Ezért foghatott vámháborúba Trump a fél világgal

Túlértékelt az amerikai dollár, ez lehet a hátterében azoknak a folyamatoknak, amelyekre való reakcióként Donald Trump vámháborúba fogott a fél világgal szemben. Az amerikai stratégia vélhetően az, hogy megdrágítják az Amerikába irányuló exportot (erre szolgálnak a vámok), és ennek hatására újra felfuttatható lenne az ipar az Egyesült Államokban.

Egyáltalán nem biztos azonban, hogy az évtizedes problémákra összeállított amerikai recept közgazdaságilag megfelelő – mondta a Bázispont vendége, Hajdu Egon, az Eurizon Alapkezelő befektetési igazgatója. Megkérdőjelezhető, hogy jó stratégia mentén halad a Trump-kormányzat, legalábbis a vámrendszer meghirdetése sokkszerűen hatott, holott inkább a kereskedelmi partnerekkel kiegyezve kellett volna a folyamatot elindítani.

Mindezek hatására az üzleti bizalom máris sérült az amerikai vállalati szektorban és átgyűrűzve a tőkepiacokra, durván rombolta a szentimentet. Ez már annyira erős hatású, hogy nem csak az amerikai részvényekből, de a kötvényekből is elindult a tőkekiáramlás, ez pedig folyamatosan gyengíti a dollárt.  

    Miről volt még szó az adásban?

• Mit tehetnek a vállalatok? Tényleg megéri gyárakat áttelepíteni az Egyesült Államokba?
• Miért alakult ki eladói nyomás az általában menedékeszköznek tartott amerikai államkötvények piacán?
• Mi lesz a 125 és 145 százalékos importvámok mellett a kínai-amerikai kereskedelemmel?
• Mi lehet az egész vámháborúnak a következménye? Milyen globális átrendeződése indulnak el a világpiacon? 
• Meddig tarthat a turbulencia a tőkepiacokon?
• Hogyan reagálták le a megnövekvő kockázatokat az Eurizon alapkezelői?