Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A gazdasági kérdéseket, valamint az azokra adott választ erősen befolyásolja a politikai gondolkodás és hovatartozás. Maguk a közgazdászok sokszor úgy csinálnak, mintha szét lehetne választani a tejet és a kávét, miután már összeöntöttük őket, de valójában az ideológia, ami áthatja az emberek gondolkodását, meghatározza, miként vélekednek egy-egy gazdasági problémáról – mondta el Pogátsa Zoltán a Válság és infláció - A globális pénzügyi rendszer című új könyve bemutatóján. Az eseményen Kántor Endre gazdasági újságíró kérdezte a közgazdászt, a beszélgetés meghallgatható a Pogi Podcast legújabb epizódjában. (Az előző podcastrészről itt írtunk.)

Pogátsa Zoltán a közgazdaságtani tudás demokratizálása mellett is felszólalt. Kiemelte, fontos lenne, hogy az emberek értsék a gazdasági folyamatokat és összefüggéseket, és így válasszanak politikai vezetőket az ország élére. Ennek hiányában a politikusok felelőtlenek maradnak. Inkább ezekben a témákban edukálná a diákokat a közoktatás keretein belül, akár a kovalens kötés és egyéb, iskolai dolgozatokban gyakran előkerülő kérdések rovására is.

A közgazdász szerint problémát jelent ma a pénznyomtatástól és az állami beavatkozástól, finanszírozástól való rettegés, attól tartva, hogy infláció lesz.

Azt az álláspontot képviselem, hogy államnak költségvetési és monetáris politikával kell időnként kiegyensúlyozni a válságokat. Sokan vannak viszont azok, akik nem szeretik az állami beavatkozást, ők tipikusan a neoklasszikus iskolát képviselő közgazdászok, akik rendre azt szajkózzák, hogy infláció lesz

- mondta, hozzátéve, a probléma általában akkor lép fel, mikor egy ország nem a saját valutájában adósodik el, mert így csődbe tudnak menni.

Jól használni az államot

Pogátsa Zoltán szerint Magyarországon kétféle ortodoxia létezik: az ellenzéki piacközpontú, állami beavatkozástól tartó hozzáállás mellett jelen van a kormányközeli unortodoxia, amely alapján voluntarista módon "beleplaccsogunk a pocsolyába". A közgazdász hangsúlyozta, mindkettő szemlélet iszonyú problémás.

Az a baj, hogy mondhatom, hogy használjuk az államot, ha az állami beavatkozásról a legtöbb embernek az jut eszébe, hogy Orbán Viktor reggel felkel, kitalál valamit, estére pedig jogszabály lesz belőle. Előzetes hatástanulmány nem készül, utólag nem monitorozzák, mi lesz belőle, ha meg nem működik, sorra lépnek életbe az árkontrollok

- magyarázta.

Ugyanakkor azt is hozzátette, piaci alapon még soha nem csinált senki jó államot. A skandináv, a távol-keleti, de még az amerikai felzárkózási modellben is masszívan éltek az állami beavatkozás lehetőségével, ami azt mutatja nem feltétlen ördögtől való eszköz ez, csak lehet jól meg rosszul használni.

Eurózóna: kint vagy bent jobb?

Manapság sokan vélekednek úgy, hogy "a vacak forintnál" jobb lenne eurót használni és az euróövezethez tartozni, Pogátsa szerint azonban ők "megfeledkeznek arról, hogy az eurózóna teljes perifériája fázott rá a közös fizetőeszközzel: nemcsak Görögország, hanem Írország, Franciaország, Olaszország, Finnország, Ciprus és Szlovénia is."

A közgazdász kiemelte, a görögökre rá lehet ugyan húzni a kulturális sztereotípiákat, miszerint "lopnak, csalnak, hazudnak, korruptak és alszanak", ezek azonban a korábban említett többi államra nem húzhatók rá.

Úgy gondolja, Magyarország euróövezeti csatlakozását is egy nagy, kollektív kiábrándulás követné, mint korábban az Európai Unióhoz és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) való csatlakozását.