Hétfőn nyilvánosságra hozta a Pénzügyminisztérium az államháztartás március végi állapotát, amelyről előzetesen már lehetett tudni, hogy gyakorlatilag három hónap alatt teljesült a teljes éves hiánycél, de a részletes jelentés egyéb folyamatokra is rávilágított. 

  • Az idei első negyedévben az államháztartás bevétele meghaladta a kilencezer milliárd forintot (9015,4 milliárd forint), amely nagyságrendbeli növekedést jelent a 2023-as március végi szinthez képest (8398 milliárd forint).
  • Érdekesség, hogy tavaly az első három hónap után az előirányzat bevételek 23 százaléka, idén pedig már a 23,6 százaléka realizálódott. 
  • A kiadási oldal is növekedett. A gazdasági kormányzat március végéig több mint 11336 milliárd forintot költött, ez az éves előirányzat 27,8 százaléka. Tavaly ugyanebben az időpontban 10487 milliárd forintnál jártunk, 25,5 százalékos teljesítésnél. 
  • Számottevő kiadásként jelenik meg a kamatkiadás, több mint 1241 milliárd forinttal (2023: 637,3 milliárd forint), valamint a nyugellátás folyósítása. Idén nyugdíjakra már több mint 1897,8 milliárd forintot a kormányzat, szemben a tavalyi 1711 milliárddal. 

Tudatmódosítót kell szedni, hogy ne lássuk gyászosnak az államadósságot

Az elmúlt öt esztendőben brutálisan nőtt a kormányzati szektor bruttó adóssága, a tervek szerint a mértéke elérheti a 60 ezer milliárd forintot. Szintén nem könnyű az önkormányzatok helyzete sem, hiszen a költségvetési jelentés szerint idén negatív tartományba fordul a szektor egyenlege. Az Economxnak nyilatkozó makrogazdasági elemző szerint vannak pozitívumok is. Itt vannak a RÉSZLETEK!

Az már ismert, hogy az államháztartási alrendszer tervezett hiánya a kormányzat szerint sem tartható, de azért jegyezzük föl, hogy

március végén a központi költségvetés hiánya 2338,3 milliárd forint volt, míg az államháztartási mérleg mínusz 2321,3 milliárd forint. Ez az eredeti előirányzat 92,3 százaléka - mindezt az első negyedév után.

Egyébként egy évvel ezelőtt 2089,6 milliárd volt az államháztartási hiány, ahhoz képest idén mindössze 230 milliárd forintos az elcsúszás. 

Kép: Economx / Hartl Nagy Tamás

Varga Mihály pénzügyminisztert a legutóbbi Kormányinfón az Economx kérdezte is a hiánycélokról, és megtudtuk, a kormánynál azzal számolnak, hogy a makrópálya módosítása során

  • a háztartások idei fogyasztása 2,3 százalékkal, míg
  • a fogyasztási kiadások összességében 2,7 százalékkal

fognak növekedni. A tárcavető szerint ezekkel elérhetővé válik az idei, módosított 4,5 százalékos tervezett hiánycél.

A pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy számításaik szerint növekedtek a fogyasztáshoz kapcsolt adókból származó bevételek is, ami azért is jó hír, mert tavaly ezermilliárdos lyukat ütött a költségvetésen az elmaradt áfabevétel. Ugyanakkor kérdésünkre Varga Mihály konkrét számokkal nem szolgált az áfával kapcsolatban, csak annyit közölt, hogy az a várakozásaikhoz képest növekedett. 

Kép: Economx.hu

Most kiderült, hogy 2024 március végéig 1647,4 milliárd forint érkezett be az általános forgalmi adóból, ami végre tényleg okot adhat a bizakodásra. Ugyan alaposan elmarad a korábbi évek időarányos teljesítésétől,

és az elmúlt öt év során most először húsz százalék alá csökkent az előirányzat teljesítése,

de végre nominális értéken is növekedett a befolyt összeg. Idén februárban ugyanis az a csúfság is megtörtént, hogy kevesebb volt február végéig az áfabevétel (1029,6 milliárd forint), mint az ezermilliárdos áfahiánnyal zárt 2023-as év második hónapjában (1042,1 milliárd forint). 

Kép: Economx.hu

A március havi 617,8 milliárd forintos áfabevétel is meghaladja a tavalyi negyedéves adatot, ami 560,7 milliárd forint volt. 

Ez azt feltételezi, hogy kezd visszatérni a fogyasztói bizalom, ami különösen fontos egy olyan államháztartás számára, amely bevételének több mint 22 százalékát az áfa lakossági megfizetéséből tervezi.

Kép: Economx.hu

S ha már adóbevételek. Megnéztük azt is, hogyan növekedett a magyarokon az adóprés. Ezek szerint március végéig már több mint négyezer milliárd forintot fizettünk be valamilyen adó formájában