A kormány váratlanul, szeptember 1-jei hatállyal szigorította a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata), ezzel pedig nagyon sokak számára nem lesz elérhető ez a nagyon kevés adminisztrációval, átlagosan havi 1 millió forintos jövedelemig mindössze 50 ezer forintos kiadással menedzselhető adózási forma. 

Az érintettek számára a Pénzügymisztérium korábban az átalányadózást javasolta, de emellett több más, de a katánál mindenképp bonyolultabb megoldás is létezik. A szaktárca kedd este újabb közleményben jelezte és Magyar Közlönyben is megjelent, hogy egy gyors huszárvágással módosították az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásra (ekho) vonatkozó szabályokat az ősz első napjáról kezdődően. 

Az egyéni vállalkozóknak az átalányadózás, a cégeknek a kisvállalati adó lehet alternatíva. A kedvezőbbé váló szabályok miatt a művészeknek pedig az ekho lehet a legjobb választás. Tavaly még mintegy 41 ezren ekhóztak, de szeptembertől ez a szám jelentősen megnőhet. Szeptember 1-től ugyanis csak 15 százalék lesz a fizetendő ekho mértéke, mivel a jelenleg 13 százalékpontos kifizetői ekho megszűnik. Így az íróknak, az újságíróknak, az előadóknak, a művészeknek, illetve az előadásokban segédkező szakmák képviselőinek (például hangmérnökök, díszletezők, statiszták, sminkesek, jelmezkészítők) megéri az ekhót választani

- írta kedden a PM. 

Ki ekhózhat?

Ahogy a minisztérium is említi, az ekhót csak meghatározott munkakörök esetében lehet alkalmazni. Ezeket sorolja fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal idén az ekhóról kiadott tájékoztatója. Többek között az írók, újságírók, művészek, előadásokban segítő dolgozók mellett ekhózhatnak a sportolók (többek közt a focisták), a grafikusok és a multimédia-tervezők. E körbe tartozik a "nyelvész, fordító, tolmács foglalkozáson" belül a filmszövegfordító, lírai művek fordítója, műfordító, prózai és drámai művek fordítója. Azt, hogy konkrétan ki ekhózhat, a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere alapján az úgynevezett FEOR-szám alapján szabja meg a törvény. A pontos lista itt (ekhós törvény) és itt található (NAV-tájékoztató).  

A szerdán kihirdetett rendelet számos adózónak hozhat kedvező változást: amennyiben az ekho-törvényben felsorolt tevékenységek – ez egy több tucat foglalkozást felölelő lista – valamelyikét végzi a magánszemély, akkor már idén, szeptember 1-től választhat ekho szerinti adózást. Ez azért fontos változás, mert korábban nem lehetett ekhós adózást választani abban az esetben, ha az adózó az adóévben (korábban) kata szerint adózott, így a módosítás nélkül az ekhóra való áttérés csak jövő évtől lett volna lehetséges 

- mondta a Napi.hu-nak Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának partnere.

A szakember hozzátette: 

további kedvező változás, hogy a kifizetőt (munkáltatót) terhelő, a szociális hozzájárulási adóval megegyező mértékű, azaz 13 százalékos ekhót nem kell megfizetni. Az ekhotörvény egyéb rendelkezései változatlanok maradtak, így tehát a magánszemély 15 százalék - bizonyos esetekben 9,5 százalékos (például azoknál, akik az adóévben legalább 183 napig saját jogú nyugdíjasnak minősülnek) - adó megfizetésére köteles.

 

Fontos azonban, hogy az új szabályok egyelőre csak addig élnek, amíg tart az ukrajnai háború miatt elrendelt rendkívüli jogrend. Ha lejár a jelenlegi periódus, akkor a rendeletek hatályukat vesztik, hacsak nem emelik be a törvényekbe a friss rendelet tartalmát.

 

Hogyan fest a matek szeptembertől? 

Alapesetben az ekhós adózás alkalmazásánál az érintettek bérének egy része a minimálbérhez van kötve, tehát az egyetlen vagy az egyik munkaadójuknál minimálbéren kell őket bejelenteni. Így csak a minimálbér feletti részre vonatkozik a kedvezményes ekhós adózás.

