Kimutatható a glifozát jelenléte a magyarországi tavakban, folyókban és a talajvízben is. A glifozát a legnagyobb mennyiségben használt mezőgazdasági vegyszer nem csak hazánkban, hanem a világ többi részén is. A vízi élővilágra bizonyítottan mérgező, emberek esetében a rákkeltő, mutagén, utódokat károsító és hormonháztartást romboló hatások nem egyértelműen igazoltak. Az Átlátszó által megszerzett vízügyi jelentés szerint, amelyet adatigénylés keretében kérte ki a lap, már öt éve kiderült, hogy a glifozát jelentős arányban van jelen vizeinkben, ám nem hozták nyilvánosságra a kutatási jelentést. 

A glifozát-alapú szereket gyomnövények kiirtására használják kiskertekben, nagyüzemi mezőgazdaságban és közutak, vasutak mentén. Miután jól feloldódik a vízben az esővízzel és az öntözéssel könnyen bekerül a talajba, a felszíni és a felszín alatti vizekbe. Onnan juthatnak a szermaradékok az élelmiszerek és az ivóvízbe. 

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) 2019-ben felmérette a magyarországi vizek glifozát-szennyezettségét. A vizsgált talajvíz-minták 14 százalékában volt jelen a glifozát és bomlásterméke (amino-metil-foszforsav, AMPA). A minta 2,5 százaléka határérték feletti koncentrációban tartalmazta a gyomirtó szert.

Az ország minden tájegységén találtak pozitív mintákat, jellemzően az intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló területeken, de a Balaton-felvidéken forrásvizekben is mértek a határérték kétszeresénél nagyobb koncentrációt.

A kutatók megfogalmazása szerint

„megdöbbentő tény”, hogy a határérték többszörösét tapasztalták a vízművek által üzemeltetett, 130-160 méter mély kutak esetében is. A felszíni vizekben még nagyobb arányban van jelen a glifozát.

Az OVF vizsgálata során a tavak és folyók esetében a minta háromnegyedében kimutatható volt a glifozát és az AMPA jelenléte. A vízmintáknak közel a felében határérték feletti koncentrációkat találtak.

Kiderült, a szakirodalmi adatokkal ellentétben a glifozát nem bomlott le teljes mértékben egy év alatt a talajban az intenzív mezőgazdasági területeken. Ezért is kerülhet be onnan a talajvízbe és az első vízadó rétegbe.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a folyóktól, tavaktól minimum 50 méteres biztonsági távolságot ír elő a glifozát-tartalmú gyomirtószerek esetében, ennek betartását a kormányhivatalok ellenőrizhetik, de azt nem tudni, ellenőrzik-e és, ha igen, milyen gyakran.

A glifozát-tartalmú termékeken a „Mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz” figyelmeztető címkét kell elhelyezni.

A glifozát megjelenése a vizekben globális jelenség.

Egy tudományos publikáció szerint

  • az Egyesült Államokban egy felmérés során a vizsgált felszíni vizek 59 százalékában, a talajvízben pedig a minták 8,5 százalékában mutatták ki a glifozát és az AMPA jelenlétét.
  • Rio de Janeiróban és környékén a felszíni vizekből vett minták több mint 40 százaléka tartalmazott glifozát-szennyezést,
  • Hollandiában pedig egy 2020-ban végzett vizsgálat a felszíni vizek 90 százalékában talált glifozátot.
  • A francia lakosság 99,8 százalékának vizeletmintájában már kimutatták a glifozátot.

Az Átlátszó kérdésére az Országos Vízügyi Főigazgatóság azt válaszolta, hogy a „vizsgálat óta megkezdődött a következő országos felmérés tervezése, melynek programjába a glifozát és az AMPA is bekerült”.

A NÉBIH válasza szerint „a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal nem rendelkezik információval” a dokumentummal kapcsolatban.

Ha ennyi bizonyíték van a glifozát gyomirtó ellen, miért nem cserélik le valami másra? - kérdezte tavaly erről Simon Gergelyt az Index. A vegyész-környezetkémikus szerint azért, mert ez a legnagyobb mennyiségben használt növényvédő szer, és az Európai Bizottság saját hatáskörében engedélyezte. Valószínűleg a lobbi miatt.