A magas átoltottságra, az egységes kormányzati intézkedés és a megfelelő adatok hiányára, valamint a stabil működésre hivatkozva nem vezeti be a budapesti önkormányzatok döntő többsége az óvodákban és bölcsődékben a kötelező oltást – derül ki a kerületek válaszaiból, amit a 24.hu ezzel kapcsolatos kérdésére adtak.

A XVI. kerületi és a XII. kerületi kormánypárti vezetés kötelezővé tette az oltást az óvodai és bölcsődei dolgozóknak. A szintén fideszes csepeli önkormányzat viszont nem tervezi bevezetni a kötelező oltást a hivatalban és az önkormányzat különböző cégeiben, intézményeiben. Ezt a magas, 88 százalékos átoltottsággal indokolják. Kőbánya kormánypárti vezetése is hasonlóan gondolkozik, és az V. kerületi fideszes vezetés is azzal érvel, hogy az önkormányzati intézményekben dolgozók 90 százalékban átoltottak, ami országos összehasonlításban is átlag feletti.

Az újbudai önkormányzattól és a II. kerülettől konkrétabb adatok érkeztek. A XI. kerületben a bölcsődei és óvodai dolgozók 94,2 százaléka már megkapta a vakcinát, az utóbbinál pedig 80 százalékot meghaladó az átoltottság. Óbuda vezetése szerint egységes kormányzati intézkedésre lenne szükség, Újpesten pedig arra jutottak a kerületi vezetők, hogy nem kötelezhetik kollégáikat olyan járványügyi döntés meghozatalára, amihez sem szaktudásuk, sem adataik nincsenek.

Verba Magdolna, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnöke szerint az óvodákban körülbelül 80 százalékos lehet az átoltottság. Az államilag fenntartott intézményekben kötelező az oltás felvétele a dolgozóknak, de a magán, önkormányzati és egyházi óvodákban a fenntartó és a munkáltató dönt erről. Tapasztalataik szerint teljesen változó, hogy kötelezővé teszik-e az oltást vagy sem, több egyházi óvodában például nem kell beoltatni magukat a dolgozóknak.

Nemcsak Budapesten, hanem általánosságban is elmondható, hogy az önkormányzatok többsége nem vezette be intézményeiben a kötelező oltást, a megyei jogú városok közül például eddig csak Győrben írták elő az oltás felvételét.