Nagyjából 110-120 ezer önkormányzati (kisebb részben állami) tulajdonú bérlakás van ma Magyarországon, amit - ha a parlamenten átmegy a fideszes törvényjavaslat - az önkormányzatoknak kötelező töredékáron, a lakás értékének legfeljebb 30 százalékáért eladni a bentlakó bérlőnek, ha az jelzi vételi szándékát. Azok a lakók is fillérekért vehetik meg az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakásokat, akik csak egy-két éve laknak benne, és – mivel nincs erre vonatkozó korlátozás – akár már az adásvétel másnapján továbbadhatják sokkal magasabb, piaci áron.

Ellenzéki városvezetők, az önkormányzatok szövetsége és szakmai szervezetek, intézmények sora szólalt fel az önkormányzati lakások kényszerű kiárusítása ellen arra hivatkozva, hogy az új szabállyal a lakásmaffia, valamint az ingatlanbefektetők járnak jól, eredményeként tovább romlik a lakhatási szegénység, az önkormányzatoknak pedig nem marad eszköz a kezükben az érdemi segítségnyújtáshoz. Szakmai szervezetek közös állásfoglalása szerint a kormány terve szétszaggatja a szociális védőhálót és visszafordíthatatlan károkat fog okozni az egyre mélyülő lakhatási válságban, mert ezzel megszűnik a megfizethető önkormányzati bérlakásállomány.

Kapcsolódó

Vagyonvesztés és kiadásnövekedés az önkormányzatoknál

Az önkormányzatoknál csupán a legrosszabb állapotú lakások maradnának, a legrászorulóbb bérlőkkel, ami pénzügyi és fenntartási szempontból kezelhetetlen, és a megmaradó állomány gyors leépülésével, a benne élő családok utcára kerülésével végződhet. Ezzel a területi szegregáció is tovább fog súlyosbodni. Az állásfoglalást aláíró 25 szakmai és civil szervezet szerint a kikényszerített privatizációval megszűnik a megyeszékhelyek és vidéki városok komplex rehabilitációs fejlesztéseinek lehetősége is, amelyek eddig pótolhatatlan szerepet játszottak a területi egyenlőtlenségi folyamatok mérséklésében.

Ezen túl a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a jelenleg teljesen önkormányzati tulajdonban lévő lakóépületek jövőben értékes fejlesztési területei spekulációs célú ingatlanfejlesztők kezébe kerüljön, így a legértékesebb fővárosi területek fejlesztésére a közszférának és a helyi társadalomnak semmilyen hatása nem lesz.

A kormány eddig se a rászorulókat támogatta

A rászorulók lakhatásával foglalkozó Habitat for Humanity Magyarország egyenesen kegyelmedöfésként értékeli a lépést a haldokló bérlakásszektornak és a szociális lakáspolitikának. Határozott elutasításuk indoka, hogy a törvényjavaslat szöges ellentétben áll a méltányos lakáspolitika elveivel és a felelősségteljes közvagyon-gazdálkodással. Álságosnak tartják, hogy a javaslat szövegezése szerint „azok is saját tulajdonú lakáshoz juthassanak, akiknek arra egyébként nem lenne lehetőségük, tekintettel a lakáspiacon az utóbbi években bekövetkezett rendkívüli áremelkedésre is”. Holott az áremelkedéshez nagyban hozzájárultak a kormány lakáspolitikai intézkedései, melyek a rászoruló háztartások helyett elsősorban a felső- és középosztály javait szolgálják - állítják.

Alkotmányossági kérdéseket vet fel

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége is úgy látja, hogy a megfelelő körültekintés, előkészítés, egyeztetés nélkül most benyújtott törvényjavaslat elmélyíti a lakhatási válságot és újabb társadalmi-gazdasági problémákat okoz. Alapvető alkotmányossági kérdéseket vet fel a szövetség szerint az 1000 milliárdot meghaladó vagyonállományuk kiárusítására kötelezni az önkormányzatokat. Ez a lakáspiaci viszonyokba történő durva beavatkozás, mely nem veszi számba a társadalmi, szociális és gazdasági következményeket, és ekként felelőtlen és bűnös lépés a lakhatási krízis áldozataival szemben és egy újabb jogcsorbító lépés, amellyel sérül az önkormányzatiság - hangsúlyozza a szövetség.

