Országépítő munkaként írta le tárcája feladatát Lázár János építési és beruházási miniszterjelölt csütörtökön Budapesten az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, ahol célként jelölte meg, hogy Magyarország 2030-ra legyen Európa legjobb helye - tudósított a bizottsági meghallgatásról az MTI.

A politikus miniszterjelölti meghallgatásán úgy fogalmazott: "építeni jöttem és nem rombolni". A célja egy olyan országépítési struktúra kialakítása, amely képes új sebességbe kapcsolni az ország építését, hogy hazai és uniós források felhasználásával Magyarország 150 év után végre megoldja a felzárkózás dilemmáját.

A miniszterjelölt szerint ha gazdasági nehézségekkel szembesülnek a következő két évben, akkor sem lehet lemondani az állami beruházások megvalósításáról.

Pörgetni fogják az építéseket, ami nem jelez árcsökkenést

Hatékonyabbá, gyorsabbá és akadálymentessé tenné a beruházások előtt az utat, és azon fog dolgozni, hogy az országban mindent magyar építészek tervezzenek és magyar vállalkozások építsenek. Azt kell elérni tíz év múlva, hogy az országkép ne legyen rosszabb, mint Ausztriában.

Lázár János azt mondta, hogy mit építenek, azt a kormány dönti el, azt, hogy hogyan építik, az ő feladatkörébe tartozik.

A jelölt 10 ezer milliárd forintra becsülte a jelenleg folyamatban lévő és hozzá tartozó állami beruházásokat, amelyeket szerinte számba kell venni. Új rendszert szeretne felépíteni az állami beruházásokra, amelyeknek növelné a hatékonyságát, valamint erősítené a stabilitást és a kiszámíthatóságot.

Jelezte azt is, hogy a következő egy hónapban szeretne egyeztetni több szakmai szervezettel, kamarával, önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel és szakszervezetekkel.

Új állami beruházási törvényt javasol

Ígéretet tett egy új állami beruházási kerettörvény kidolgozására is, amelynek révén az ötlet megszületésétől a használatba vételi engedélyig újra kell gondolni az összes, ezután kezdődő állami beruházást. Sokkal nagyobb figyelmet fordítana ezen beruházások előkészítésére, társadalmi megtervezésére, fenntarthatóságára - mondta Lázár. A miniszterjelölt érdekütközés miatt állami beruházásnál törvényileg tiltaná, hogy a tervezést is "elvigye" a kivitelező.

A közbeszerzésekről szólva az mondta, meg kell nézni, milyen uniós kötelezettségek vannak, de azt is meg kell nézni, mi szolgálja az ország érdekeit.

Budapest sokkal jobb város lenne, ha ő vezethette volna

Lázár János elmondta, vidéki képviselőként neki a vidék az első - abban látja az ország aranytartalékát - , de híve Budapestnek. A főváros nem fog kevesebbet kapni, a vidék fog többet kapni. Budapest nagyon jól fog járni azzal, hogy ha fővárosi fejlesztések kerülnek hozzá - mondta a fideszes politikus, és megjegyezte azt is, ha valaha lehetőséget kapott volna a főváros vezetésére, akkor ma Budapest sokkal jobb város lehetne.

A miniszterjelölt integrálná a minisztériumi struktúrába az állami mélyépítéseket, a magasépítéseket és a vizes beruházásokat bonyolító cégeket, így érvényesülne a parlamenti képviselők ellenőrzési joga.

Visszatér Csepreghy Nándor is

Bemutatta munkatársait is: a korábbi államtitkára, Csepreghy Nándor lesz a miniszterhelyettes, Juhász Tünde, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője lesz a közigazgatási államtitkár, a beruházásokért Nagy Bálint volt keszthelyi polgármester, fideszes országgyűlési képviselő, míg az építészet ügyéért Lánszki Regő építész felel. A kabinetfőnöke Kozma Dávid, sajtófőnöke pedig Krakkó Ákos lesz.

A bizottság tagjai konkrét beruházásokról érdeklődtek a jelöltnél. Dávid Ferenc (DK) a budapesti szuperkórház, az M0-ás körgyűrű, a tervezett két fővárosi Duna-híd jövőjéről érdeklődött. Csárdi Antal (LMP) a Biodóm sorsát, a Városliget beépítését, valamint a Fertő tó és a Balaton "lebetonozását" firtatta.

Mellár Tamás (Párbeszéd) felhívta a figyelmet a hatalmas építőipari árrobbanásra és arra, hogy az ország felzárkózásához a beruházások nem lesznek elegendőek, ahhoz az oktatást is fejleszteni kell.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy közel félmillió lakás üres az országban.

Óvatosan betonozna tovább az országban

Lázár János a Fertő tavi és más beruházásoknál a helyiek véleményének figyelembe vételét, azok becsatornázását ígérte a döntésekbe. Ugyanakkor azon véleményének is hangot adott, hogy az ország már így is túlépített és kifejezetten zavarja, hogy növekszik a "lebetonozás" aránya, ezért nagyon megfontoltan fejlesztene.

A szuperkórház ügyét főként egészségügyi szakpolitikai kérdésnek nevezte. Az M0-ás körgyűrűre pedig szerinte feltétlenül szükség van, ahogy új nemzeti galériára is.