Pénzügyminisztérium és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. 2021. december 17-én ismertette Magyarország 2022-es finanszírozási tervét, amelyet 2022. májusában módosított (és június elején közétett) tekintettel az egyre drágább finanszírozási költségekre, valamint a gazdasági kockázatokra, így az ÁKK Zrt. sikeresen tudta tovább diverzifikálni a forrásbevonást benchmark méretű nemzetközi devizakötvények kibocsátásával - közölte honlapján az államadósság-kezelő.

A harmadik negyedévben végrehajtott adósságkezelési műveletek eredményeként a 2022-re vonatkozó elsődleges kibocsátási terv 86 százalékban teljesült 2022. szeptember 30-i értéknappal. A központi költségvetés adósságának átlagos hátralévő futamideje 6,2 év, ezen belül a forintadósságé 5,1 év, a devizaadósságé 9,5 év, ami mutatja, hogy az elmúlt években tapasztalt kedvező finanszírozási kondíciókkal élve eredményes volt az államadósság-kezelés által kitűzött futamidő- növelés.

A lakosságnak a háború után már nem kellett az állampapír

A forint lakossági piaci bruttó kibocsátási terv 86 százalékban teljesült. A bruttó kibocsátás viszont csak annyit jelent, hogy eladták, amit meghirdettek, a nettó kibocsátás, ami a visszaváltásokat is tartalmazza, negatív lett, több állampapírt adtak el a kisbefektetők, mint amennyit vettek. A lakossági tulajdonban lévő lakossági állampapírok becsült állománya szeptember végén 8 762 milliárd forint volt, ez 1 151 milliárd forinttal alacsonyabb, mint 2021. év végén.

A becsült lakossági kézben lévő állomány az év első két hónapjában még 143 milliárd forinttal, azaz a tervnek megfelelően nőtt, de az orosz-ukrán háború, a globális és magyar tőkepiaci turbulencia, valamint a bankközi kamatok emelkedése hatására szeptember végére 1 295 milliárd forinttal csökkent, elsősorban a MÁP Plusz visszaváltásoknak köszönhetően. A teljes lakossági állampapír- állomány esetén is hasonló folyamatok figyelhetők meg: a 2021. év végi 10 260 milliárd forintról 9 355 milliárd forintra csökkent.

A magas inflációs környezetnek köszönhetően a MÁP Plusz kamatfordulós visszaváltási aránya a kint lévő állomány 20,9 százalékára emelkedett a 2022-ben, szemben a 2021 év végéig tapasztalt átlagos 2,8 százalékos értékével. A MÁP Plusz visszaváltások döntő hányada az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírok állományát és a lakossági kezében lévő intézményi papírok (diszkont kincstárjegyek és piaci államkötvények) állományát növelte.

Az elmúlt kilenc hónapban a dematerializált MÁP Plusz állomány 2 457 milliárd forinttal csökkent, ezzel szemben a Prémium Magyar Állampapír állománya 1 343 milliárd forinttal emelkedett, míg a lakossági kézben lévő intézményi államkötvények és diszkont kincstárjegyek becsült állománya az év eleji 20 milliárd forintról 835 milliárd forintra, azaz 815 milliárd forinttal emelkedett.

A 2024-ben lejáró MÁP Plusz állomány 2 834 milliárd forintról 1 560 milliárd forintra, a 2025-ben lejáró állomány 1 837 milliárd forintról 1 085 milliárd forintra, a 2026- ban lejáró állomány pedig 1 275 milliárd forintról 675 milliárd forintra csökkent. A MÁP Plusz-állománycsökkenés jelentős része 2028-ban és 2029-ben lejáró Prémium Magyar Állampapírokba került, ez javította a lakossági adósságportfólió lejárati profilját.

