Az európai közlekedési szektor átalakulása látványosan tükröződik a legfrissebb statisztikai adatokban, amelyek a vasúti, közúti és légi szállítási teljesítményt vizsgálják. Az adatok nemcsak a kontinensen belüli trendeket mutatják, hanem világméretű összehasonlításokat is lehetővé tesznek.

Közel 400 milliárd kilométert vonatoztunk

Az Európai Unió vasúti személyszállítási teljesítménye 2022-ben elérte a 387 milliárd utaskilométert, ami lakosonként 862 utaskilométert jelentett. Az árufuvarozás területén is jelentős forgalmat bonyolítottak le: 403 milliárd tonnakilométeres teljesítményt regisztráltak (Belgium és Görögország kivételével). Az adatok azonban nagy eltéréseket mutatnak az egyes országok között. Míg Ausztrália, Kanada és az Egyesült Államok elsősorban az áruszállításra koncentrál, Japánban és Svájcban a vasúti közlekedés inkább a személyszállításra fókuszál – derül ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből.

Kapcsolódó

Az EU-ban bejegyzett fuvarozók 2022-ben összesen 1,92 billió tonnakilométernyi árut szállítottak közúton, ami lakosonként 4 275 tonnakilométert jelentett. A világ élvonalában az Egyesült Államok és Ausztrália áll, előbbi 9 940, utóbbi pedig 8 910 tonnakilométeres egy főre jutó teljesítményt produkált.

Kép: Economx

A közúti áruszállítás magas aránya nemcsak az infrastruktúra fejlettségét mutatja, hanem azt is, hogy ezekben az országokban gyakran hatalmas távolságokat kell áthidalni az áruforgalom lebonyolításához.

Több a haláleset az utakon

Az EU közútjain 2022-ben 100 ezer lakosra vetítve átlagosan 4,6 haláleset történt, ami enyhén magasabb az előző évi 4,5-ös értéknél.

A nemzetközi összehasonlításban az Egyesült Államok és Chile mutatta a legrosszabb arányokat (12,6 és 10,9 haláleset 100 ezer lakosra vetítve),

míg Mexikó, Japán és az Egyesült Királyság számolt be a legalacsonyabb értékekről, mindhárom esetben 3,0 alatt maradva. Az EU-n kívüli országok közül Dél-Korea, Mexikó és Törökország tudta csökkenteni a közlekedési halálesetek arányát.

Agyonvágta az EU-s légitársaságokat a pandémia

A légi utasforgalom 2019-ben érte el csúcspontját 4,46 milliárd fővel, de a COVID-19 világjárvány hatására 2020-ban drámaian, 60,2 százalékkal visszaesett. Bár 2021-ben már 28,7 százalékos növekedés volt tapasztalható, az EU légitársaságainak részesedése a globális utasforgalomból 16,9 százalékról 13,2 százalékra esett vissza. A járvány miatt a globális piaci arányok is átrendeződtek: míg az Egyesült Államok és Kína belföldi légiközlekedése megerősödött, az EU légitársaságai nehezebben álltak talpra.

Az EU légitársaságai 2021-ben 1 000 lakosra vetítve 674 légi utast szállítottak, ami több mint kétszerese volt a világátlagnak (285 utas 1 000 lakosonként).

Az abszolút listavezetők azonban Katar és Izland lettek, ahol ez az arány 5 224, illetve 3 983 utas volt.

Kép: Economx

A légi áruszállítás 1990 és 2019 között folyamatos növekedést mutatott, 56,1 milliárd tonnakilométerről 219,5 milliárdra emelkedve. A járvány azonban ezt a szektort sem kímélte: 2020-ban 16,9 százalékos visszaesést regisztráltak, de a következő évben a piac szinte teljesen helyreállt. Az EU légitársaságainak globális részesedése az áruszállításban az 1990-es 24,5 százalékról 2021-re 15,7 százalékra csökkent, míg az Egyesült Államoké meghaladta a 21 százalékot, a kínai légitársaságok pedig 9,6 százalékot hasítottak ki a globális forgalomból.

A legnagyobb növekedést a katari (+5,3 százalékpont) és a török (+3,4 százalékpont) légitársaságok produkálták az elmúlt évtizedben, míg Szingapúr, az Egyesült Királyság és Hongkong visszaesést könyvelhetett el.

Szárnyal a hazai légifurvarozás

A legfrissebb adatok szerint Magyarország vasúti személyszállítási teljesítménye 2023-ban elérte a 10,403 millió utaskilométert, ami jelentős növekedés a 2022-es 7,817 millió utaskilométerhez képest. Ez a növekedés a pandémia utáni helyreállítási folyamatokat tükrözi, hiszen 2020-ban a teljesítmény mindössze 4,854 millió utaskilométer volt.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2022-ben 12,2 millió utast kezelt, ami 216 százalékos növekedést jelent 2020-hoz és 164 százalékos növekedést 2021-hez képest. Ez a szám a 2019-es rekordév forgalmának 75 százalékát teszi ki.

2024 pedig már a Budapest Airport történetének minden korábbi rekordját megdöntötte; 17,6 millió utas és közel 300 ezer tonna légiáru fordult meg 2024-ben a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren,

előrevetítve a következő évek robosztus utasszám-növekedését és megszilárdítva a repülőtér régiós elosztóközpont szerepét.

A repülőtér 2022-ben 194 ezer tonna légi árut kezelt, ami 5,8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, és 44 százalékos növekedést 2019-hez viszonyítva. Ez a növekedés figyelemre méltó, tekintve, hogy a globális gazdasági lassulás sok más európai repülőtéren csökkenést eredményezett. A Budapest Airport szerepe a közép- és kelet-európai régió légi áruszállítási központjaként tovább erősödött. Ezek az adatok jól mutatják a magyarországi közlekedési szektor dinamikus fejlődését és a pandémia utáni gyors helyreállását.

A közlekedési ágazatban a járvány hatásai tehát még mindig érezhetők, különösen a globális légi utasforgalom terén. A közúti árufuvarozás szerepe továbbra is meghatározó, de a fenntarthatósági szempontok miatt egyre nagyobb az igény a vasúti és multimodális szállítási megoldások iránt. A következő években a digitalizáció, az automatizáció és a zöld közlekedési technológiák alakíthatják át leginkább a szektort.