2025 elején Magyarország lakosságának a negyede, 2,4 millió ember részesült nyugdíjban vagy egyéb, nyugdíjfolyósítási körbe tartozó ellátásban. A kétmillió öregségi nyugdíjas mellett 

  • 239 ezren megváltozott munkaképeségűeknek járó ellátást;
  • 96 ezren hozzátartozói nyugellátást;
  • 28 ezren életkoron alapuló (korhatár alattiaknak járó) ellátást;
  • 50 ezren egyéb járadékot, járandóságot kaptak fő ellátásként. 

Az elmúlt évek tendenciájának megfelelően az ellátottak száma 2025-ben tovább csökkent, miközben sem az öregségi nyugdíjasok száma, sem az összes ellátott népességen belüli aránya nem változott számottevően – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. 

Kapcsolódó

Nagyon sokan kapnak rokkantsági nyugdíjat

2025 elején a nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők 77 százaléka nyugdíjkorhatárt betöltött öregségi nyugdíjas volt, 5,9 százalékuk a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában, a „Nők 40”-ben részesült. Ez utóbbi jelenleg az egyetlen nyugdíjazási forma, amely életkori feltétel nélkül lehetővé teszi az öregségi nyugdíjba vonulást, amennyiben az igénylő nő rendelkezik 40 év jogosultsági idővel, ezen belül is 32 év keresőtevékenységgel. 

Kép: Economx

Az ellátottak 9,9 százalékának megváltozott munkaképességűeknek járó ellátást, ezen belül rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást folyósítottak. Fő ellátásként hozzátartozói nyugellátásban, azaz özvegyi és szülői nyugdíjban, valamint árvaellátásban az ellátottak összesen 4,0 százaléka részesült.

Az özvegyi nyugdíjat 90 százalékban nők kapják

2025 elején Magyarországon közel kétmillió nyugdíjkorhatárt betöltött, tehát 65 éves és annál idősebb ember élt. 91 százalékuknak öregségi nyugdíjat, 4,2 százalékuknak korbetöltött özvegyi nyugdíjat, rokkantsági ellátást, illetve egyéb ellátást, járadékot folyósítottak belföldre fő ellátásként. Társadalombiztosítási jogosultság híján, szükség esetén a szociális ellátórendszer is bekapcsolódik az idősek ellátásába.

A 463 ezer 65 évesnél fiatalabb ellátott legnagyobb része, 40 százaléka megváltozott munkaképességűeknek járó ellátást, ezen belül is túlnyomórészt rokkantsági ellátást kapott. A nyugdíjkorhatár alatti ellátottak 31 százaléka „nők 40” öregségi nyugdíjban, 15 százaléka hozzátartozói nyugellátásban, 6,1 százaléka életkoron alapuló ellátásban részesült.

A nők magasabb aránya a legtöbb ellátásfajtánál megfigyelhető.

Az összes ellátott 62 százaléka, a fő ellátásként özvegyi nyugdíjban részesülők túlnyomó többsége, 90 százaléka nő volt.

Békésben és Tolnában a legnagyobb a baj

Népességarányosan

a legkevesebb ellátott Pest vármegyében, a legtöbb Békés vármegyében volt.

Az ellátotti arány alakulásában meghatározó az egyes területek korstruktúrája. Az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése könnyebb a társadalmilag-gazdaságilag fejlettebb területeken élők számára a kedvezőbb munkaerőpiaci viszonyok és jobb általános egészségi állapotuk miatt. Az öregségi nyugdíjasok aránya az ellátottak közül Budapesten volt a legmagasabb (89 százalék), Győr-Moson-Sopron és Veszprém vármegyében érte még el a 85 százalékot, ugyanakkor Tolna vármegyében volt a legalacsonyabb (76 százalék).

Az ország délebben fekvő vármegyéit, különösen Tolna és Békés vármegyét a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokban részesülők nagyobb, 16 százalékos aránya jellemezte,

szemben a főváros 6,2 százalékos értékével. A fő ellátásként hozzátartozói nyugellátásban részesülők hányada Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt a legmagasabb, 5,9 százalékkal.