Az önkormányzati bérlakásállomány szakértők szerint már így is jóval a kívánatos szint alatti, szakmai szervezetek régóta éppen hogy a bővítését szorgalmazzák akár építéssel, akár felvásárlással, amire többféle koncepció is született az elmúlt években. Nyugat-európai példák sora bizonyítja, hogy a lakáshatási válság kezelésének fontos és hatékony eszköze az önkormányzati bérlakás. A lakosság azonban a jelek szerint a szakmai szervezeteknél sokkal megosztottabb a kérdésben. A Pulzus Kutató legfrissebb, reprezentatív mintán végzett felmérése szerint ugyanis a magyarok 53 százaléka utasította el a javaslatot, míg míg 47 százalékuk különböző okokból, de támogatta azt.

Kép: Pulzus

Nagyjából minden harmadik válaszoló állt ki a saját tulajdon fontossága mellett, a megkérdezettek 11 százaléka pedig abból a meggondolásból támogatta a javaslatot, mert úgy véli, az önkormányzatoknak csak nyűg a bérlakásállomány.

Ugyanakkor a válaszolók 40 százaléka nem tartotta jó ötletnek a javaslatot, amit egyszerűn a választások előtti osztogatásnak minősítettek. Határozottan elutasító volt 13 százalék, akik szerint ezzel a döntéssel mindenki rosszul jár.


Kissé eltérnek a javaslat megítélésében a vélemények nemek szerint. Míg a férfiak 58 százaléka nem támogatta az előterjesztést, a nők 47 százaléka volt ezen az állásponton.

Ugyanakkor míg a nők 42 százaléka szerint azért támogatandó a lépés, mert a saját lakás a legjobb, a férfiaknak csak 29 százaléka vélte így. Továbbá amíg a férfiak 17 százaléka szerint mindenki rosszul jár egy ilyen törvénnyel, a nők közül csak minden 10. vallotta ezt.

Kép: Pulzus

Jelentősen eltér az egyes korosztályok véleménye a kényszerértékesítés megítélésében. A 60 év felettiek közel kétharmada (62 százaléka) egyértelműen ellene foglalt állást, részben mert választás előtti osztogatásnak gondolja, részben mert úgy véli, hogy ezzel mindenki csak rosszul jár.

A legfiatalabbak (18-39 évesek) 58 százaléka viszont kiáll mellette, mondván a saját lakás a legjobb megoldás, és az önkormányzatoknak úgyis csak nyűg a lakásgazdálkodás.

A középkorúak abszolút megosztottak a kérdésben, bár valamennyire a javaslat ellenzői vannak túlsúlyban (55 százalék).

Kép: Pulzus

Iskola végzettség szerint vizsgálva a diplomások ellenzik legnagyobb arányban (62 százalék), hogy az önkormányzatok töredékáron, kötelezően kiárusítsák lakásaikat.

Az alapfokon iskolázottak között szerény a változtatást ellenzők túlsúlya (52 százalék), míg az érettségizettek nagyon szerény többséggel  (51 százalék) inkább támogatásra érdemesnek minősítették a törvényjavaslatot.

Kép: Pulzus

Kiugróak a különbségek a véleményekben a válaszolók lakhelye szerint vizsgálva. A községi lakosok támogatják legnagyobb arányban a javaslatot, 59 százalékuk vélte támogatásra méltónak, míg a budapestieknek és a városlakóknak csak 41 százaléka mondta, hogy a saját lakás a legjobb megoldás, illetve a lakásgazdálkodás úgyis csak nyűg az önkormányzatoknak.

A megyeszékhelyeken élők csaknem fele (49 százalék) állt ki a törvényjavaslat mellett.

Ugyanakkor a budapestiek és a városlakók 59-59 százaléka szerint ezzel mindenki csak rosszul járna, illetve ez csak a választások előtti osztogató lépés - vélték.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.Csatlakozz a Pulzushoz! Légy te is véleményvezér!