Három perc alatt végigfuthat azokon az írásokon, amiket a hét legfontosabb gazdasági, közéleti történéseinek gondol az Economx szerkesztősége. Ha nagyon siet, alább pontokba szedve, ami a sajtóban pörgött az elmúlt napokban:

Ipari hulladék az ukrán műtrágya, eladhatják földjeiket a magyar termelők

A Nitrogénművek kereskedelmi igazgatója az Economxnak elmondta: valóban elmondható, hogy jelentősen csökkent a hazai műtrágya felhasználás, a régiónkban kifejezetten a magyar piacon történt a legnagyobb csökkenés. Bige Dávid szerint viszont a számok azért árnyaltabbak.

A nagy gazdaságokban a felhasználás szintje ugyan csökkent, ám nem jelentősen. Viszont a kisebb és közepes, családi gazdaságokban jelentős a csökkenés, amivel egy olyan negatív spirálba kerülnek a termelők, amiből nem fognak kilábalni. Így bele kényszerülnek a területeik értékesítésébe.

Kevesebb műtrágya használattal kevesebb learatni való termény terem, így alacsonyabb árbevételt tudnak elérni a gazdaságok, holott minden egyéb költségtétel folyamatosan emelkedik.

A szakember az Economx kérdésére hangsúlyoztaUkrajnából származó mezőgazdasági termékekre ma jelenleg nem vonatkozik semmilyen olyan élettani, vagy környezet védelmi előírás, amelyeket az európai uniós tagországoknak be kell tartaniuk.

Ezáltal lényegesen alacsonyabb költség szinttel tudnak termelni minden mezőgazdasági és vegyi terméket. Műtrágya szempontbóligaz, olcsóbban tudnak termelni, hiszen nincsen széndioxid vám a gyártáson. Ám ennek a terméknek a minősége ipari hulladéknak nevezhető.

Tízezreket kirúgott, most távozik 

HSBC vezérigazgatója, Noel Quinn lemondása váratlanul érte a befektetőket, amikor bejelentette, hogy öt év után nyugdíjba vonul, ezzel azonnal elindítva az utódkeresést a londoni központú banknál. 

„Egy intenzív öt év után most jött el a megfelelő idő, hogy jobb egyensúlyt teremtsek a magánéletem és az üzleti életem között. A továbbiakban portfóliós karriert kívánok folytatni” – mondta Quinn a Financial Times beszámolója szerint.

Noel Quinn ötéves vezérigazgatósága alatt a hitelintézet átfogó szerkezetátalakításába kezdett, 35 ezer munkahelyet szüntetett meg, és ígéretet tett az éves költségek 4,5 milliárd dolláros csökkentésére. Az üzletág Ázsia felé történő átirányítása a Washington és Peking közötti növekvő geopolitikai feszültségek idején történt, ami a globális üzleti környezetet bonyolultabbá tette. 

Aggódik a világ: kínai katonák özönlenek a Selyemúton

Alig néhány nap múlva megérkezik hazánkba Hszi Csin-ping kínai elnök, valószínűsíthetően újabb gazdasági bejelentésekre is számíthatunk az Egy övezet, egy út kezdeményezés részeként.  Ugyanakkor a kínai térhódítás nemcsak gazdasági, vagy pénzügyi jellegű

Az új Selyemút kapcsán már évek óta figyelmeztet az amerikai és japán sajtó is arra, hogy nemcsak üzletemberek, hanem katonák is érkeznek az álcázott katonai objektumokra. Az Egyesült Államok amiatt aggódik, hogy a kínai hadsereg a gazdasági övezet keretében infrastrukturális beruházások révén ellátási bázisokat és egyéb támaszpontokat hoz létre világszerte, hogy kiterjessze befolyási övezetét. Egészen döbbenetes, de

2020 februárjában világszerte már 94 kikötő volt részben kínai cégek tulajdonában vagy üzemeltetésében. 

Washington álláspontja szerint Peking a külföldi kereskedelmi kikötők és repülőterek „kettős felhasználása” mellett katonai létesítmények és bázisok kialakítására is törekszik.

Tűz alá került Orbán Viktor: „A magyarországi helyzet ijesztő"

A német vállalatok régóta úgy kezelik Magyarországot, mintha a hátsó udvaruk lenne. Az autógyártók vagy a fegyvergyártó Rheinmetall tovább erősítik jelenlétüket, ami persze az ország exportját is hajtja. Egyre többen akadnak azonban, akik kevésbé vannak elragadtatva Orbán Viktor miniszterelnök kormányától. A kiskereskedelemben, a pénzügyi szolgáltatásokban, a médiaiparban, a távközlésben és egy repülőtér-üzemeltetőben tevékenykedő vállalatok a kormány „nacionalista törekvéseinek” célkeresztjében találják magukat - írja a Bloomberg. 

különadók, a gyorsan változó jogszabályi környezet és a nyílt politikai kampányok mind-mind olyan nyomásgyakorló eszközök, amelyekkel a külföldi befektetőket akarják kiszorítani a gazdaság egyes területeiről - véli Philipp Haussmann, a berlini székhelyű Német Keleti Vállalkozások Szövetségének elnökhelyettese.

