Európa nem tekint a jövő élelmiszereként a rovarokra, hiába kelt egyre többekben a klímaváltozás miatt aggodalmat a hagyományos hús fogyasztása. Míg a világ egyes részein a mindennapi táplálkozásban hagyományosan fontos a rovarok szerepe, Európában mindössze másfél éve tekinthetők élelmiszernek.

Az Európai Unió 2021 júniusában engedélyezte először, hogy élelmiszerként rovar vagy rovari összetevőt tartalmazó termék kereskedelmi forgalomba kerüljön.

Az uniós hatóságok bele is húztak a piaci fordulatot hozó engedélyeztetésekbe: összesen háromféle rovarfaj is zöld utat kapott 2021 júniusa óta.

Egészben, fagyasztva és őrölve is egyre több helyen jelenhet meg a kínálatban

  • a lisztbogár lárvája, ismertebb nevén a lisztkukac,
  • a keleti vándorsáska
  • és a házi tücsök.

Az ehető rovarok iránt gyakorlatilag nincs valós kereslet a kontinensen, ezt igazolja, hogy hiába lettek hivatalosan is bejegyezve új élelmiszerként, elfogadottságuk, nem javult, és a kíváncsiság sem vonzza a fogyasztókat.

Mindez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy ne jelenne meg a jövőben egyre több élelmiszerben a rovar, mint alapanyag, de komoly piaci hatással várhatóan nem jár ezeknek az új élelmiszereknek a megjelenése.

Fontos ugyanakkor a fogyasztók és a hatóságok odafigyelése, mivel összetevőként sok gyártó valódi alternatív fehérjeforrást lát a rovarokban, így például fehérjeporokban és más, állati fehérjét helyettesítő termékekben a növényi alapanyagot felválthatja rovari összetevő.

Jól láthatóan fel kell tüntetni a terméken a rovari hozzávalót

Noha a piaci folyamatok egyértelműen jelzik, nem lesz az európai üzletekben külön részlege az ehető rovaroknak, a kínálatban attól még megjelenhetnek. Ennek adottak a feltételei, mivel az EU-ban engedélyezett új élelmiszerek nem tilthatók be nemzeti hatáskörben.

Ezért a vásárlók pontos tájékoztatása érdekében módosítja az élelmiszerek jelölési rendeletét az Agrárminisztérium, hogy a rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők legyenek a boltok polcain – jelentette be Nagy István.

Az agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy veszélybe kerülhetnek a hagyományos táplálkozási szokások, Brüsszel ugyanis egyre több rovarfajt vesz nyilvántartásba, szemben az új élelmiszerekkel. Nagy István arra emlékeztetett,

Magyarország egyedüliként elutasította a rovarok forgalmazását élelmiszerként. Európát nem fenyegeti fehérjehiány, nincs olyan szükséghelyzet, amely alternatív fehérjebevitelt tenne szükségessé, így a rovari fehérjékre nincs semmi szükség.

Nemzeti hatáskörben tehát szűk a mozgástér. Az Agrárminisztérium közleményében kiemelte: a fogyasztók hiteles és pontos tájékoztatása érdekében változik az élelmiszerek jelölési rendelete.

A szigorítás értelmében

  • az összetevőket a csomagoláson jól látható helyen kell majd feltüntetni, 
  • a termékeket pedig elkülönítve, külön polcon kell majd elhelyezni az üzletekben.

Nagy István hangsúlyozta, a közvélemény-kutatások is azt bizonyítják, hogy a magyar emberek nem akarnak rovarokat enni. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérése szerint a magyar fogyasztók kevesebb mint 5 százaléka fogyasztana szívesen rovarokból készült ételt, több mint 70 százalékuk pedig határozottan elzárkózik a lehetőségtől.

Senki sem tudja, hova vezet a rovarevés

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) állásfoglalása mellett a nemzeti hatóságok, köztük a Nébih is felhívta már a figyelmet, hogy

a rovarok fogyasztása eddig nem ismert reakciókat is kiválthat az emberi szervezetben, ez minden új élelmiszernél előfordulhat.

Hiába a termékek hosszas vizsgálata és a kockázatok elemzése, az uniós hatóság amellett, hogy ezeket a fajokat emberi fogyasztásra javasolja, a veszélyekre is figyelmeztet.

Nem értünk a rovarevéshez

Az európai emberek szervezete nincs hozzászokva a rovari fehérjeforráshoz, Európában nincs hagyományuk. Éppen ezért a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy minden előzmény nélkül kialakulhatnak allergiás reakciók a rovarok elfogyasztása után azoknál is, akik más élelmiszerekre nem érzékenyek.

