokat szenved, nem is kicsit.

Részvényhatás

Nos, ez a bankoknak minden, csak nem jó hír, így a BÉT legnagyobb részvényére, az OTP-re is hatással lehet. Az extraprofitadó ugyan megfeleződik, de egyrészt bevezetésekor idei teljes kivezetését ígérték, és a bankvezetők bíztak is az ígéretben, másrészt a megfeleződésre is csak akkor kerül sor, ha a bank meghatározott, jelentős mennyiségű állampapírt vesz. 

Az összhatás így a bank számára nem kedvező, de ami a lehetséges tőzsdei befektetőket elijeszti, az, hogy bármikor, az éj leple alatt megjelenhetnek a társaság(ok) helyzetét döntően befolyásoló jogszabályok. A tőzsdei befektetőknek a kiszámíthatóság elsődleges, ilyen körülmények között ijesztő lehet a részvény megvásárlása, ez pedig bizonytalanná teszi a bankpapír korábban várt erősödését.