Mitrovits Miklós: Ezt a háborút maguktól se az oroszok, se az ukránok nem fogják abbahagyni

Nem meglepetés, hogy eljutottunk odáig, hogy az orosz elnök bejelentette a mozgósítást – ezt mondta Mitrovits Miklós történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének főmunkatársa Vlagyimir Putyin szerdai beszédét elemezve. 

A közbeszédben erről a háború eleje óta szó van. Eltartott egy ideig, mire mindenki realizálta, hogy hivatalosan Oroszország nem visel háborút Ukrajna ellen, ezért nincs mozgósítás. Most ez változott, egy részleges mozgósítást rendelt el Vlagyimir Putyin

– mondta a szakértő, hozzátéve: ahhoz, hogy erre rászánja magát, kellett a szeptember eleji sikeres ukrán ellentámadás Harkiv megyében. Fontos kérdés, hogy mindez változtat-e a háború  menetén. 

Azonnal nem. Egyrészt ezek kiképzetlen fiatalemberek, akiket először be kell sorozni, meg kell találni. Legalább három hónapos kiképzésen át kell esniük, és el is kell jutniuk a frontra 

– részletezte Mitrovits Miklós, kiemelve: időbe telik, mire meglesz az a háromszázezer ember, akit szeretnének besorozni. Hozzátette: Magyarország is rejtőzködésre alkalmas hely lehet azoknak, akik a sorozás elől menekülve megpróbálják elhagyni az országot légi úton vagy szárazföldön. 

Ugyanakkor várhatóan a most sorozásra kerülő orosz fiatalokat nem harci feladatra fogják beosztani. 

Gyakran felmerül az atomfegyver bevetésének kérdése, s érthetően elrettenti a világot ennek még csak a lehetősége is.

A történész abból indul ki, amit eddig látott. Amióta a Szovjetuniónak van atomfegyvere, egyik fél sem alkalmazta a másik ellen. Ez a kölcsönös elrettentés doktrínájába tartozott, vagyis „azért van, hogy te se használd”.

A legutóbbi amerikai–orosz START-szerződés alapján 1550 nukleáris robbanófeje lehet mindkét félnek, valamint 750 hordozóeszköze. Ezek bevethetőségi állapotáról azonban senkinek nincs érdemi információja. 

A háború befejezéséről vagy egy esetleges eszkaláció lehetőségéről a szakember azt mondta, a háború végének egyik módja az lehet, ha az orosz vezetés úgy dönt, hogy leállítja a hadmozdulatokat, a másik pedig az, ha Ukrajna nem kap több fegyvert, és a világ megvárja, amíg elhasználja az utolsó lőszerét is. 

Azt gondolom, hogy a felek maguktól nem fogják abbahagyni ezt a háborút. Ukrán részről teljesen egyértelmű ez, Putyin elnök  beszédét elemezve is világos, hogy ők sem akarják abbahagyni ezt a háborút. Semmiféle fegyverszünetre vagy békekötési tárgyalásokra sem látok sajnos semmiféle esélyt.

Fordulat következhet be, ha a most sorozott katonákat Oroszország nem kizárólag rendfenntartásra és a hétköznapi élet megszervezésére akarja használni, hanem később újabb mozgósítást rendelnek el. Oroszország akár kétmillió embert is katonai szolgálatba tud helyezni, hangsúlyozta a történész.

Ha ez történik, akkor az valószínűleg abba az irányba fogja vinni a háborút, hogy még több civil áldozat lesz. Hiszen az egyszerű sorkatonák nem rendelkeznek precíziós fegyverekkel, hogy kizárólag hadi célpontokat, katonai célpontokat lőjenek. Az egyszerű sorkatona mindent lő, ami előtte van, nyilván őt is lövik. Ez pedig még több áldozattal, rombolással fog járni

– elemezte Mitrovits Miklós. 

A Kibeszélőből kiderül:

• mi várható a donbászi területről szóló népszavazás után;
• mit üzen még Putyin beszéde;
• veszélyt jelenthetnek-e a zaporizzsjai erőműre a környékén zajló harcászati tevékenységek.

A teljes videót a fenti lejátszóra kattintva nézhetik meg, a beszélgetés podcastverzióját pedig alább érhetik el:

(Borítókép: Karip Timi / Index)