Sokkal súlyosabb a helyzet, mint azt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ipari jelentéseiből elsőre hihetnénk. Ugyanis nemcsak a teljesítmény esett vissza a nem túl acélos tavalyi évhez képest, hanem

a jövőre vonatkozó adatok is borzalmasak. 

Az már ismert volt, hogy 2025 februárjában az ipari termelés volumene 8,7, munkanaphatástól megtisztítva 8,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, az viszont már a mai közlésből derült ki, hogy a feldolgozóipari alágak mindegyikében visszaesett a termelés. 

Az akkumulátorok gyártása 37 százalékkal esett vissza

Az ipari export volumene 5,5 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 34 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 9,4 százalékkal visszaesett, míg a 13 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 0,3 százalékkal emelkedett. Az ipar belföldi értékesítése 2, a feldolgozóiparé 8,8 százalékkal kevesebb volt az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

Az iparon belül döntő (95 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 9,5, a csekély súlyú bányászat kibocsátása 4,4 százalékkal csökkent, ugyanakkor az energiaipar termelése (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 12,3 százalékkal nőtt.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 28 százalékát képviselő járműgyártás volumene 10,4 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A közúti gépjármű gyártása 14,1, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 8,3 százalékkal csökkent. A 8,9 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 24 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, a szárazelem gyártásának volumene 37, a villamos motor, áramfejlesztő, áramelosztó és szabályozó készülék gyártásáé 17,1 százalékkal visszaesett.

Az igazán nagy gond viszont az, hogy a KSH által megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene is 26 százalékkal visszaesett 2024 februárjához mérten. Az új belföldi rendelések 9,8, az új exportrendelések 28 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány február végén 9,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Egészen félelmetes módon esik vissza az ipari megrendelés, ami viszont azt feltételezi, hogy továbbra sem a gyártósorokról érkezik a megoldás a magyar gazdaság gondjaira. 

A legfőbb gond továbbra is az, hogy hazánk exporttevékenysége jelentős visszaesését mutat. A kiemelt feldolgozóipari ágazatok új export rendelésének volumene év per év alapon még soha nem volt olyan alacsony, mint amilyen 2025 februárjában volt: az új export rendelés aránya mindössze 72,3 százaléka a tavalyinak. 

A járműgyártás új export rendelése 88 százaléka a tavaly februárinak, míg a villamos berendezéseké 80,1 százalékos. 

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Macronomx konferencián
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Macronomx konferencián
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A kiemelt feldolgozóipari ágazatok összes rendelésállománya is legutóbb 2023 augusztusában haladta meg az előző évi teljesítményt. Igaz, tavaly júniushoz képest (72,5 százalék) folyamatos a növekedés; idén februárban már 90,4 százalékon áll a mutató. Hasonló a helyzet a járműgyártás esetében is, növekszik az összes rendelés állomány 2024 júniusa óta (73,5 százalék), de a legfrissebb KSH-adatok szerint még mindig csupán 86,5 százaléknál tartunk. 

A kiemelt feldolgozóipari ágazatok export rendelésállománya viszont szintén arra a kritikus helyzetre mutat rá, hogy nem férünk hozzá a hagyományos piacainkhoz. 

A járműgyártás esetében legutóbb 2023 júniusában volt többlet az előző év azonos időszakához képest, míg a kiemelt ágazatok összességében tavaly augusztusban tudtak bővülést mutatni, azóta folyamatosan gyengébb a teljesítmény, és a bázishatás miatt még jelentősebb a visszaesés. 

A kormányzat szerint is nagy a baj

Jelenleg azt sem tudjuk, hogy egy hét múlva hogy néz ki az a világgazdasági tér, amiben mozgunk – ismerte el a napokban hazánk külkereskedelmi kilátása kapcsán a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) „Fókuszban a külpiacok” című külgazdasági évnyitó konferenciáján Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) miniszterhelyettese.

Konkrétumok kapcsán elmondta, a KKM kifektetési programjának köszönhetően az exportképesség növekedett. Példaként felhozta, hogy 254 magyar tulajdonú cég kapott célzott állami támogatást, ezek 17 országban, 254 milliárd forint értékben valósítottak meg projekteket. A hazánkba érkező befektetések kapcsán kiemelte, kormányzati közreműködéssel 2024-ben átlépték a 10 milliárd eurós értékhatárt ezek a projektek, illetve a HIPA-n keresztül 23 magyar cég is tudott forrásokhoz jutni.

Kiemelte,

2014 és 2024 között 2200 projekt valósult meg Magyarország területén, ez 60 milliárd eurónyi beruházást jelentett hazánknak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pedig a KSH adataira hivatkozva egyrészt felidézte, hogy 2025 februárjában az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest naptárhatástól megtisztítva 8 százalékkal mérséklődött, az előző hónaphoz viszonyítva pedig közel 1,3 százalékkal csökkent, majd megállapították azt is, a magyar ipari termelés alakulását továbbra is a gyenge külső kereslet befolyásolja.

Az Európai Unió versenyképességi problémái, valamint Németország – hazánk legfontosabb gazdasági partnere – két éve tartó recessziója visszafogja a magyar exportot és az ipari kibocsátást. A beszállítói láncokon keresztül jelentkező negatív hatások különösen az autóipart és a gépipart érintik

– hangsúlyozták. 

Majd jó hírként az NGM elárulta, a belgazdaságban kedvező folyamatok azonosíthatók, amelyek hozzájárulnak a belső kereslet élénküléséhez: a reálbérek 17 hónapja emelkednek, a fogyasztás bővül, és a minisztérium szerint minden jel arra mutat, hogy a turizmus 2024 után 2025-ben újabb rekord évet teljesít. 

A lakossági fogyasztás szempontjából fontos, hogy a foglalkoztatottság továbbra is kimagasló, közel 4,7 millióan dolgoznak, miközben a regisztrált álláskeresők száma rekordalacsony. Az új – és használt autópiac élénkül, a lakáspiaci tranzakciók száma dinamikusan növekszik, a lakossági hitelezés is fellendülőben van, miközben az építőipari termelés volumene 2025 januárjában negyedik hónapja emelkedett – teszik hozzá. 

Kapcsolódó