Mindezek alapján a Buksza (a Napi.hu szerkesztőségi blogja) számításokat végzett, hogy miként alakulhat az ekhósok bére. A kalkulációk hipotetikusak, mert még lehet változás az ekhós szabályokban. Azért is csak becslésről van szó, mert az ekhós bérezésnél a minimálbér fix elem, ennek az összege jó eséllyel 2023. januártól növekszik, de még kérdés, hogy mennyivel. Ez pedig szintén átírja majd az ekhós matekot.

A jelenlegi szabályok szerint a 200 ezer forintos bruttó minimálbérből nettóban – kedvezmények nélkül – 133 ezer forint nettó marad. A személyi jövedelemadó (szja) 30 ezer forint, a járulékkiadás pedig 37 ezer forintot tesz ki. A 200 ezer forint bruttó után pedig a munkáltatónak a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szochót) is ki kell fizetnie, ami 26 ezer forint. Így a minimálbérhez kötött összkiadás a munkáltató szempontjából 226 ezer forint. 

Ha az érintett ezen felül "összeekhózik" további

  • 100 ezer forintot, akkor abból 15 ezer forint jön le, marad nettóban nála 85 ezer forint, amelyhez hozzájön a minimálbéres 133 ezer forint, azaz összesen 218 ezer forint marad a zsebében. 
  • 200 ezer forintot pluszban, akkor már 303 ezer forint lesz az összesített nettó. 
  • Amennyiben 300 vagy 400 ezer forint az ekhós (azaz a minimálbér feletti) jövedelem, akkor rendre 388 ezer és 473 ezer forint lesz a nettó.

Érdemes megnézni azt is az eddigi kata-maximum alapján is a matekot. A kata-szabályok szerint évi 12 millió forintos, azaz havi átlagban 1 millió forintos bevétel esetén a havi kiadás 50 ezer forintot tett ki, éves szinten 600 ezer forintot. (Az ezt meghaladó részre 40 százalékos extra terhelés rakódott. Emellett egy-egy kifizetőtől származó 3 millió forint feletti részt szintén 40 százalékos plusz elvonás terhelte.) 

Az 1 milliónál maradva: amikor a 200 ezres (bruttó) minimálbéres részhez további 800 ezres ekhós rész társul, akkor a nettó 813 ezer forint lesz. 

Jön a négy órára bejelentett ekhózók tömege?

Az ekhót normál foglalkozás mellett évi 60 millió forintos bevételig választhatják az érintettek, feltéve, hogy a minimálbérig normál módon megtörténik az adó- és járulékterhek megfizetése. Viszont, ha például a zenész jövedelme az éves minimálbért nem éri el, mert például csak négy órában foglalkoztatják, akkor az ekhós bevételt arányosítani kell, így esetében az éves bevételi határ 30 millió forint

- áll a PM-minisztériumi közleményben.

Így pedig logikus lépés volna, ha sokan betérnének a napi négyórás bejelentett ekhózásra az ősztől.

Ha ugyanis valakinek csak napi 4 órás minimálbért kel kifizetni és minden más (ekhós) paraméter (bevétel) változatlan marad, akkor érdemben alacsonyabb lesz a fix rész.

A gyakorlatban ezt azt jelenti, hogy 100 ezer forintos 4 órás minimálbérből lejön 15 ezer forint személyi jövedelemadó és 18,5 ezer forint járulék. A nettó tehát 66 500 forint lesz. (A munkaadónak még be kell fizetni itt is a 13 százalékos forintos szochót, azaz 100 ezer forintra vetítve 13 ezer forintot.) Ha ehhez hozzájön 100-400-800 ezer forint ekhós összeg, akkor utóbbi összegekből 85-340-680 ezer forint marad. Így a 4 órás minimálbéres nettóval együtt számolva már 151 500 forint marad a 200 ezres bruttóból, az egymilliósból pedig 746,5 ezer forint lesz.

Megmenti a katásokat? 

Összességében az ekhót a fentiek alapján csak egy korlátozott kör használhatja, akik jól járnak a könnyítéssel, de tehát a a katások jelentős részének - a jelenlegi szabályok szerint - nem jelent megoldást.

A katások nagyjából 400 ezren vannak, a jelenleg ekhózoké pedig alig több mint a tizede. Utóbbiak tábora bővülni fog, de még jelentősebb növekedéshez és még több katás bevonása csak az ekhósok körének bővítésével képzelhető el.