Ezeket a kockázatokat ráadásul növeli, hogy nincs érdemi rovartenyésztés és feldolgozás, így a legtöbb ilyen terméket a Távol-Keletről importálja az EU. Az előállítási körülmények bizonytalanok, ráadásul a fogyasztóknak sincsenek ismereteik, tapasztalataik, ezért a nem megfelelő feldolgozással is kiválthatók allergiás reakcióhoz vagy komolyabb gyomorpanaszokhoz vezető biológiai folyamatok.

Így lett a lisztkukacból Európa új élelmiszere

Az Európai Unióban irányelv szabályozza az új élelmiszerek engedélyezésének menetét. Fontos, hogy egy adott gyártó adott termékére kérhető engedély. Ez azt jelenti, hogy

nem lehet általánosságban biztonságos élelmiszerként tekinteni például a lisztkukacra, az uniós engedély kizárólag az eljárást kezdeményező gyártó meghatározott termékeire vonatkozik.

  1. A leendő élelmiszer mintáját és a kapcsolódó dokumentációt az engedélyezés előtt részletesen elemzi az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság. Ebbe a laboratóriumi vizsgálatok mellett beletartoznak a jelölésre vonatkozó tervezetek alapos vizsgálata is, vagyis már az eljárás kezdetekor egy teljes termékpályát lefedő tervet kell ismertetni a szakhatósággal, amely a termék összetevői mellett kitér a címkézésre, az értékesítési folyamatra, a tárolhatóságra és a lehetséges, gyártó által már feltárt kockázatokra.
  2. Ha a hatóság megadja az engedélyt, vagyis kimondja, hogy biztonságos és emberi fogyasztásra ajánlható a rovari termék, akkor kerül az Európai Bizottság elé a gyártó kérelme. A bizottsági jóváhagyás után az Európai Parlament, majd a tagállamok többségi hozzájárulása kell, hogy valóban élelmiszerként forgalomba kerüljön a termék.
  3. A polcokra akkor kerülhet ki először a termék, ha az Európai Bizottság hivatalos értesítőjében is megjelent a döntés.

A folyamat garanciát jelent tehát arra, hogy kiemelt kockázatok nélkül ehetünk a három rovarfajból készült élelmiszert, ugyanakkor a hagyományos hús alternatívájaként nehezen lehet elképzelni a szöcskét, vagy a lárvákat.

A hús akkor is marad, ha ezért a klímacélok esnek kútba

Az alternatív fehérjeforrások kutatásába az elmúlt években dollármilliárdokat öntöttek a legbefolyásosabb befektetők, például Bill Gates is.

Nem lesz a hagyományos hús versenytársa a rovarból készült snack
Nem lesz a hagyományos hús versenytársa a rovarból készült snack

Az ugyanakkor csak mostanság, a globális gazdaság megtorpanása és a rekordmagas infláció időszakában vált egyértelművé, hogy nem veszélyezteti a hagyományos húsok egyeduralmát sem az ehető rovar, sem a növényi fehérjéből hússzerűre formázott vegán műhús, sem a laboratóriumi hús. Egyelőre az egyéb próbálkozásoktól, például az algáktól és a gombáktól sem várható, hogy elfogadott fehérjeforrásként épülnek be az európai gasztronómiába, kiszorítva az állati eredetű húst.

Hasznos és fontos a rovar, de nem a klímaharc csodafegyvere

A rovarok megfelelő körülmények közötti tenyésztése, feldolgozása és felhasználása emberi fogyasztásra így a piaci szereplőknek sem elsődleges érdeke. Komoly szerepük van ugyanakkor már most is a rovari fehérjeforrásnak az állati takarmányozásban – derül ki a rovartenyésztőket és feldolgozókat tömörítő globális ernyőszervezet, az International Platform of Insects for Food and Feed (IPIFF) hosszú távú rovarstratégiájából.

A rovarok étkezési céllal így az állattartásban kapnak a jövőben egyre fontosabb szerepet.

Ezt támogatja az ENSZ és az USDA (amerikai mezőgazdasági minisztérium) is. A hosszú távú stratégiák ugyanis növekvő állatállománnyal, a hús és a tejfogyasztás növekedésével számolnak. Ez növekvő takarmányigénnyel jár, amivel a növénytermesztés idővel csak újabb és újabb termőterületek bevonásával tudna lépést tartani.

Jelentős szerepet szánnak ugyanakkor a zöldek és a klímaváltozás ellen küzdő civil szervezetek a rovarok emberi fogyasztásának.

A szakértők ugyanakkor nem látják bizonyítottnak, hogy a hagyományos állattartásból származó károsanyag-kibocsátás lényegesen alacsonyabb lenne, ha rovarokat tenyésztenének. A rovartartási folyamatok szintén kibocsátással járnak, ráadásul a világ másik feléről érkező import is terheli a környezetet.

Az élelmiszeriparban zajló innováció ugyanakkor nem áll meg, és az emberi fogyasztásra alkalmas rovari ételek iránt is van kereslet, még ha egy szűk rétegről is van szó jelenleg.