Nem vonja ki a forgalomból az MNB az ötforintosokat, mert túl sokba kerülne, és a lakosság használja ezeket az érméket. A kivonást egy ellenzéki országgyűlési képviselő kezdeményezte.

A jegybank adatai szerint mind az érmék, mind a bankjegyek forgalma nagyot nőtt. A februárban kitört orosz–ukrán háború is erős hatással volt a bankjegykeresletre. Ez természetes folyamat: gazdasági-társadalmi bizonytalanság esetén az emberek készpénzhez akarnak jutni, mindenütt a világon így reagálnak az állampolgárok - mondta Bódi-Schubert Anikó a rádióban.

Míg az elhasználódás miatt évi 60-70 millió új bankjegyre van szükség, addig érmékből csak egy százezres nagyságrendre.

Hogyan döntenek a kivonásról?

Azt, hogy egy címletre szükség van-e, vagy sem, a jegybankok a készpénzforgalmi szokások alapján döntik el. Az nézik, hogy

  • milyen mértékben vesz részt az adott címlet a forgalomban,
  • van-e rá igény, használják-e az állampolgárok,
  • a pénzügyi közvetítő szféra számára jelent-e többletterhet, nehézséget annak az adott címletnek a kezelése.

Ilyen szempontok alapján történt az egy- és kétforintosok bevonása Magyarországon, de említhető a kétszázforintos bankjegyek érmére történő cseréje is - sorolta az MNB-s főosztályvezető.

Ezt javasolta a jobbikos honatya

Az ötforintos érme immár a saját anyagköltségét sem éri meg, sőt színesfémhulladékként kilóra többet ér, mint fizetőeszközként, ezért vonja be az MNB - javasolta korábban Balassa Péter jobbikos képviselő.

Számítása szerint ugyanis az ötforintos súlya 4,2 gramm, anyaga réz, cink és nikkel, továbbá 238 darab ad ki egy kilót, ami 1 190 forintot ér. A háztartási sárgarézhulladék kilós átlagára a színesfémátvevőknél jelenleg 1 500 forint. Mivel az árupiacokon jelentkező fémhiány és a forintromlás miatt nem várható, hogy ez lefelé mozdulna, ha minden ötforintos érmét a háztartási sárgarézhulladékba leadhatnánk, legalább 300 forintot keresnénk rajta kilónként - írta Balassa Péter.

Ráadásul a hulladékár többszöröse lehet az alapanyagárnak: csak a sárgaréztartalommal számolva 1 kilogramm alapanyag 6 ezer forint körül van, így egyetlen darab ötforintos érme akár 25 forintba is kerülhet, amihez hozzáadódik a nikkel, az érmeverés, a szállítás, a tárolás és az egyéb költségek.

Jelenleg mintegy 700 millió darab ötforintos van forgalomban, így az érme bevonása – még a kerekítésből származó kiadások mellett is – több mint tízmilliárdos megtakarítást jelenthet a központi költségvetésnek, amely összeget a forráshiánnyal küzdő szociális területre lehetne átcsoportosítani.

Az MNB legutóbbi adatai szerint 2022. március 31-én 752,2 millió darab ötforintos volt forgalomban, ez a forintérmék 33,5 százalékát tette ki. Csak az utóbbi egy évben 44 millióval nőtt a forgalomban lévő ötforintosok száma.

Amikor az MNB 2008. március 1-jén bevonta az egy- és kétforintos érméket, ez 3-4 milliárd forintos megtakarítást jelentett nemzetgazdasági szinten.

 

Az MNB nem vonja be az ötforintost

Az MNB nem fogja bevonni az említett érmét. A bevonást sokkal szélesebb spektrumban kell vizsgálni, mint önmagában véve mondjuk a gyártási költséget. Nem vitás, hogy a fémárak jelenleg magasak, de ezek hektikusan változnak – jegyezte meg Bódi-Schubert Anikó az InfoRádióban.

A jegybanknál nem látják helyesnek, hogy pusztán a fémárak alakulása és üzleti szempontok alapján hozzanak döntést. Ráadásul az MNB elemzései azt mutatják, hogy az ötforintosok teljesen harmonikusan viselkednek az összes többi érmecímlettel. 

 

Matolcsy György jegybankelnöknek az írásbeli kérdésre adott válaszából az is kiderült, hogy 764 millió darab ötforintos van forgalomban, és ha bevonnák őket, akkor - 50 százalékos visszaáramlással számolva - mintegy 1604 tonna érmét kellene kezelni, ami komoly költséget jelentene.

Ezt a tömeget megmozgatni a hitelintézeteknek, a postának, a pénzfeldolgozóknak 100 millió forintos nagyságrendű költség lenne. Ennek az átfutási ideje hónapokat venne igénybe, ami alatt – ha az árfolyam korrigálna – a jegybank nem gondolhatná meg magát, hogy „jaj kérem, akkor mégsem vonom be”; ezért is szükséges a nagyon körültekintő mérlegelés - tette hozzá Bódi-Schubert Anikó.

Az MNB jelenleg hatályos készpénzes stratégiájában nem szerepel a címletstruktúra változtatása, mert a 6 bankjegycímlet és a 6 érmecímlet stabilan és megbízhatóan kiszolgálja a készpénzforgalmi igényeket - tette hozzá a jegybanki szakértő.