Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Magyarország bruttó hazai terméke asz idei első negyedévében a nyers adatok szerint 8,2, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a Központi Statisztika Hivatal (KSH).

Ez az érték lényegében telibe találta a legoptimistább és a legpesszimistább előrejelzések középpontját.

A KSH szerint a növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 2,1 százalékkal emelkedett.

Leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások húzták a növekedést. Az iparon belül különösen az élelmiszer- és italgyártás, a kőolaj-feldolgozás, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a kereskedelem, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős.

A jövőre kivetített dinamikára építő, az amerikai tájékoztatási gyakorlatban régóta közölt úgynevezett évesített index 8,6 százalékos növekedést jelez az első negyedévben. Az évesített index azt mutatja meg, hogy mekkora lenne az éves változás, ha az aktuális negyedéves – az előző negyedévhez viszonyított – volumenváltozás négy negyedévig folytatódna.

Mit vártunk?

Az előzetes várakozások között jelentős volt a szórás, például Trippon Mariann CIB elemző 7,3, míg Virovácz Péter az ING részéről 9,2 százalékos bővülést jósolt az adatközlést megelőzően. Abban azonban általánosságban nem volt kétség, hogy kiugró eredményt hozott a magyar gazdaságban az első negyedév.

Ezt az összes fontosabb szektor növekedési adata alátámasztotta az év első három hónapjában:

  • Ipar: január - 8,9 százalék, február - 4,5 százalék, március - 3,6 százalék
  • Építőipar: január - 3,3 százalék, február - 42,3 százalék, március - 10,5 százalék
  • Kiskereskedelem: január - 4,1 százalék, február - 9,8 százalék, március - 16,2 százalék

Ezek a tételek nagyban támaszkodtak arra, hogy februárra 546 ezer forintra nőtt a bruttó átlagkereset, ami jelentős támasza például a kiskereskedelmi forgalom látványos növekedésének.

Emögött az amúgy is emelkedő bérszínvonalon túl nagy szerepet játszik, hogy februárra esett be millióknál például a választások elé időzített szja-visszatérítés, vagy a fegyveres erők tagjainak kiutalt jutalom.

Hova tovább?

Várható, hogy a mostani kimagasló teljesítményt lassulás követi az év hátralevő részében, ez azonban nehezen belátható.

A háború, az energetikai ellátási problémák, és a nagyobb mennyiségű uniós pénz kimaradása a gazdasági folyamatokból mind olyan tényezők, amelyek egy lassabb növekedési tempóra utalnak. A Nemzetközi Valutaalap idén újabban 3,5 százalékos növekedést prognosztizál, az Európai Bizottság héten megjelent elemzése lényegében azonos, 3,6 százalékos növekedést jósol a magyar gazdaságnak 2022-re.

Ez sokkal nem marad el a gazdasági kormányzat 4,3 százalékos aktuális előrejelzésétől, amit a legutóbbi konvergencia programban publikáltak.

Ennél azonban vannak jóval optimistább előrejelzések. Suppan Gergely, a Magyar Bankholding közgazdásza 5,9 százalékos bővülést vár, mivel szemben a legtöbb elérhető prognózissal, értékelése szerint egyáltalán nem biztos, hogy a lassulás felé mutató kockázatok beigazolódnak. Önmagában a bérek emelkedése és az egyes gazdasági szegmensek, például az ipar vagy az építőipar jelentős támaszt adnak a növekedésnek idén is, továbbá tetemes mennyiségű új beruházás is tervbe van véve.