Az ADP Research Institute People at Work 2023-as jelentésének áprilisi adatai azt mutatják, hogy a 18 és 24 év közöttiek hajlamosak heti többletként nyolc óra 30 perc „ingyenes” munkára azzal, hogy korán kezdik és későig maradnak, vagy akár az ebédidőt is a munkára áldozzák – írja a BBC.

Ez a 45 és 54 év közöttieknél hét óra 28 perc, az 55 év felettieknél pedig mindössze öt óra 14 perc.

A Z-generációs dolgozóknak karrierjük kezdete óta nehéz munkakörnyezetben kellett eligazodniuk. Sokan a világjárvány idején kezdték el munkájukat, mások pedig húszas éveik elején éltek át először elbocsátást. Sok ilyen munkavállaló megélte a leépítéseket és azt, hogy nem emelték a fizetéseket, de az előléptetések is elmaradtak, mert a cégek sok esetben a túlélésért küzdöttek.

Szakértők szerint emiatt sokan elbizonytalanodtak mind az állásukat, mind a hosszabb távú karrierlehetőségeiket illetően, és úgy érzik, hogy többletórákkal kell bizonyítaniuk rátermettségüket. Ez vezet a stresszhez és a kiégéshez.

Nela Richardson, az ADP Kutatóintézet vezető közgazdásza szerint úgy tűnik, hogy a munkahelyi bizonytalanság a Z-generáció szorgalmának legnagyobb hajtóereje. A People at Work kutatásában a válaszadók fele nyilatkozott úgy, hogy bizonytalanul érzi magát a szerepében, ez kétszerese annak, amit az 55 év felettiek mondtak.

Egy instabil gazdasági környezetben – amelyben már most is küzdenek a jólét megteremtésével és a mérföldkövek elérésével – a munkahely biztonsága különösen megfoghatatlannak tűnik, a szorongás pedig az egekig ér.

A szakértők szerint a túlélés érdekében kötelességük többletórát fektetni.

Richardson szerint,

míg a munkaerő nagy része úgy érzi, hogy jutalmat vagy fizetésemelést fog kapni, addig a fiatalok nem.

Az ADP kutatása azt mutatta, hogy a Z-generációs munkavállalók mindössze 50 százaléka számít fizetésemelésre jelenlegi cégében a következő 12 hónapban, míg a legtöbb más korosztálynak körülbelül a kétharmada. 

Egy másik tényező, amely hozzájárulhat ezekhez a többletórákhoz, az lehet, hogy etikus vagy céltudatos munkáltatóknak szeretnének dolgozni a fiatalok, mutat rá Richardson. Sokan ebben a generációban foglalkoznak olyan témákkal, mint a sokszínűség és a befogadás, valamint a nemek közötti egyenlőség, és szívesen dolgoznak keményen azon cégekért, amelyek teljesítik ezeket az elvárásokat.

A kiégés kockázata

Lara Holliday, egy negyvenes évei végén járó vezetői karrieredző szerint a túlórázási hajlandóság a Z- generáció körében nem fog megváltozni.

A világ továbbra is szorongásos hely marad

– mondja.

A probléma az, hogy a hosszú munkával töltött órák, órák szünet nélkül nem fenntarthatóak – teszi hozzá. A virágzó karrier helyett pedig a Z-generáció a stresszre és a kiégésre készteti magát, ha nem lassít.

A kutatások kimutatták, hogy a Z-generáció tagjai különösen küzdenek a munkahelyen a szorongással és a kiégéssel, ezt a következtetést az ADP kutatása is tükrözi, amely szerint a fiatal munkavállalók nagyobb valószínűséggel érzik magukat stresszesnek, mint bármely más korcsoport.

Holliday szerint végső soron a fiatal munkavállalóknak meg kell találniuk az egészséges határokat, ha el akarják kerülni a káros hatásokat.

De ehhez időre és sok önismeretre van szükség