Egy otthon elkészíthető fejlesztőjátékot ajánlunk az iskolába készülő óvodás és a kisiskolás korosztály számára, ami tapasztalataink szerint, kis nehezítéssel, a nagyobbaknak is komoly kihívást és szórakoztató elfoglaltságot jelenthet.

Igyekeztünk nem csak a játék elkészítéséhez és használatához segítséget adni, hanem azokra a képesség- és részképesség területekre is felhívni a figyelmet, amik a játék segítségével észrevétlenül is fejlődnek. 

(Letölthető sablonok a blogbejegyzés végén!)

 A játék eszközei:

• 1 db színkód minta - sablonban
• 12 db színes kódkártya (színtáblához kódolva) - sablonban
• 12 db színezhető kódkártya (csak a körök körvonala színes) - sablonban
• 1 db kódfejtő keret -sablonban
• színes gyurma (piros, lila, barna, narancssárga, sárga, kék, zöld)
• papír
• olló
• színes ceruzák

 Előkészületek:

• Nyomtassuk ki a sablont!
• Vágjuk ki a rajta található képeket, színtáblázatot és kódfejtő keretet!
• Készítsük elő a gyurmát, az ollót, a színes ceruzákat és egy papírlapot, a gyurmagolyók alá!

 A játék lépései és változatai:

• Készítsünk színes gyurmagolyókat a színtáblázat színei szerint!
• Rendezzük a golyókat az asztalon úgy, ahogyan a színtáblázat mutatja!
• "A." játék - Keressük meg a golyókat a színkódoknak megfelelő elrendezésben! 
• "B." játék - Keresd a színkódokat és színezd ki, a golyókon kijelölt színek szerint! 

A játék menete részletesen:

1. lépés:

Készítsük el a 20 db gyurmagolyót, a - sablonban található - színtáblázatnak megfelelő színekben!

A képeken látható gyurmarudak általában három golyó elkészítéséhez elegendők. Már a rúd feldarabolásában is segíthet a gyermek. A gyurmaszeleteket az asztalon, vagy a két tenyerünk között gyúrjuk golyókká! Ez nem is olyan könnyű feladat, mert nagyon finom, összehangolt mozdulatok és egyenletes nyomóerő szükséges ahhoz, hogy ne tojás- vagy palacsinta kerüljön ki a kezeink közül. A gyurmagolyó készítés mindig remek lehetőség a taktilis (tapintásos) észlelés és a finommotoros-koordináció fejlesztéséhez. A mi gyurmagolyóink például ilyenek lettek:

 2. lépés:

Rendezzük a golyókat egymástól távolabb, fegyelmezett rendbe :), a színtáblának megfelelő sorrendben!

Miközben a gyermek látszólag "csak" rendezgeti a gyurmagolyókat a színminta alapján, érdemes megfigyelni, mennyi területet is fejleszt egyszerre: mintát másol, cselekedve, manipulálva; észrevétlenül fejleszti a vizuális figyelem, a vizuális differenciálás, a vizuális diszkrimináció (alak-háttér tagolás), a téri és síkbeli tájékozódás, és ismét a taktilis  (tapintásos) észlelés, a finommotoros-koordináció és a szem-kéz koordináció területeket. Próbáljuk ki, komoly koncentrációt igénylő feladat a golyók formáját megtartani és rendezett alakzatba, egyenletes távolságokra rendezni őket. 

A golyók távolságát a kódfejtő keret mérete határozza meg, amivel a játék során mindig 4 db golyót kell majd kiemelnünk a "színkavalkádból". Íme, a mi elkészített színtáblánk:

"A." játék leírása (a 12 db színes kódkártyával):

A játék egyedül, párban és kiscsoportban is játszható. A jó megoldásokat korongokkal, nyomdával, apró tárgyakkal, esetleg gyümölcsfalatokkal jutalmazhatjuk. :)

(Igen, igen, tudjuk, hogy a "jutalmazás"-ról, mint motivációs eszközről sokféle szemlélet létezik, tiszteletben tartjuk mindenki nézetét és egyéni elképzeléseit a téma kapcsán. :) Mi viszont, a fejlesztések során, nem riadunk vissza az apró jutalmak osztogatásától sem... :) )

Na, de a játék lényege:

Fordítsunk fel egy kódkártyát, keressük meg a 4 golyóból álló színkódot és helyezzük rá a kódkereső keretet! 

