Nem sokan ismerik Írországon kívül Portlaoise kisváros nevét, sőt, az országon belül is főként az ott lévő börtön jut eszükbe az embereknek. Ugyanakkor a település felkerült arra listára, amelyen az forró ingatlanbérleti zónák szerepelnek, azaz azok a városok, amelyekben elszálltak az ingatlanárak, illetve a lakásbérleti díjak - írja Patrick Jenkins, a Financial Times (FT) publicistája.

Ez valójában megdöbbentő: Portlaoise enyhén szólva nem egy metropolisz. Lakosainak száma 20 ezer. Nem vonzza a technológiai cégeket, nem ömlik a városba tőke, nem teremtődnek gombamód az új munkahelyek. A lakások mégis méregdrágák, a bérleti díjak az égbe szöktek.

Kapcsolódó

Úgy tűnik, ez a helyzet egyfajta magyarázatot ad arra, miért tört előre a futottak még csoportjából a Sinn Féin nacionalista-baloldali párt a február elején tartott parlamenti választáson. A Portlaoise körüli választókerületben is a legtöbb szavazatot kapták, ami hozzájárult ahhoz, hogy 42 indulójukból 37-et beválasszanak a 160 fős ír parlamentbe. A szavazásnak végül nem lett egyértelmű győztese, így várhatóan hónapokig tartó koalícióalkotási tárgyalások kezdődtek. A Sinn Féin egyebek mellett azzal kampányolt, hogy kormányra kerülve megoldják a lakhatási válságot.

Hullámhegyek és -völgyek

Az írországi ingatlanpiac számos hullámhegyen és hullámvölgyön van túl. A 2008-2009-es válságot megelőző években, amikor az országot a gazdaság szárnyalása miatt "kelta tigrisként" emlegették, óriási fejlesztések folytak - hitelből. A történet vége a bankrendszer összeomlása lett, és az ország pénzügyi rendszerét 2011-ben az IMF-EU megalázó segélycsomagjából lehetett csak helyrerázni.

A válság idején a lakásárak hanyatlottak, ám az ország talpra állt, az alacsony vállalati adóiról ismert Írországot újra megtalálták a befektetők. Így az ingatlanpiac is újra virágzani kezdett. A lakásárak az elmúlt hét évben majdnem kétszeresükre nőttek, ami öröm azoknak, akiknek van lakásuk vagy bérbe adható ingatlanjuk, viszont bánat azoknak, akik venni vagy bérelni akarnak. Miután a fiatalok kiszorultak a lakásvásárlók közül, megjelentek a bérlők piacán, ami tovább erősítette a lakásbérlés iránti keresletet. A kínálati oldalon profi bérbeadók vannak, például biztosítótársaságok és tőzsdén jegyzett pénzügyi alapok, ami javítja a lakások minőségét, de tovább emeli az árakat. A bérleti díjak éves átlagban nyolc százalékkal nőttek az elmúlt években.

Egyéb tényezők

Írország esetén súlyosbítja a problémát a gyarapodó népesség. Egyrészt sok fiatal ír a válság idején visszatért hazájába, másrészt nő a születési ráta - szemben az elöregedő kontinentális országokkal Írországban az EU várakozásai szerint 2060-ra negyedével (1,5 millióval) nő a társadalom létszáma. A legfontosabb tényező azonban nem ez, hanem az európai jegybankok monetáris enyhítési politikája. Ez kétféleképpen hat: egyrészt a befektetők, miután a nem létező kamatok miatt a pénzügyi ügyleteken nem tudnak hozamot elérni, ingatlanpiaci befektetésekkel próbálnak keresni. Másrészt a hitelképes vásárlók olcsó kölcsönökhöz juthatnak.

A fiatalok, akik első lakásukra vadásznának, nem tartoznak közéjük: csak a kiszemelt lakás 80 százalékára kaphatnak kölcsönt, aminek maximális összege nem haladhatja meg fizetésük 3,5-szeresét. A kormány ugyan évi négy százalékban korlátozta a bérleti díjak emelését, ám ez csak enyhít a bajon, akárcsak a lakásvásárlási hitelek kiáramlását fékező feltételek. Mindez nem kerülte azok figyelmét, akik a megoldást egy olyan kormánytól várják, amelyben részt vesz a Sinn Féin is.