Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az európai biztosítók szervezete, az Insurance Europe két év után idén is megkérdezte az európai polgárokat a nyugdíj-megtakarítási szokásaikról, most tizenhat ország 16 ezer lakójától gyűjtötték be a válaszokat.

A korábbi 43 százalékkal szemben a válaszadóknak csak 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs valamilyen kiegészítő nyugdíj-megtakarítása. E kategóriának a harminc százaléka érzi úgy, hogy ezt nem tudja megengedni magának, míg ötvenöt százalékuk tervezi a közeljövőben, hogy belevág egy nyugdíj célú megtakarításba, vagy legalábbis érdeklődik, csak nincs elég információja a lehetőségekről. A magyarországi válaszadóknak azonban az átlagnál jóval nagyobb, 48 százaléka nem rendelkezik ilyen tartalékokkal – idén két százalékkal többen mondták ezt, mint két éve.

Bár ez az eltérés hibahatáron belül van, de a növekedésben szerepet játszhattak az elmúlt két év járványhullámai.

Később kezdik és kevesebbet tesznek félre

A felmérésben ugyanis minden ötödik európai mondta azt, hogy a Covid-19 hatással volt a nyugdíj-megtakarításaira, a magyaroknál ez harminc százalék volt.

A legtöbben csökkentették rendszeres befizetéseiket vagy elhalasztották azok tervezett megkezdését, mindössze három százaléknyian adták fel terveiket – épp olyan arányban, mint amennyien növelték félretett összegeik nagyságát. Ezzel a magyarok a vizsgált európai mezőny középső harmadában helyezkednek el.

A görögöknél, a portugáloknál vagy az íreknél például jóval nagyobb hatása volt a pandémiának a nyugdíj-megtakarításokra. A jelentős eltérések a felmérés készítői szerint az állami támogatások különbözőségével magyarázhatók, valamint azzal, hogy a helyi szabályozások engednek-e nyugdíj előtti hozzáférést a megtakarításokhoz.

A kockázatot nagyon nem szeretik

A hosszú távú megtakarítók kockázatvállalási hajlandósága igen alacsony. Az európai válaszadók 83 százaléka biztos szeretne lenni abban, hogy legalább a befektetett pénzét visszakapja, s csak 17 vállalná a magasabb megtérülést úgy is, ha közben esetleg a pénze egy részének elvesztését kockáztatná. A magyarok az átlagnál is óvatosabbak, 85 százalékuk menne biztosra.

Járadék vagy egyösszegű kifizetés?

Amikor általánosságban tették fel a kérdést, ki hogyan szeretné megkapni a megtakarítását, a válaszadók 43 százaléka az éves járadékot részesítette előnyben, 20 százalék vette volna fel a teljes összeget egyben, további 37 százalék valamilyen rugalmas hozzáférést választott volna.

De amikor úgy hangzott a kérdés, hogy a nyugdíjba vonuláskor mintegy 18 millió forintnak megfelelő euróösszeget szeretne-e kézhez kapni, vagy élete végéig évi 900 ezer forintnyit, akkor már 54 százalék választotta az egyösszegű kifizetést. (A magyaroknál az általános kérdésnél 35 százalék volt a járadék, 30 százalék a teljes összeg azonnali felvétele mellett, és pontosan hozták az európai átlagot, amikor konkrét összegekről volt szó.)

Az előrejelzések szerint Európában 2080-ra csaknem megkétszereződik a 65 év felettiek, illetve a 20-64 közötti korosztályok aránya – az utóbbiak rovására.

Idén meglesz a négyszázezredik nyugdíjbiztosítás

Idehaza az öngondoskodás keretei között egyre többen választják a nyugdíjbiztosítást. Az MNB adatai szerint 2021 harmadik negyedév végén a rendszeres díjú nyugdíjbiztosítási szerződések száma megközelítette a 400 ezret, míg az egyszeri díjasoké meghaladta az ötezret. A szokásos az év végi hajrát követően a folyamatos díjas szerződések száma, még konzervatív becslések alapján is átlépi idén a 400 ezres küszöböt - véli a Mabisz.

Hazánkban 2014 óta ösztönzi az állam a nyugdíjas évekre vonatkozó öngondoskodást, azóta vehető igénybe adókedvezmény a nyugdíjbiztosítások díjai után, ami a befizetések 20 százaléka, maximum 130 ezer forint. Mivel a törvény csak a tárgyévben történő befizetésekre teszi lehetővé a visszatérítést, év végén jellemzően rengeteg ügyfél igyekszik eseti befizetésekkel maximalizálni az adókedvezmény összegét, illetve az új biztosítások kötése is látványosan megugrik ilyenkor.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján évről évre egyre többen igénylik a nyugdíjbiztosítások adókedvezményét és az összeg is folyamatosan nő. A 2020-as adóévre vonatkozóan több, mint 312 ezren éltek az adó-visszatérítés lehetőségével, közel 15,3 milliárd forint összegben. Ez fejenként átlag közel 49 ezer forint adókedvezményt jelentett, szemben az öt évvel korábbi 44 ezerrel.

A gyermeket nevelő szülők jövő év elején visszakaphatják a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójuk (szja) összegét, legfeljebb az átlagjövedelemig. Ez jövőre akár lökést is adhat az öngondoskodásnak, hiszen az szja-visszatérítés ugyanúgy gyarapíthatja a nyugdíj-megtakarítást, mint eddig. Mindössze annyi a különbség, hogy az adó-visszatérítés összege nem automatikusan érkezik az öngondoskodási számlára, hanem a megtakarítónak kell egy eseti befizetéssel elhelyeznie. Ebben az esetben is jár a befizetések utáni 20 százalékos adó-visszatérítés. Ezek alapján jövőre akár még többen is maximalizálhatják a nyugdíjcélú megtakarítások után kapható adójóváírást - írta a Mabisz.