A rendelkezésre álló adatok alapján 2024 első tíz hónapjában összesen 1127 szamárköhögéses esetet jelentettek hazánkban, ami drámai növekedést mutat a 2018-2022 közötti évek azonos időszakának 13 esetéhez képest. A járvány intenzitása az év során fokozódott, így az év végéig várhatóan tovább emelkedett az esetek száma. A legnagyobb növekedés az 1 év alatti csecsemők, a 40-49 éves felnőttek és a 60 év felettiek körében volt megfigyelhető – tájékoztatott a Budai Egészségközpont.

Hogyan ismerhetjük fel a szamárköhögést?

A szamárköhögést leginkább azáltal tudjuk megkülönböztetni más köhögésfajtáktól, hogy

intenzív, fuldokló, rohamokban jelentkező, görcsös köhögéssel és belégzéskor szamárbőgésre emlékeztető hanggal jár

(innen ered a betegség neve). Ám gyakran csak enyhe, egy közönséges megfázáshoz hasonlító tünetekkel jelentkezik, ezért kezdetben nem könnyű felismerni. Csecsemőknél jellegzetes tünetek a légzési nehézségek, légzéskimaradás, a száj körüli kékes vagy szürkés elszíneződés.

Milyen fázisok vannak?

Hurutos fázis: 1-2 hetes lappangási idő után kezdődik megfázásszerű tünetekkel, mint orrfolyás, orrdugulás, enyhe köhögés és hőemelkedés. Ez a szakasz 1-2 hétig tart, és a beteg ilyenkor erősen fertőző.

Paroxizmális fázis: 2-4 hétig tartó, rohamokban jelentkező, görcsös köhögés, amelyet jellegzetes húzó belégzés („szamárordítás”) követhet. Ilyenkor jellemző a folyamatos fáradtság, gyengeség is. A rohamok gyakran éjszaka jelentkeznek, ami alvási nehézségeket okozhat. A rohamok után a beteg sűrű nyálkát köhög fel, és öklendezés, hányás is előfordulhat. 

Oldódási fázis: A tünetek fokozatosan enyhülnek, de a köhögés még hetekig elhúzódhat. 

Hogyan kaphatják el a felnőttek a szamárköhögést?

Bár gyakran gyermekbetegségként tartják számon, felnőttek is megfertőződhetnek, különösen akkor, ha csökkent az immunitásuk, a csecsemő-, illetve kisgyerekkorban kapott védőoltás hatása gyengült, vagy olyan közösségekben élnek vagy dolgoznak, ahol alacsony az átoltottság.

A fertőzés kockázata a várandósok esetében is nőhet.

A veszélyeztetetteknél életveszélyes szövődmények jelentkezhetnek, például légzési probléma vagy tüdőgyulladás.

A védőoltás a legjobb megelőzés

A szamárköhögés megelőzésében kiemelt szerepe van a védőoltásoknak. Magyarországon a pertussis elleni alapimmunizálás csecsemőkorban történik 2, 3 és 4 hónapos korban. 18 hónaposan, 6 és 11 éves korban emlékeztető oltásokat kapnak a gyerekek.

Felnőttek számára tízévente javasolt az emlékeztető oltás beadása, különösen azoknak, akik 5 éven belül terveznek gyermeket, csecsemőkkel vagy várandós nőkkel élnek egy háztartásban, vagy egészségügyi dolgozók.

A védőoltás beadása minden várandósság során javasolt, függetlenül a korábbi oltásoktól, a 16-32. terhességi hét között. 

Az oltások általában kombinált vakcinák (DTPa, IPV, Hib), amelyek a szamárköhögés mellett más betegségek (pl. tetanusz, diftéria, gyermekbénulás, Haemophilus influenzae baktérium b típusa okozta agyhártyagyulladás) ellen is védelmet nyújtanak. 6 és 11 éveseknek, valamint a felnőttek emlékeztető oltására dTap (diftéria, tetanusz és szamárköhögés elleni) vakcinát használnak.