Németországba utaljuk a legtöbb nyugdíjat

Külföldre 51 ezer főnek folyósítottak nyugdíjat és egyéb ellátást 2025 elején, ezek 75 százaléka öregségi nyugdíj volt. A külföldre folyósított öregségi nyugdíjak 90 ezer forintos átlagos összege jóval alacsonyabb volt a belföldi ellátásokénál, mivel a több országban szolgálati időt szerzők esetén fő szabályként az érintett országok megosztják a nyugdíjterheket a náluk szerzett biztosítási idővel arányosan. 

Kép: Economx

Az utalások több mint harmada Németországba, 11 százaléka Ukrajnába, 10 százaléka Ausztriába érkezett.

Közel 40 ezerrel többet kapnak a férfiak

A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők

2025 januárjában, a nyugdíjemelést követően átlagosan 222 423 forintot kaptak teljes ellátásként (a fő és a kiegészítő ellátás együttes összege), 5,0 százalékkal többet, mint az előző évben.

Az öregségi nyugdíj átlagos összege 242 327 forintot tett ki, a férfiak ellátása – összefüggésben a jellemzően hosszabb szolgálati idővel és a magasabb keresettel – több mint 39 ezer forinttal meghaladta a nőkét. Az özvegyi nyugdíj összege az elhunyt házastárs, élettárs öregségi nyugdíjának 60 százaléka, ha az özvegy nem rendelkezik saját jogú ellátással. A nők átlagos özvegyi nyugdíja 44 ezer forinttal volt több a férfiak ellátásánál, ami a férfiak magasabb összegű öregségi nyugdíjjogosultságára vezethető vissza.

Az életkoron alapuló ellátások (korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék) átlagos összege 352 567 forinttal kiemelkedett a többi ellátásfajta közül. A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokon belül a rokkantsági ellátások átlagösszege 133 147 forint volt, ami az öregségi nyugdíj 55 százalékának felelt meg. Rehabilitációs ellátásra átlagosan 67 616 forintot fizettek ki egy ellátottnak.

2025 elején a saját jogon járó nyugdíjban és ellátásban, tehát az öregségi nyugdíjban, az életkoron alapuló ellátásokban és a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokban részesülők több mint felének 200 ezer forint felett alakult az ellátása. Az öregségi nyugdíjasok esetén ez az arány 56 százalék volt. Az öregségi nyugdíjasok 24 százalékának a járandósága meghaladta a 300 ezer forintot, ugyanakkor

a 120 ezer forintnál kisebb nyugdíjban részesülők aránya 8,5 százalékot tett ki.

A nagyon alacsony nyugdíjak jelentős része a külföldön szerzett jogosultságok melletti résznyugdíj volt. A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokban részesülők 70 százalékának 160 ezer forint alatt maradt az ellátása.

Az öregségi nyugdíj átlagos összege Budapesten volt a legmagasabb, 289 025 forint. Ez az országos átlagot 47 ezer, a legalacsonyabb vármegyei értéket, Bács-Kiskun vármegye átlagát 73 ezer forinttal haladta meg. Az országos átlagnál nagyobb összegű ellátást folyósítottak még Fejér, Pest, Komárom-Esztergom, Veszprém és Győr-Moson-Sopron vármegyében, ugyanakkor Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegyékben a legalacsonyabbat (218 ezer forint alatt).

A főváros mellett Pest vármegye három járásában, valamint a Tiszaújvárosi járásban érte el a 270 ezer forintot az ellátás összege. A dél-alföldi Mórahalmi, Kisteleki, Kiskőrösi, valamint az észak-alföldi Csengeri és Baktalórántházai járásban 190 ezer forint alatt maradt az öregségi nyugdíjak átlaga.

Budapest kerületei közül a XII. kerületben volt a legmagasabb (331 740 forint), a XX. kerületben a legalacsonyabb (262 146 forint) az átlagos öregségi nyugdíj.

2024 januárjában 6,0 százalékos nyugdíjemelést hajtottak végre, ami a 3,7 százalékos nyugdíjas fogyasztóiár-index mellett 2,2 százalékos reálérték-növekedést eredményezett. A keresetek reálértéke 2024-ben 9,2 százalékkal emelkedett, így a nyugdíjak vásárlóértéke a keresetekéhez viszonyítva 6,4 százalékkal romlott.