Bár az elvékonyodott ózonréteg még mindig hozzájárul a felszínre érkező erősebb UV-sugárzáshoz, az EU Kopernikusz Programjának legfrissebb jelentése szerint az elmúlt négy évtizedben csökkent az átlagos felhőborítottság, és ezzel összhangban növekedett a napsütéses órák száma Európában. Sok helyen – Magyarországon is – a légszennyezés csökkenése is nagyban hozzájárult az erősebb felszínre érkező sugárzáshoz – írja a Másfélfok.

A nyári kánikula közeledtével újra felmerül, hogy mennyire káros lehet az UV-sugárzás az egészségünkre, ha nem vagyunk elég elővigyázatosak. Mára jól ismert, hogy ha túl sok UV-sugárzásnak van kitéve szerveztünk, az a bőr leégéséhez, idő előtti öregedéséhez, látásromláshoz és szürke hályog kialakulásához vezethet, valamint rákkeltő hatású.

Ha kétévente csak egyszer ég le bőrünk, már az is megháromszorozhatja a melanómás bőrrák kockázatát, ezért az elővigyázatosság és megelőzés óriási szerepet játszik az UV-sugárzás okozta kockázatok csökkentésében.

Megduplázódott a bőrrákosok száma Magyarországon

  • Kelet-Európában 1979 és 2015 között évtizedenként akár 5-8 százalékkal is megemelkedhetett a bőrre káros UV-sugárzás napi értéke.
  • Az UV-B sugárzás által okozott, a bőr nem festékes típusú rosszindulatú daganatai egyre gyakoribbak Magyarországon: 2001 és 2014 között mintegy 50 százalékkal nőtt ezek előfordulása a nők és férfiak körében egyaránt.
  • Az UV-A sugárzás által előidézett festékes bőrdaganatok (melanómák) előfordulási gyakorisága ugyan alacsonyabb, de számuk rohamosabban növekszik: a melanómás esetek nagyjából megduplázódtak 2001 és 2014 között.

Halálos lehet a napozás a „legsugárzóbb” időben

A melanómás esetek jóval veszélyesebbek, ugyanis ezek felelősek a bőrrákok okozta halálozás 90 százalékáért.

Világszerte az új melanómás esetek 76 százaléka az UV-sugárzásnak tulajdonítható,

  • melyek túlnyomó része Észak-Amerikában, Európában és Óceániában fordul elő.
  • Ausztráliában és Új-Zélandon a legmagasabb a 100 000 lakosra vetített esetek száma,
  • és ezeket szorosan követik az észak-európai országok (Dánia, Hollandia, Norvégia, Svédország),
  • valamint Svájc, Németország és Szlovénia.

Bár a túlélési esély sokat javult, a melanóma évente több mint 20 000 emberéletet követel Európában.

A bőr UV sugárzásra való érzékenysége a népességen belül bőrtípusonként változik, de még az adott bőrtípuson belül sem teljesen ugyanaz mindenkinél. A világosabb bőrűek már kisebb sugárzási dózis esetén lepirulnak.

A bőrrákos esetek növekedése az utóbbi évtizedekben összhangban van az UV-sugárzás, illetve az annak való kitettség növekedésével. Egy 2020-as tanulmány szerint Kelet-Európában 1979 és 2015 között évtizedenként akár 5-8%-kal is megemelkedhetett a bőrre hatékony* UV-sugárzás napi értéke.

Vékonyodó ózonréteg

A légkör magasabb rétegeiben található ózonpajzs véd bennünket a Napból érkező káros UV-sugaraktól, és ennek elvékonyodása óriási szerepet játszott abban, hogy az elmúlt évtizedekben folyamatosan emelkedik a bőrrákos megbetegedések száma.

Bár az ózonroncsoló gázok használatát beszüntető 1987-es Montreali Jegyzőkönyv óta az ózonréteg helyreállása megkezdődött,

a légkörből lassan kiürülő káros anyagok miatt a teljes regenerálódás csak a 2070-80-as évekre várható.

Ezért az elvékonyodott ózonréteg még mindig hozzájárul a felszínre érkező erősebb UV-sugárzáshoz, de a helyzet javult az 1980-as évekhez képest, amikor felfedezték az egyre táguló „ózonlyukat”.

Elvékonyodnak az óvó-védő felhők

A minket érő UV-sugárzást nemcsak az befolyásolja, hogy mekkora mennyiséget ereszt át a magasabb légkörben levő ózonréteg, hanem az is, hogy ennek a sugárzásnak az alacsonyabb légkörben mennyire állják útját felhők és apró (aeroszol) részecskék, mint például a por, füst és más légszennyezők. Az EU Kopernikusz Programjának legfrissebb jelentése szerint 

az elmúlt 40 évben az átlagos felhőborítottság csökkent, és ezzel összhangban a napsütéses órák száma növekedett Európában – utóbbi szempontból 2022 rekordot döntött.