Kellettek az új, magas kamatozású értékpapírok

A piaci folyamatokat és a befektetői igényeket figyelembe véve a lakossági finanszírozási terv és így a költségvetés finanszírozási igényének kielégítése érdekében az ÁKK Zrt. szeptembertől kezdődően megújította az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír induló kamatfeltételeit, valamint újra bevezette – az immár 3 hónapos – Diszkont Kincstárjegy hozamához kötött, változó kamatozású Bónusz Magyar Állampapírt. Az új lakossági papírok magas induló kamattal rendelkeznek. A Bónusz Magyar Állampapír esetén az induló kamat évi 11,32 százalék a megújított Prémium Magyar Állampapír esetén pedig 11,75 százalékra emelkedik.

Ezen felül 2022. szeptember 19-től az Egyéves Magyar Állampapír és az egyéves Kincstári Takarékjegy kamata 7,0 százalékra, a kétéves Kincstári Takarékjegy kamata pedig 7,5 százalékra emelkedett. Az ÁKK Zrt. célja továbbra is a közép és hosszabb távú lakossági megtakarítások ösztönzése biztonságos, kamatadómentes, magas kamatozású és az infláció ellen hosszú távon védelmet biztosító állampapírok kibocsátásával.

A megnövekedett piaci volatilitás, a kedvezőtlen gazdasági helyzet és az újonnan kibocsátott lakossági állampapíroknak köszönhetően az utolsó negyedévre vonatkozóan a lakossági értékesítés és az éves lakossági terv várható alakulása nehezen becsülhető, emiatt az ÁKK Zrt. az év hátralévő részében is fokozottan figyeli a piaci helyzetet.

Az intézmények boldogan vették a jól kamatozó papírokat

Az intézményi piaci aukciós elsődleges forintkötvény kibocsátási terv 97 százalékban, míg a csereaukciós terv pedig 31 százalékban teljesült a harmadik negyedévig bezárólag. Az intézményi forint állampapírok állománya 22900 milliárd forint (amely tartalmazza az Önkormányzati Magyar Államkötvények 116 milliárd forintos állományát is), ezen belül a devizakülföldiek aránya 20,58 százalél, szemben a 2021. év végi 20,0 százalékos értékkel. Az idei év során az új 10 éves zöld államkötvényből az elmúlt 9 aukción az ÁKK Zrt. mindösszesen 178 milliárd forintot bocsátott ki.

A lakossági állampapírpiaci folyamatok és a hozamok emelkedésének hatására az ÁKK Zrt. 2022 szeptemberében bejelentette, hogy nem tart több csereaukciót a 2022-es év hátralévő részében. A 2022-es csereaukciós program legfőbb célja a 2024-2025-ös jelentős MÁP Plusz lejárati koncentráció mérséklése volt, amely a várakozásokat felülmúlva 2 026 milliárd forinttal csökkent 2022. szeptember 30-áig, így az ÁKK Zrt.-nek lehetősége nyílt a program felfüggesztésére.

2022. szeptember 21-én az ÁKK Zrt. a diszkont kincstárjegy-piac fejlesztése érdekében döntött arról, hogy a 3 és 12 hónapos Diszkont Kincstárjegy mellett bevezeti a 6 hónapos futamidejű Diszkont Kincstárjegyet. Az új 6 hónapos Diszkont Kincstárjegy értékesítési módja a 3 és 12 hónapos kincstárjegy egyfajta hibridje lesz, az aukcióira a tervek szerint a 3 hónapos futamidőhöz hasonlóan minden héten (szerdán) kerül sor. Az első ilyen aukcióra már szeptember 28-án sor is került.

A japán jen alapú szamurájkötvények februári kibocsátása, a márciusi SURE-hitel lehívása, egyéb hitellehívások, a júniusi devizakötvény kibocsátások következtében a devizafinanszírozással kapcsolatos kibocsátási terv 78 százaléka valósult meg 2022. szeptember 30-ig. Az adósság devizaarányára vonatkozó benchmark mutató (átlagolt érték) jelenleg 23,9 százalékon áll, ami a 25 százalékos devizaarány felső korlát alatt van.

Az ÁKK Zrt. tervezi, hogy a finanszírozási tervben szereplő kínai zöld renminbi kötvénykibocsátást – így akár 2 milliárd jüan zöld pandakötvényt – 2022-ben megvalósítja, amely egy fontos diverzifikációs eszköz devizafinanszírozási szempontból.