A borászok azt mondták korábban, hogy aki 1000 forint alatt vásárol bort magának egy bevásárlóközpontban, annak nem lehet sok elvárása a termék minőségével kapcsolatban.

Ez az árkategória most közel a duplájára emelkedett, most már 1500-1600 forintot is elkérnek egy ilyen palack borért.

A magasabb árak egyben nem jelentenek emelkedő termelői árakat, amíg a kereskedelem folyamatosan növeli a fogyasztói árakat, nem engedi emelni a beszállítói árakat

- ezt mondta az agroinform.hu portálnak Koch Csaba borász.

A Magyar Bor Akadémia elnöke szerint a borászok ezért kénytelenek azon spórolni, amin tudnak. Az üvegen, a csomagoláson, az energián, a bérköltségen nem tudnak, tehát marad az alapanyag, a szőlő.

A borvidékeknek komoly szerepük van a népességmegtartásban

Koch Csaba azt mondta, ez nem egy tiszta árháború, mert a szőlő-bor ágazatnak nagyon fontos közvetett haszna van azzal, hogy rengeteg munkahelyet köszönhetünk neki és kultúrát teremt. A híres borvidékeinknek jelentős népességmegtartó képességük van.

Példaként említette, hogy a Villányi borvidéken, melynek területe közel 2600 hektár, 700-800 embernek jut munka csak a szőlőben.

Ehhez képest a szántóföldi növénytermesztésben két traktorral és két traktorossal egy egész falu határát meg lehet művelni. A szőlő-bor ágazat az egész világon munkahelyeket tart fent, és ezért támogatják az unión belül is, általában komplex, turisztikai, mezőgazdasági és vidékfejlesztési célok mentén.

Koch Csaba szerint az egész szőlő-bor ágazatnak 100 milliárd forint körüli a közvetlen termelési értéke évente, viszont az egyéb kulturális, társadalmi, vidékmegtartó képessége miatt ennél jóval magasabb értéket képvisel az ágazat.

Mi a siker útja a pincétől a fogyasztó poharáig?

Egyre többen látnak kiemelkedő lehetőségeket a borturizmusban. Az együttlét, a borélmények, a gasztronómia egyre szorosabban kapcsolódnak össze a bortermelők és a fogyasztók fejében. Többek között ezeket a témákat vitatták meg a BorÉrt Egyesület által szervezett konferencián.

Magyar és külföldi szakemberek egybehangzó véleménye, hogy a fogyasztók nem bort, hanem élményt keresnek.

A rendezvényen olyan programmal várták a látogatókat, melyben cél a bor és az élmény eredményes összekapcsolása. A szakmai kerekasztal beszélgetéseken pedig olyan témák kerültek megvitatásra, mint például a borágazatra, borturizmusra jutó források köre.

A kormányzat is támogatja egy átfogó bormarketing stratégia megvalósítását

Mi is írtunk arról, hogy tavaly év végén, egy szakmai rendezvényen jelentette be Rókusfalvy Pál kormánybiztos, hogy hamarosan elkészül a bormarketing stratégia és ennek megvalósítására évi 3 milliárd forintot biztosít a kormány a költségvetésből.

A feladat és a tét egyaránt óriási, de ilyen lehetőség sem volt még, a szőlő-bor ágazat marketingje ekkora segítséget nem kapott korábban. Az ország adottságai kedvezőek, a magyar borászok kiválóak, boraik világszínvonalúak, ki kell tehát használni a lehetőségeket, és az eredmény nem marad el

–mondta a rendezvényen a kormánybiztos.

Rókusfalvy Pál abban bízik, hogy a költségvetési támogatás hatékonyan felhasználásával erősödhet a magyar bor nemzetközi elismertsége, így a jelenleginél sokkal magasabb áron lehet majd külföldön eladni.

A sikerhez együttműködésre, a magyar borközösség támogató összefogására ugyancsak szükség lesz, és nagyon sok fog múlni a fiatalokon is, hiszen a változásoknak mindig ők a kezdeményezői.