2022-ben átlagosan 130 órával több napsütést tapasztalt Európa, mint az 1991-2020 referencia időszakban átlagosan, túlszárnyalva a 2020-as értéket, amikor 118 órával volt az átlagnál magasabb a napfénytartam. Ez összhangban van a felhőborítottság csökkenő trendjével, aminek értéke 2022-ben a második legalacsonyabb volt a négy évtized alatt.

Az alacsonyabb felhőborítottság és magasabb napfénytaram 2022 első felében volt igazán kiugró, és ez jól tükrözi a szélsőségesen száraz és napsütéses viszonyokat is, amelyek hozzájárultak a kiterjedt tavaszi és nyári aszályhoz Európa nagy részén.

Növeli a veszélyt, hogy jó időben többet vagyunk a Nap alatt

A D-vitamin-képződéshez szükségünk van napi 15-20 perc napsütésre, ellenben a túl nagy kitettség már káros lehet. Az UV-sugárzás ugyanis sejtroncsoló hatású, és ha egy életen át rendszeresen túl sok éri a bőrt, akkor az nem-melanómás bőrrákhoz vezethet. Ha pedig rendszeresen leégünk – főleg gyerekkorban –, az növeli a melanóma kockázatát is, mivel a bőr „nem felejt”, vagyis akkumulálódik a károsodás.

A brit rákkutató szervezet szerint ha kétévente csak egyszer ég le bőrünk, már az is megháromszorozhatja a melanómás bőrrák kockázatát ahhoz képest, hogyha soha nem égünk le.

A globális felmelegedés következtében egyre többször csalogat ki bennünket a „jó idő” a szabadba, és egyre korábban váltunk a testünket kevésbé fedő ruházatra, aminek következtében jelentősen megnőhet az UV-sugárzásnak való kitettségünk, és így – nem megfelelő védekezés esetén – a bőrkárosodás és bőrrák kockázata.

Amikor csábít az árnyékvilág

Egy ausztrál viselkedéstanulmány kimutatta, hogy amikor a hőmérséklet 19–27 fok volt, a leégés esélye megduplázódott, szemben a 18 fokos vagy alacsonyabb hőmérséklettel.

Érdekes módon azonban 27 fok felett csökkent a leégés valószínűsége, feltehetően azért, mert az emberek árnyékot kerestek a nagyobb hőség elől. Bár a szociális viselkedést nehéz megjósolni, szakértők szerint

a melegebb időre adott válasz valószínűleg fontosabb tényező a bőrrák kockázatának alakulásában, mint magának az UV-sugárzásnak a növekedése.

A közvetett hatáson túl, a felmelegedésnek lehet közvetlen hatása is az UV-sugárzás rákkeltő hatására. Egérkísérletek kimutatták, hogy az UV-sugárzás rákkeltő hatása Celsius fokonként 5 százalékkal növekszik, így a hőmérséklet hosszú távú 3,5 fokos emelkedésével 7,5 százalékkal növekedne a rákkeltő hatás.

Ennek megfelelően, ha az optimistább 2 fokos emelkedéssel kalkulálunk az Egyesült Királyságban, akkor 2050-re évi plusz 5000–6000 bőrrákos megbetegedéssel kell számolni.

Mit tehetnek a napimádók?

  • Fontos, hogy rendszeresen tartózkodjunk a szabad levegőn, de ne déltájban, a tűző napon tegyük ezt.
  • A delelési időszakban, főleg nyáron, magas UV-index esetén tartsuk be a helyes napozás szabályait, és kerüljük a napot délelőtt 11 óra és délután 3 óra között.
  • Naptejjel és megfelelő öltözettel (kalap, napszemüveg, adott esetben teljes testet fedő nyári ruházattal) védekezzünk az ártó sugarak ellen már a 3-at meghaladó UV-index esetén is.

Fontos hangsúlyozni, hogy viselkedésünk és szokásaink óriási szerepet játszanak az UV-sugárzás okozta kockázatok csökkentésében, vagy épp növelésében, ezért ne vegyük félvállról a védekezést.

Az UV index segítségével tájékozódhatunk arról, hogy milyen az UV-sugárzási szint és mennyi időt tölthetünk a napon anélkül, hogy leégnénk.

Politikai intézkedések szintjén az ózonroncsoló anyagok kiiktatását célzó Montreáli Jegyzőkönyv elég sikeresnek mondható, enélkül sokkal nagyobb növekedést tapasztaltunk volna a bőrrákos esetek számában. A jegyzőkönyv hatályát többször kiterjesztették újabb és újabb ózonkárosító anyagokra, továbbá azok termelésének és felhasználásának csökkentését – sok esetben teljes megszüntetését – írták elő.