A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) , a Balatoni Fejlesztési Tanács (BFT) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) rendezett egy szakmai találkozót Őszintén a Balatonról címmel Tihanyban, ahol kutatók, vízügyi és fejlesztési döntéshozók beszámoltak a Balaton és más magyar nagy tavak helyzetének alakulásáról az éghajlatváltozás idején.

Elemezték, hogy az éghajlatváltozás milyen új helyzetet teremt a Balaton, a Velencei- és a Fertő-tó esetében, hogyan befolyásolja ez az élővilágot és a víz minőségét, és időszerű-e vízutánpótlással foglalkozni.

Ne várjuk meg a vészhelyzetet

Egyetértettek abban, hogy nagy tavaink különleges társadalmi-gazdasági jelentősége miatt létfontosságú az elővigyázatosság, mert az éghajlatváltozás már felismerhető jelei – mint a gyakori vízhiány – komoly aggodalomra adnak okot. A Balaton esetében 1921-től rendelkezünk vízmérlegekkel, de 2000 előtt még soha nem fordult elő annyi szélsőséges helyzet, mint 2000-2022 között.

A szakértők szerint időben kell reagálni, nem akkor, amikor kialakul a vészhelyzet.

Kulcskérdés, hogy a társadalom kellően érzékennyé válik-e a Balaton jövője, élővilágának sorsa és ökoszisztéma szolgáltatásainak minősége iránt, mert ettől függ, hogy fenntartható módon bánunk-e a tóval és nem használjuk-e túl erőforrásait

– idézte a hirbalaton.hu a BLKI-t.

A kritikusan alacsony vízállások ellen fel kell fellépni

Az esemény fő megállapításai Magyarország kedvenc taváról:

  • Vízpótlás kellhet, 2040-2060 között alkalmanként, utána pedig viszonylag rendszeresen.
  • A vízpótlás nem a szezonális ingadozások, hanem a többéves aszályok hatásainak tompítására szolgálhat.

Erős Tibor, a BLKI igazgatója kiemelte, a szakértők mind egyetértettek a vízpótlási forgatókönyvek sürgető kidolgozásában, mert a klíma szcenáriók szerint az előttünk álló évszázadban többször is előfordulhatnak kritikusan alacsony vízállások a tavon.

Az OVF vízrajzi referense és a balatoni vízügyi kirendeltség vezetője hangsúlyozták a BLKI rendezvényén, hogy

a sekély tavak – tehát az összes hazai nagy tavunk – mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban rendkívül érzékenyek a környezeti változásokra.

Furcsa anyagokat fedeztek fel a Balaton vizében, nagyon nem kellene ott lenniük

Bebizonyosodott, hogy mikroműanyagok és gyógyszermaradványok vannak a Balatonban, ráadásul gyógyszermaradványok is kötődhetnek hozzájuk - közölte a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE). Igazolni tudták azt is, hogy a polisztirol és a polietilén önmagában, illetve egyes fogamzásgátló-maradványokkal együtt viselkedési és biokémiai változásokat okozhatnak. Bővebben>>>

Intő jelek, hogy a Balaton veszélyben van

  • 2000. előtt sosem történt olyan szélsőséges vízháztartási helyzet, mint a 2000-2022 közötti időszakban:
  • Kilenc évben volt negatív előjelű a természetes vízkészlet-változás évi összege.
  • Ez azt jelenti, hogy kevesebb volt a tóra hulló csapadék és a hozzáfolyás, mint amekkora a természeti tényezők által meghatározott kiadás, a párolgás.
  • Gyakoribbá váltak a szélsőséges vízháztartási helyzetek, erősödött a vízháztartás deficitessége, romlott a vízcsere-aktivítás.  
  • A 2000-2003., 2019. és 2021. évi aszályos évek alacsony vízállása nem rontotta a Balaton nyíltvizének minőségét, és még a tó nyugati területeinek erős algásodása sem volt ahhoz köthető.
  • Az elmúlt 50 évben a Balaton erőteljesen töményedett, összes ion-koncentrációja (szalinitása) másfélszeresére nőtt. A kémiai változások között kiugró, hogy a magnézium-ion koncentráció megduplázódott, ami a cianobaktériumok (régi nevükön kékalgák) szaporodásának kedvez. 
  • Az utóbbi évtizedekben vizeink egyre fokozódó melegedésével egyre jelentősebb számban jelennek meg idegenhonos növény és állatfajok a Kárpát-medence víztesteiben.
  • A plusz 120 centiméterre emelt vízállás hozzájárult a 2019-es nagy algatömeg kialakulásához, és árt a nádasnak is.

Nagy árat fizethetünk azért az illúzióért, hogy a túlzottan alacsony jövőbeli vízállásokat medertározással megelőzhetjük, mert annak a műszaki feltételei hiányoznak és azok megteremtése rendkívül drága.

Vízmennyiségi és vízminőségi szempontból is elkerülhetetlen egy kompromisszumos vízszintszabályozási rend kidolgozása és a Balaton vízpótlási lehetőségének biztosítása.

Újabb giga szállodakomplexum épül a Balaton közepén

Balatonfüreden 22,5 milliárd forint értékű beruházással szállodakomplexum épül a belvárosban, a Le Méridien resort a tervek szerint 2025 tavaszától fogadja a vendégeket – közölte Szepesi Richárd projektalapító. Bővebben>>>

Tönkretehetik a környezetet a robusztus balatoni építkezések 

Gyakoribbak lesznek a villám-árvizek, és emiatt növekszik a talajerózió és a Balatonba történő szerves anyag bemosódás, valamint nagyobb lehet az esélye az un. Medárd időszak csökkenésének, esetleg elmaradásának.

A part közvetlen közelében az elmúlt években megfigyelhető robosztus építkezések jelentősen befolyásolják

  • a mikroklíma alakulását,
  • a Balaton lokális időjárását meghatározó tavi szél járását,
  • valamint a- helyi hőmérsékleti és nedvességi viszonyok alakulását.