Fontos, hogy az óvodás korosztály számára először jelöljük meg a kódkártyák irányát (Javaslat: piros szívecske a bal felső sarokban) azért, hogy a színkódok keresésekor ne kelljen forgatniuk a kártyákat. Ha így már könnyű és gyors a játék, nehezítsük úgy, hogy a kártyákon nincs jelölés, tehát azok véletlenszerűen elfordulhatnak. Így sokkal összetettebb feladat megtalálni a keresett kódot, mert a kártyát is forgatni kell hozzá. (Ez a játék közben rögtön egyértelmű lesz, ha most olvasva még nem az. :) )

A játék során a síkban észlelt vizuális információt kell "megkeresni" a térben is. A "nagy egész"-ben meg kell találni azt a "kis részletet", amit a kártya kijelöl. Miközben játszik a gyermek, fejlődik a vizuális figyelem, a vizuális diszkrimináció (alak-háttér tagolás), a síkbeli tájékozódás területe. Sőt, azok a funkciók is, amelyek segítségével képessé válik a "rész-egész viszonyok" felismerésére és "kilátja" a káoszból azokat az információs "kódokat", amiket keres. Hasonló "kódfejtés"-re van szükség akkor is, amikor egy szövegben a betűket, mint "kódok"-at értelmezzük. Éppen ezért az olvasás előkészítésében is hasznos és szórakoztató lehet a játék:

"B." játék leírása (a 12 db színezhető kódkártyával):

Ezt a játékverziót épp fordítva kell játszani, mint az "A." játékot, vagyis a térben látott információkat a síkban kell megtalálni. 

Jelöljünk ki 4 db gyurmagolyót a szürke kerettel! Keressük meg és színezzük ki a színeknek megfelelő kódkártyát! (Ebben segít a körök színes körvonala.)

Terítsük szét a kártyákat az asztalon! Ha párban, vagy csoportban játszunk, akkor felváltva, egy játékos jelöl, egy másik pedig keres és színez. A korábban már leírt fejlesztési területek kiegészülnek a vizuomotoros-koordináció területtel, a ceruzahasználat kapcsán. Mindezek mellett a helyes ceruzatartás kialakítására is fontos figyelni. (Erről egy másik blogbejegyzésben írunk.)

A "SZÍN-KÓDFEJTŐ" játékunkban megjelenő képességfejlesztő lehetőségek: 

• vizuális figyelem
• vizuális differenciálás (képi megkülönböztetés)
• vizuális diszkrimináció (alak-háttér tagolás)
• téri és síbeli orientáció (tájékozódás)
• mintamásolás képessége
• taktilis (tapintásos) észlelés
• szem-kéz koordináció (összehangolás)
• finommotoros koordináció (finom mozgások összehangolása)
• vizuomotoros koordináció (rajzos mozgások összehangolása)
• helyes ceruzatartás kialakítása

Letölthető sablonok itt!

Jó játékot kívánunk! :)

PÁRIZS — Emmanuel Macron francia elnök a koronavírus járvány hatásai miatt tegnap bejelentette, hogy ingyenes pszichológiai szolgáltatásokat vezet be jövő év január 1-jétől. Elmondása szerint egyértelművé vált, hogy a “a világjárvány következményei éppúgy kézzelfoghatóak a mentális egészség terén is”. A cél, hogy egy ellátásért jelentkező minél hamarabb időpontot kaphasson. Kiemelte, hogy főként a tizenévesek körében ugrott meg a pszichológiai ellátást igénylők száma.

