Szvitlana Szlipcsenko szerint az orosz propaganda évtizedek óta jelen van, de az utóbbi években mesterséges intelligenciával és kifinomult módszerekkel fejlődött tovább. A dezinformáció elleni küzdelem egyre nagyobb kihívás elé állítja az újságírókat, a politikai döntéshozókat és a társadalmat egyaránt. A VOX Ukrajina ügyvezető igazgatóhelyettese és a VoxCheck tényellenőrző projekt vezetője Budapesten adott interjút az Indexnek.

2022 óta jelentősen megnövekedett az orosz dezinformáció mennyisége Ukrajnában és Európában. Oroszország minden információs rést igyekszik megtölteni hamis narratívákkal, így elhomályosítva a valós tényeket, bizonytalanságot keltve a közvéleményben

- magyarázta a szakértő. Ukrajna egyedülálló tapasztalattal rendelkezik az orosz dezinformáció megfigyelése, elemzése és számbavétele terén, hiszen évtizedek óta küzd ez ellen - mondta még azzal, hogy 

Kapcsolódó

Ukrajna az információs háborúban is frontvonalban van, Oroszország náluk teszteli a propagandája új módszereit, és ha azt látják, hogy valami működik, akkor azt viszik tovább Európa többi országába.

Oroszország már 1991 óta azt a narratívát követi, hogy Ukrajna egy „hamis állam”, amely külső segítség nélkül nem képes fennmaradni. Az egyik leggyakoribb narratíva az, hogy Ukrajna nem is létezhet önálló országként. Ezt az állítást különféle más dezinformációkkal próbálják alátámasztani, például azzal, hogy Ukrajnát valójában a Nyugat irányítja - mondta Szvitlana Szlipcsenkof, aki szerint 2014-es krími annexió után az orosz propaganda egyre agresszívabbá vált, majd 2022-ben, a teljes körű invázióval újabb szintet lépett.

Az új módszerek közé tartozik

  • a mesterséges intelligencia által generált tartalmak elterjesztése,
  • a közösségi média algoritmusainak manipulálása,
  • valamint olyan „álfüggetlen” hírforrások létrehozása,
  • amelyek oroszbarát narratívákat terjesztenek,

ennek a taktikának a fő veszélye, hogy az emberek elveszítik a bizalmat a független sajtóban - emelte ki.

Ha valaki nem tudja, hogy mi az igazság, ha kétségek gyötrik, akkor könnyebben manipulálható

- fogalmazott.

Az oroszok által terjesztett hírek és álhírek minden platformon megjelennek, a Facebooktól az X-en át a TikTokig. Az orosz propaganda egyik taktikája, hogy olyan mennyiségű álhírrel árasztja el a közösségi médiákat, hogy az emberek besokalljanak és ne is akarják megtudni, hogy mi az, ami igaz és mi az, ami nem.

Szvitlana Szlipcsenko szerint

az orosz propaganda kihasználja az ország politikai helyzetét, és azt a látszatot kelti, hogy Magyarország szembehelyezkedik Ukrajnával és az Európai Unióval. Oroszország megpróbálja úgy beállítani, mintha Ukrajna teljesen elszigetelődne az EU-n belül, és Magyarország ezt bizonyítaná. Ez az üzenet nemcsak Ukrajnában, hanem az európai közvéleményben is kárt okozhat.

A szakértő szerint az orosz propaganda különösen aktív a magyar közösségi médiában, ahol gyakran terjeszt dezinformációt az ukrán háborúval, menekültekkel és a nyugati szankciókkal kapcsolatban. A magyar politikai megosztottság pedig lehetőséget biztosít arra, hogy az orosz narratívák még nagyobb hatást érjenek el.

A dezinformáció felismerése nem mindig könnyű, de a VoxCheck vezetője szerint vannak olyan jelek, amelyek segíthetnek azonosítani a manipulált tartalmakat.

Szvitlana Szlipcsenko szerint

a következő hónapok oroszok által terjesztett hírek fő témája a béketárgyalás lesz.

Mint mondta, ezt úgy fogják keretezni, mintha Ukrajna nem akarna békét kötni, nem akarja a háború végét.