Az Európai Unió irányító szerveinek felépítése nem hasonló más nemzetközi szervezetekéhez vagy akár egyes országokéhoz, ami érthető, hiszen egy olyan társulásról van szó, amely úgy szeretné egy kívülről nézve egységes tömb előnyeit élvezni, hogy közben a tagállamok szuverenitása megmaradjon.

A többi irányító és döntéshozó szerv, valamint az unió polgárai által közvetlenül megválasztott parlament mellé egy olyan intézményt is létrehoztak (az EU tanácsa), amelyben félévente váltakozva nagyobb szerepet kapnak az egyes tagállamok. Ez az a bizonyos soros uniós elnökség. 

Minek a soros elnöksége?

Ezt sokszor úgy kommunikálják, hogy az Európai Unió elnöksége, azonban a kifejezés így kissé megtévesztő, mivel valójában az Európai Unió Tanácsának elnökségéről van szó, amely nem tévesztendő össze az Európai Tanáccsal, még kevésbé az Európai Bizottsággal. Ráadásul létezik még egy Európa Tanács is, ami nem uniós intézmény.

Az Európai Unió Tanácsa, amelynek elnökségét félévente váltják a tagállamok, megvitatja és elfogadja az uniós jogszabályokat, az Európai Parlamenttel együttműködve. Tagjai a tagállamok nemzeti kormányának miniszterei, szakpolitikai területek szerinti csoportban.

A Tanács évente 70-80 alkalommal ülésezik, és mint említettük, az elnökséget félévente más tagállam tölti be, ám együttműködés tekintetében hármas csoportokban. Így vannak másfél éves periódusok is, és az ezen belül elnökséget betöltő országok bizonyos kérdésekben együttműködnek az időszak során.

Voltunk már elnökök

A Tanács és a váltakozó elnökség már az ötvenes évektől létezett, amikor még csak egy laza gazdasági közösség volt a szervezet, mai formáját azonban a Lisszaboni szerződés határozta meg 2009-ben. Azóta a rendszer gond nélkül működik, az Egyesült Királyság kilépése után értelemszerűen az elnöksége is megszűnt, így a következő tagállam lépett a helyére, fél évvel előrehozva a következő elnökségeket.

Magyarország egyszer már betöltötte a posztot 2011-ben, Orbán Viktor akkori kormányának vezetésével. A következő magyar elnökség 2024 második felében aktuális, és most ezzel kapcsolatban merültek fel aggályok: ezért bocsátották a kérdést szavazásra az Európai Parlamentben.

Az alkalmatlanságra szavazók attól tartanak, hogy a jogállamisági eljárás miatti konfliktus kihathat az elnökségre, illetve attól is félnek, hogy a magyar kormány jelenleg az EU-t rossz színben feltüntető kommunikációja (elsősorban permanens kampánya a szankciókról) áthathatja az elnökséget.

Az elnök nem trollkodhat

Kétségtelen ugyanakkor, hogy magára a soros elnökségre is vonatkoznak szabályok: az elnökséget betöltő ország képviselői nem használhatják fel arra az alkalmat, hogy nemzeti kérdéseiket, problémáikat, kommunikációjuk bevonják, a munkát ezek mellőzésével kell elvégezni. A feladat egyébként is viszonylag szimbolikus: az elnöklő ország kérdéseket vet fel, javaslatokat tesz, de utána ezeket a Tanács megvitatja, és akkor már a soros elnök is csak egy a 27 országból, tehát a döntéshozatalt nem befolyásolja a soros elnöki jogkör.

Nem valószínű a felfüggesztés

Vannak, akik a magyar elnökség felfüggesztését vagy elhalasztását kérik, ennek azonban az Európai Parlament döntése ellenére nincsenek meg a jogi keretei, és nem is volt hasonlóra precedens a korábbiakban. Ha nagyon nagy az elszántság az összes többi tagállam részéről, akkor meg lehetne oldani a dolgot jogilag is, de ez szinte kizártnak tekinthető.

Egyelőre különösen Svédország nem szorgalmaz ilyesmit, ami érthető, ugyanis Törökországon kívül Magyarország hátráltatja Nato-tagságának életbe lépését azzal, hogy a parlament nem szavaz a kérdésben. A dolog mindenesetre nem vet jó fényt Magyarországra, talán jelzi, hogy időszerű lenne már a konfrontáció helyett az együttműködés irányába lépni az uniós viszonyunkban.