Bár a szakértők véleménye megoszlik arról, hogy létezik-e lakhatási válság, és ha igen, az mennyire sújtja az Európai Uniót, és Magyarországot, abban azért nem lehet vita, hiszen a statisztikai adatok is ezt mutatják, folyamatos drágulás jellemzi az uniós ingatlanpiacot. Persze, hazánk helyzete speciális, hiszen
egyelőre töretlenül Magyarországon emelkednek legnagyobb ütemmel az árak.
Már megint a románok
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az Eurostatra hivatkozva a legfrissebb összesítésében arról ír, hogy 2024 III. negyedévében
az Európai Unió 27 tagállamának összesített lakáspiaci árindexe a 2015. évi bázis 154 százalékát tette ki.
Ez azt is jelenti, hogy az előző negyedévi gyorsabb emelkedés után valamivel mérsékeltebben, 1,4 százalékkal nőtt a lakásárak szintje. Ugyanilyen mértékben drágultak a lakások az eurózónában, amelynek a bázisindexe 147 százalékot ért el.
Az átlagot hazánk torzítja, nem is a kicsit.
Ugyanis a magyarországi összevont lakáspiaci árindex 306 százalékot tett ki, és a statisztikusok szerint továbbra is ez a legmagasabb nominális index az adatot közlő országok sorában.
Egyébként a 2015-ös esztendőhöz mért összevont lakáspiaci árindex tíz évvel ezelőtt még 94 százalékon állt hazánk esetében, 2020 első negyedévében már 179 százalékon (uniós átlag: 124, eurózóna: 122 százalék), majd 2021-ben 2. negyedévében átlépte a 200 százalékos lélektani határt, egy évvel ezelőtt pedig a 300 százalékos kritikus küszöböt.
A tavalyi év első három negyedévében folyamatosan 300 százalék felett állt a magyarországi összevont lakáspiaci árindex, ezzel a hazai drágulás mértéke az eurózóna kétszerese (147 százalék), míg az uniós átlag közel duplája (154 százalék) lett.
Ha csak a tavalyi július-szeptemberi időszakot vizsgáljuk, akkor kiugró áremelkedést jelentett Bulgária (3,9 százalék) emellett Portugáliában, Hollandiában és Lettországban is 3 százalékot meghaladó áremelkedés zajlott le a megelőző negyedévhez képest.
A szomszédos országok közül Szlovákiában 2,9, Horvátországban 2,4 százalékkal nőttek az árak a II. negyedévhez viszonyítva. Szlovéniában 1,7 százalékos, Romániában és Ausztriában viszont 1 százalék alatti volt az árak emelkedése.
Németországban a II. negyedévben megindult 1,5 százalékos áremelkedés mérsékeltebb ütemben folytatódott (0,3 százalék).
Pedig valahol csökken
Hazánkban a lakásárak emelkedése a III. negyedévben megtorpant, az előző negyedévhez képest a használt lakások ára gyakorlatilag stagnált, az új lakásoké 2,2 százalékkal csökkent. Ugyanakkor az év eleji gyors emelkedés hatására a lakásárak szintje az összevont lakáspiacon nominálisan 12, reálértéken 8,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.Egy év alatt 10 százalék feletti mértékben drágultak a lakások hazánk mellett Bulgáriában (17 százalék), Lengyelországban (14 százalék), Horvátországban (12 százalék) és Hollandiában (10 százalék). Ugyanakkor több országban alacsonyabbak voltak a lakásárak, mint egy évvel korábban: Franciaországban 3,5, Finnországban 2,8 százalékkal mérséklődtek az árak éves szinten.
A nominális indexszel szemben az inflációval korrigált reállakásár-indexből pedig az derül ki, hogy 2015-höz képest Magyarországon és Portugáliában nőttek a legnagyobb mértékben a reállakásárak (egyaránt 85 százalékkal). Az adatokat közlő országok nagy többségében reálértéken is jelentős lakásár-emelkedés következett be a vizsgált időszakban.
Románia, Olaszország és Finnország esetében azonban csökkentek a reállakásárak 2015 óta.
Mit hoz a jövő?
A Cordia lakóingatlan-fejlesztő és -befektető vállalatcsoport mai jelentése szerint számottevő élénkülést várnak a szakértők az idén a hazai újlakáspiacon.
- Budapesten 2024 utolsó negyedében 2600 új lakás talált vevőre, ami egyrészt megközelíti a 2023. évi teljes éves adatot, másrészt 2018 óta nem látott mennyiséget jelent.
- Az erősödő kereslet nyomán a múlt év végére alig 6000-re csökkent a még elérhető új otthonok kínálata a fővárosban, ami – ha nem indulnának új fejlesztések – kevesebb mint egy esztendő keresletét fedné le.
- Tavaly, megközelítve a 2016-2018-as időszak dinamikus számait, a negyedik negyedéves élénkülésnek köszönhetően 7300 új építésű lakás talált vevőre Budapesten.
- Folytatódott az áremelkedés is: Budán – a luxusprojekteket nem számítva – az átlagos bruttó négyzetméterár 13 százalékkal 1.930.000 forintra, Pesten 9 százalékkal 1.580.000 forintra emelkedett.
- A piaci adatok alapján az új építésű lakásokat továbbera is magasabb áron lehet bérbe adni, mint a kevésbé korszerűeket.
Létezik lakhatási válság?
Korábban az Economx a Pulzus Kutatóval közösen megvizsgálta, hogy milyen körülmények között élnek az emberek, vagyis hányan laknak saját lakásban és bérleményben, mennyi lakáshitelt fizetnek és mennyit költenek albérletre. De természetesen a lakhatási válságról is kifaggattuk a megkérdezetteket. Az eredmények meglehetősen siralmasak, vagyis nem csak a Kormányzat érzi úgy, hogy nincs minden rendben a lakáspiacon.
A „Szerinted ma Magyarországon lakhatási válság van?” kérdéssel a válaszadók 80 százaléka értett egyet, és mindössze 10-10 százalék gondolta úgy, hogy nincs ok a pánikra, illetve nincs miről beszélni.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Gazdasági hírek azonnal,
egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!