A magyarországi helyzet ijesztő

- mondta Haussmann, aki egyben a Klett csoport vezérigazgatója is, amely egy német oktatási vállalat, amelynek Magyarországon is van üzletága. Szerinte van egyfajta megfélemlítés a külföldi befektetőkkel szemben.

Az Orbán-kormány persze nem is csinál titkot abból, hogy a magyar tulajdonosi részvétel növelésére törekszik, és visszautasítja azokat a vádakat, amelyek szerint rosszul bánna a külföldi befektetőkkel.

A kritika mégis kényes pillanatban éri az Európai Unió leghosszabb ideje hivatalban lévő vezetőjét

– teszi hozzá a lap. A miniszterelnök nemrég az osztrák Spar-vezér kijelentései miatt pert is indított számos szerkesztőség ellen, akik átvették a kereskedelmi lánc egyik első emberének állításait. 

Korai volt temetni a dízelt: itt a kínai csodamotor

Egyre több járműgyártó jelenti be a céldátumot, amitől kezdve nem gyártanak több dízel meghajtású járművet, miután a jelenleg érvényben levő szabályozás szerint 2050-re klímasemlegessé kellene válnia az Európai Uniónak. Ennek ellenére korai lenne még temetni a dízel technológiát, mivel vannak olyan futó fejlesztések, amelyek hatékonyabbá tennék ezt a hajtásmódot.

pcwplus.hu cikke szerint a jelenleg gyártott és értékesített dízelüzemű autókban használt motorok átlagosan 46 százalékos termikus hatékonysággal üzemelnek, ám most kínai kutatók bemutattak egy új motort, amely eléri akár az 53,09 százalékot is. Az új motort a Weichai Power nevű vállalat állította elő, amely kifejezetten dízelüzemű motorok gyártásával foglalkozik.

A hatékonyságnövekedés azt eredményezi, hogy jóval kevesebb üzemanyaggal lehet működtetni a hajtásláncot.

A mostani nem az első rekordja a Weichai Powernek, mivel a korábbi, most megdöntött rekordot (52,28 százalék) is ők tartották.

Akkora a baj, hogy tíz évvel hamarabb kell indítani a szűrővizsgálatokat

Egy amerikai szakértői testület szerint a mellrákszűrést 50 éves kor helyett már 40 éves korban el kellene kezdeni a nőknél, mivel egyre több negyvenes éveiben járó nőnél diagnosztizálnak mellrákot – írja az Euronews.

Az amerikai kormány által finanszírozott független szakértői csapat azt javasolta, hogy a nők 40 éves kortól kezdve minden második évben menjenek el mellrákszűrésre. A Nemzeti Rákintézet adatai szerint 2015 óta évente két százalékkal nőtt a mellrák aránya a negyvenes éveikben járó nők körében, és szűrővizsgálattal a korai stádiumban felfedezett mellrák jól gyógyítható.

Magyarországon is hasonló a helyzet, drámaian nőtt a mellrákkal diagnosztizált 50 év alattiak száma. 2011 és 2019 között 30 százalékkal több nőről derült ki, hogy emlődaganata van. Jelenleg a magyarországi döntéshozók asztalán van egy javaslatcsomag, ami a mammográfiás szűrések új protokollját tartalmazza, erről itt írtunk bővebben.

Magyarországon jelenleg a nők 45-65 koruk között kétévente egyszer személyes, nevére szóló levél útján kapnak meghívást a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által finanszírozott mammográfiás szűrővizsgálatra.

Az új javaslat szerint 40 éves kortól már elérhető lenne a NEAK finanszírozott szűrés.

Ilyen negatív rekord még sosem volt: mutatjuk vármegyénként az adatokat

Megérkeztek a teljes tavalyi évi demográfiai adatok, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vármegyékre bontva közölte a születések számát és a halálozási mutatókat, valamint azt is, hogy hányan döntöttek úgy, hogy összeházasodnak. Eszerint tavaly az országban 85 200 gyermek született, 3,7 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A halálozások száma ennél nagyobb mértékben, 6,8 százalékkal csökkent, 2023-ban 127 200 fő hunyt el. 

A tavalyi év születésszám szerinti mélypontja április volt, amikor 6,4 ezer baba született, a „csúcs”  újszülött számot pedig júliusban mértek, amikor 7,8 ezer kisbaba látta meg a napvilágot.

