Közismert, hogy az elmúlt években a lakásárak és a magán-piaci lakbérek a jövedelmeket többszörösen meghaladóan növekedtek, és ennek következményeként a családok, a családot alapítani vágyók, vagy önállóan boldogulni akaró fiatalok számára ellehetetlenült az önálló otthonteremtés, a megfelelő lakhatási viszonyok kialakítása, különösen a városi térségekben.

Magyarországon, az elmúlt évtizedben lakhatási válság alakult ki, melynek felszámolására eddig nem született kormányzati program, ám – a Magyar Önkormányzatok Szövetsége álláspontja szerint - a problémák enyhítéséért a kormány és az önkormányzatok közös cselekvéssel már rövid távon sokat tehetnének - hangsúlyozza közleményében a szövetség.

Álláspontjuk szerint a megfelelő körültekintés, előkészítés, egyeztetés nélkül most benyújtott törvényjavaslat nemhogy nem segíti a lakhatási válság felszámolását, hanem ellenkezőleg, elmélyíti azt, sőt újabb problémákat állít elő.

Hatalmas közvagyonvesztés, mélyülő lakhatási válság

A szövetség közleményében kifejti, a még önkormányzati tulajdonban lévő százezres önkormányzati lakásállomány kényszer privatizációját értéken alul írja elő a törvényjavaslat, miközben az előterjesztője egy szót sem ejt arról, hogy milyen társadalmi-gazdasági következményekkel számolt. Úgy vélik, nem valószínű, hogy a kormánypárti képviselő tisztában volt azzal, hogy törvényjavaslatával több mint 1000 milliárd forint értékű önkormányzati bérlakás állomány felszámolására tesz javaslatot, ami rendkívül jelentős közvagyonvesztéssel is együtt jár.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy a jogalkotási törvény szerint a jogszabály előkészítője felelősséggel tartozik a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmérni javaslata várható következményeit. Az önkormányzati bérlakásállomány felszámolását előíró, és alkotmányossági kérdéseket is felvető törvényjavaslat előterjesztést megelőzően ilyen vizsgálatokra nyilvánvalóan nem került sor - állítják.

Alapvető alkotmányossági kérdéseket vet fel

A MÖSZ szerint alapvető alkotmányossági kérdéseket vet fel az 1000 milliárdot meghaladó vagyonállományuk kiárusítására kötelezni az önkormányzatokat.

A lakáspiaci viszonyokba történő durva beavatkozás, mely nem veszi számba a társadalmi, szociális és gazdasági következményeket, az nem egyszerűen „marhaság” (ahogy egy kormánypárti polgármester fogalmazott), hanem felelőtlen és bűnös lépés.

- írja a MÖSZ.

Bűnös lépés mindazokkal szemben, akik a lakhatási krízis áldozatai, és egy újabb jogcsorbító lépés, amellyel sérül az önkormányzatiság. Közéjük nemcsak a legszegényebb családok tartoznak, hanem a közszférában - pl. köznevelésben, egészségügyben, szociális és rendészeti ágazatban - dolgozók és a komolyabb családi támogatással nem rendelkező fiatalok is, akik ezek után egyáltalán nem juthatnak megfizethető lakáshoz.

A rászorulókat és az önkormányzatokat is bünteti

Emellett a jövőbeni lakásépítési programokat is ellehetetleníti a kötelező privatizáció, hiszen megbünteti a segíteni szándékozó önkormányzatokat, mozgásterüket végletesen beszűkíti és tartós jogbizonytalanságot teremt.

MÖSZ: Böröcz István vonja vissza javaslatát

Éppen ezért a Magyar Önkormányzatok Szövetsége arra kéri a Magyar Országgyűlés felelős tagjait, hogy ne vegyék tárgysorozatba a hazai önkormányzati bérlakásállomány felszámolására irányuló önálló képviselői indítványt, míg Böröcz István képviselőt, a törvényjavaslat előterjesztőjét, kezdeményezése visszavonására szólítja fel.

A szövetsége egyúttal kezdeményezi, hogy a kormány illetékes képviselői és az Önkormányzatok Nemzeti Egyeztető Tanácsa soron kívül tűzze napirendre a hazai lakhatási válság megoldásának érdekében a nemzeti önkormányzati bérlakásprogram ügyét. Ennek finanszírozásához EU-s források igénybevételét is meg kell fontolni.