Az egészségügyi ágazat ellenőrzésével kapcsolatban Urbán Zoltán, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkárság, egészségügyi ellenőrzésfelügyeleti szolgálat rendőr dandártábornoka, főosztályvezetője a Kórházszövetség konferenciáján elmondta: előzetesen és utólagosan végeznek adatbekérések, a szenzitív érzékeny betegadatokat pedig kerülik.

Sehol nem zavarnak szakrendelést, előre bejelentik az érkezést az intézményvezetőnek. Tavaly a szakrendelőket, a háziorvosi rendszert, idén pedig átfogó ellenőrzéseket végeznek, egy-egy vármegyében az állami fenntartású intézményeket veszik górcső alá.

Elárulta, hogy az ellenőrzési szolgálat javaslatokat fogalmaz döntéshozók számára és akkor válnak a hibalistáikon jelzett hiányosságok kötelező elemmé az intézményekben, ha az ajánlásaikra Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár vagy Pintér Sándor belügyminiszter rábólint, sorolta a rendőr dandártábornok.

A hiányosságok között említette: 

  • volt olyan intézmény, ahol 100 embernek kellett volna bent lennie, de délben csak 50 dolgozót találtak bent;
  • és előfordult, hogy hat napon át, egy elhunyt embert etettek az egyik kórházi osztályon.

Az ellenőrzések témái: 

Kapcsolódó

  • a szakrendelések, szakambulanciák regisztrációs rendszere;
  • a betegtájékoztatás;
  • sérülnek-e a betegjogok;
  • a túl hosszú várakoztatási idő;
  • a gyógyszerkezelési szabályok;
  • az egynapos ellátások;

Már Bács-Kiskun vármegyében végeztek az ellenőrzésekkel, jelenleg Heves vármegyében járnak, az még kérdés, hogy Fejér, Vas és Tolna vármegye mikor kerülhet sorra. 

Az ellenőrzések során a belgyógyászati, a szülészeti, a sebészeti osztályokat, a csecsemő és gyermekgyógyászatokat, a sürgősségi, a kardiológia, a szemészeti, a neurológiai, a tüdőgyógyászatokat és az ortopédia osztályokat monitorozzák.

Megjelent a hisztipénz

A 2023-as bérvizsgálatok során 7551 orvos bérét vették górcső alá.

Több mint kétezer orvos bére a kétszerese volt, mint a besorolt bére, ez két év alatt a költségvetésnek 6 milliárd forint többletkiadást jelentett. 

Erre reagálva Gárdos Csaba, a Magyar Államkincstár (MÁK), költségvetési felügyeleti igazgatója a MÁK ellenőrzéseivel kapcsolatban azt mondta, megjelent a hisztipénz az orvosok között.

A betegnyilvántartásokkal kapcsolatban például az étkezési létszám lejelentése kapcsán sajtfecniket is találtak, ezeken a papírokon módosítják a betegek létszámát. A legnagyobb eltérés, amin az ellenőrük szeme is fennakadt az volt, hogy naponta 68-70-nel több ebédet főzettek le, ami évente 10 millió forint többletet jelent a költségvetésnek.

A zárójelentés kitöltése is sok esetben esetleges, sorolta a hiányosságokat a MÁK felügyeleti igazgatója. A betegek, amikor hazamentek a kórházakból a zárójelentésért jellemzően napokkal később kellett visszamenniük, ami szintén szabálytalan.

A munkavállalók 2 százaléka nem tudni merre jár munkaidőben

A jelenléti ívek olvashatatlanok, sokszor áthúzások vannak benne, sorolta Gárdos Csaba.

Az osztályos jelenléti íveken

  • a dolgozók 50 százaléka volt jelen;
  • 48 százaléka valamilyen jogcímen igazoltan volt távol, szabadságát töltötte vagy betegállományban volt;
  • és 2 százalék nem tudott elszámolni azzal, hogy merre járt munkaidőben.

Górcső alá vették az elmaradt műtétek nyilvántartását is. Volt olyan indok, hogy azért maradt el a beteg műtétje, mert az orvos disznóvágásra ment.