Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta a parlamentnek a jövő évi költségvetést, azt egyúttal a honvédelem és a rezsivédelem költségvetésének nevezte. A honvédelemi kiadások valóban jelentősen, 50 százalékkal nőnek, a rezsivédelmi alap viszont a felére csökken, amit indokolnak is az éve első öt hónapja folyamán egyre csökkenő energiaárak.

Halványuló háborús hatás

A költségvetés benyújtására viszonylag korán kerül sor ahhoz képest, hogy az utóbbi években meglehetősen nehezen tervezhető volt a büdzsé, miután a külső feltételek rendkívül sokat változtak. A pénzügyminiszter arra hivatkozott, hogy háború időben nem lehet elég korán benyújtani a költségvetést. A kormánykommunikációban az orosz-ukrán háború amúgy is nagy súlyt kap, miközben úgy tűnik, a gazdasági folyamatok egyre inkább függetlenednek a konfliktustól, a piacok, illetve Európa gazdasága alkalmazkodott, mondhatni megszokta a háborút, tartson az akármeddig.

Ezt leginkább a tavaly égbe szállt gázár csökkenése jelzi: a 2021-et megelőző bő 10 évben átlagosan 20-25 euró volt a megawattóránkénti európai tőzsdei ár, az elmúlt napokban ez 23-27 euró között ingadozott, tehát gyakorlatilag korábbi, normálisnak tekintett időszak szintjén. Persze év elején ennél magasabb volt, és a hosszú távú gázszállítási szerződések két hónap késéssel követik a piaci árat, de az már látszik, hogy az energiaválság lényegében véget ért. Ugyanez mondható el az árutőzsdéken kereskedett élelmiszer-alapanyagokról is: a gabonaárak is visszatértek a szokásos szintre.

Nato-kompatibilis honvédelmi költségvetés

A háborús hatások tehát mérséklődtek, ugyanakkor a honvédelmi kiadások látványosan nőnek, 1310 milliárd forintra, nagyjából 50 százalékkal az idei évhez képest. Ugyanakkor szó sincs arról, hogy ez valamiféle háborús készülődés jegyében telne, de a háború időszaka kiváló alkalom a honvédelem fejlesztésére. A mostani növelés ugyanakkor szerződéses kötelezettség is, hisz a Nato-tagállamok vállalták, hogy GDP-jük 2 százalékát honvédelmi kiadásokra fordítják. Ez most meg is fog valósulni, mivel a becsülhetően 65 ezermilliárd körüli jövő évi GDP adathoz képest ez valóban 2 százalék.

Fegyvergyártás

Maga a többletpénzt elsősorban az elmúlt időszakban többször is kommunikált fegyvergyártásra és egyéb honvédelmi eszközök gyártására fordítják, az új fejlesztéseken túl értelemszerűen a költségek is nőnek az idei magas infláció következtében. A pénzt van honnan átcsoportosítani, hisz a rezsivédelmi alap megfeleződik és csak 1360 milliárd forint kerül bele. Persze ez sem kevés, de jó esély van arra, hogy erre sem lesz szükség. Ha a gázárak és ezzel együtt a villamos energia ára sem száll már el újra, akkor az átlagfogyasztás alatti olcsó háztartási energiaárak dotálása már nem jelent ekkora terhet a költségvetésnek.