Több uniós kormány úgy véli, sikerült megoldást találnia arra, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök ne vétózhassa meg az orosz szankciókat - mégpedig azáltal, hogy nemzeti szintű döntéseket hoz, amelyekhez nem kell európai konszenzus.

A Politico-nak hat diplomata is megerősítette, hogy

legalább fél tucat főváros az uniós szintű oroszországi szankciók hazai jogrendbe való átültetését szorgalmazza. Ez gyakorlatilag aláássa Magyarország azon lehetőségét, hogy megvétózza a szankciók megújítását.

Jelenleg az intézkedések hathavonta történő megújításához az uniós tagországok egyhangú támogatására van szükség. Így akár egyetlen vétó esetén is előfordulhat, hogy a szankciókat nem hosszabbítják meg.

Jelzésértékű, hogy a lépést fontolgató országok között olyanok is vannak, amelyek a múltban vonakodtak az unión kívüli korlátozások bevezetésétől, mint például Belgium és Csehország. 

Bár az nem várható, hogy valamennyi kormány felsorakozzon a kezdeményezés mögé, azonban ha több kulcsfontosságú ország is támogatná, az korlátozná egy magyar vétó hatását.

Eddig csak néhány, Oroszországgal határos állam vezetett be egyoldalú szankciókat Moszkva ellen, de diplomaták megerősítették, hogy a fővárosok szélesebb köre gondolkodik saját korlátozó intézkedések meghozatalán.

Orbán Viktor korábban többször is azzal fenyegetőzött, hogy vétójogával élve túszul ejti a független uniós kezdeményezéseket. Közölte, hogy megakadályozza az orosz olaj-, gáz- és nukleáris technológia elleni büntetőintézkedéseket - annak ellenére, hogy a szankciókkal sújtott orosz  energia megvásárlásához való visszatérés szerinte végzetes hiba lenne.

Az európai külügyminiszterek hétfőn Brüsszelben találkoztak, hogy előkészítsék az Oroszország elleni EU-s szankciók újabb körét, nevezetesen a tizenhetediket a 2022 februári invázió óta.

Az, hogy az európai vezetők legutóbbi márciusi összejövetelén Magyarország nem volt hajlandó aláírni az Ukrajna elleni háborúval kapcsolatos következtetéseket, újabb vitát váltott ki arról, hogyan kezeljék Budapestnek az uniós politika kulcsfontosságú elemeivel szembeni ellenállását.

Németország új kormánykoalíciója is keményebb fellépést szorgalmaz az EU-ban a jogállamiságot megsértő országokkal szemben, beleértve a szavazati joguk esetleges megvonását is - ez a terv minden bizonnyal Budapestet célozza. 

„Orbán az elszigetelődést és az „illiberális demokrácia” útját választotta az EU, sőt Magyarország nyilvánvaló érdekével szemben”

– fogalmazott a Politico-nak egy diplomata. „Sok lehetőséget kapott, és elutasította a kinyújtott kezeket. Európa biztonsága túl komoly kérdés ahhoz, hogy arról egyetlen emberrel alkudozzunk, aki 180 fokban másképp látja a dolgokat, mint mindenki más" - mondta a diplomata.