Ez 2000 óta a legdurvább negatív rekord a statisztikai hivatal adatai szerint is.

Az ország népessége 42 ezer fővel csökkent, ez a szám többek között  Hódmezővásárhely lakosságával egyezik meg, ugyanakkor a statisztikai adatok szerint a magyar lakosság száma az előző évi magas bázisnál 12 százalékkal kisebb mértékben csökkent.

A demográfiai fordulat nem jött el, sőt katasztrofális zuhanásban vagyunk, ezt korábban a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztal beszélgetésében Tóth I. János filozófus, demográfus, a Szegedi Tudományegyetem habilitált egyetemi docense mondta el a népességszám csökkenéssel kapcsolatban.

Beindult a forint: nincs megállás?

Jól indult a május a forintnak, szerdán a 390-es szint alá erősödött.  Ebben nagy szerepet játszhat egyrészt az, hogy a Federal Reserve (Fed) nem változtatott az irányadó dollárkamatonez ugyanis előnyös a feltörekvő piaci devizáknak, így a forintnak is kedvező. Az MBH Bank elemzői egy sajtótájékoztatón arról beszéltek, hogy bár a korábban vártnál gyengébb forintra számítanak, az év végére 382,5 forintig erősödhet a hazai fizetőeszköz.

A 390 forint alatti tartományt egyébként a heti kereskedés végéig nagyjából tarotta is a forint, május 3-án ment kisidőre fölé. 

„Azért csökkentettük a korábbi prognosztizációt, mert annak kiadásakor arra lehetett számítani, hogy az export növekedése túlszárnyalja az importét az idei év során, azonban a gyenge külső konjunktúra hatására vélhetően alacsonyabb mértékű lesz az export bővülése, mint a fogyasztás fellendülése okozta importnövekedés. Emellett kockázatok merültek fel az uniós források feloldásával kapcsolatban is, melyre a piacok forint eladással reagáltak” – húzta alá Balog-Béki Márta, a pénzintézet szenior tőkepiaci elemzője.

Március végéig jelentős gyengülés látszott a magyar fizetőeszköz árfolyamában, ennek oka lehetett a jegybank és a nemzetgazdasági minisztérium közötti feszültség, így sokan joggal félhettek, hogy a jegybank nem tud teljesen szabadon eljárni, és ennek többek között a forintárfolyam látja kárát. Sokan váltottak emiatt forintot euróra, és azt is külföldi bankokba vitték.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentése szerint ugyanis a teljes lakossági bankbetét-állomány 12 százaléka van külföldön, és ez nem kis arány: ennyien nem bíznak a forintban és a hazai pénzügyi rendszerben.

Nullása biztos, hogy nem lehet kihozni egy esküvőt

Ha esküvőzésről van szó, évről-évre nagyobbra kell nyitni a pénztárcát. Az Economx legújabb adásában Hajnik Ágota a Menyegzőre Fel alapítója, esküvőszervező a realitás talaján maradva elmondja, hogy mennyit illik a borítékba tenni. A szakember arról is beszélt, hogy mára megdőlt az az állítás, hogy nullásra ki lehet hozni egy esküvőt.

Átalakítják a pincéket

Szokatlan, de konkrét közleménnyel fordultak a lettországi hatóságok a lakosság felé, amelyben arra szólították fel az embereket, hogy az április 27-i „Nagy Takarítási Nappal” kezdődő időszakot használják arra, hogy a pincéiket, a házuk alagsorát alakítsák légiriadó-menedékekké, mivel a balti ország tart attól, hogy ők lehetnek Oroszország következő célpontja. Az egykori szovjet köztársaságnak, – amely ma a NATO és az Európai Unió tagja – 214 kilométeres határa van Oroszországgal, és Ukrajna egyik legmegbízhatóbb támogatója a háború kirobbanása óta.

A cél az, hogy vészhelyzet esetén óvóhelyként is használhatók legyenek a lakóházak, valamint a városhoz tartozó, önkormányzati épületek – közölte a felhívás kapcsán Vilnis Kirsis, a főváros, Riga polgármestere a Nový Čas lettországi napilapban.

2008 óta lettek ezrei gyűlnek össze minden tavasszal, hogy részt vegyenek az április végi nemzeti takarítási napon, amely hagyományt a balti szomszédos Litvánia és Észtország is követi. A lakosok a szemétgyűjtés mellett fák ültetésére, parkok és közterek rendbetételére is használják ezt az időszakot.

Szerkesztőink ajánlatait olvashatták – iratkozzanak fel hírleveleünkre (nem járnak rosszul), vagy tekintsék meg az Economx további híreit, hallgassák/nézzék podcastjainket, olvassák a blogokat,  kommenteljenek a social-felületeinken.