Szeptember 8-a az analfabetizmus elleni küzdelem világnapja az UNESCO 1965. november 17-ei, teheráni világkongresszusán született döntés óta.

Célja, hogy felhívja a figyelmet az írás-olvasás elsajátítás készségének fontosságára és arra, hogy az írni és olvasni tudás a tanulás alappillére, alapvető emberi jog.

Az UNESCO legfrissebb adatai szerint az elért haladás ellenére az írástudással kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, és ma legalább 773 millió fiatal és felnőtt teljes analfabéta, azaz nem rendelkezik az alapvető írás- és olvasástudás készségekkel. Mindezek mellett a COVID-19 válság soha nem látott mértékben zavarta meg a gyermekek, fiatalok és felnőttek tanulását.

Becslések szerint hazánkban a lakosság kb. 1-2 %-a analfabéta, azaz írás- és olvasástudatlan.

Azonban ezzel együtt a fő feladat ma Magyarországon nem csak az analfabetizmus elleni küzdelem, hanem főként a "funkcionális analfabetizmus" felismerése, rehabilitációja, sőt még inkább a megelőzése.

Csoma Gyula és Lada László - andragógia szakértők - a funkcionális analfabetizmust és annak következményeit így határozzák meg:

„A funkcionális analfabetizmus olyan műveltségi állapot, amelyben az olvasni-írni tudás képességeinek megszerzett színvonala egyre kevésbé alkalmas arra, hogy használható legyen új információk befogadására és közlésére, új tudás megszerzésére, feldolgozására és kezelésére, személyközi interakciók lebonyolítására. (...)"

"Az elnevezés az olvasás-írás tudásának funkcionális ellehetetlenülésére utal. Nem az olvasni-írni tudás képességeinek teljes hiányára, még csak nem is az olvasás-írás használatának a hiányára, hanem arra, hogy az olvasni-írni tudás színvonala (...) egyre kevésbé alkalmas arra, hogy használható legyen a személyes fejlődés előmozdítására és a közösség javára."

A szövegértő olvasás minőségének évről-évre romló színvonaláról olvashattunk a PISA felmérésekben 2009 és 2015 között. A 2018-as felmérés alapján ez a zuhanás ugyan stagnál, ám a magyar fiatalok 22,5 százaléka továbbra is jelentősen alulteljesített. Ez azt jelenti, hogy 

kb. minden ötödik fiatal valamilyen szintű olvasási és/vagy szövegértési nehézséggel küzd, ami akadályozza az ismeretbővítésben, a továbbtanulásban, így a későbbi munkavállalásban is.

A sikeres olvasás- és íráselsajátításban meghatározó szerepet játszik, hogy az iskolát kezdő gyermekek milyen "iskolaérettségi" állapotban érkeznek, azaz valóban elérik-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szintet. 

Az alap kultúrtechnikák (olvasás, írás, számolás) gördülékeny elsajátításához, így az eredményes iskolai beváláshoz megfelelően érett készség- és képességstruktúrára van szükség.

A "funkcionális analfabetizmus" leküzdésében Dr. habil Vass Vilmos PhD egyetemi docens, a kompetenciafejlesztő pedagógia egyik vezető hazai kutatója szerint az oktatás teljes reformjára lenne szükség, amiben központi szerepet kap a kompetenciák fejlesztése. Napjaink oktatási kereteiben erre szinte alig van idő és kevés a gyakorlat. Ez tovább nehezíti azoknak a gyerekeknek a helyzetét, akik eleve valamilyen képességbeli deficittel érkeztek az iskolába és nem kapnak elegendő fejlesztést (pl. szakemberhiány miatt) a szükséges területeken.

Prof. Dr. Csépe Valéria akadémikus, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Agyi Képalkotó Központ Neurokognitív Fejlődés Kutatócsoportjának vezetője, olvasáskutató, az oktatási rendszer, a pedagógusok kompetenciája, a gyerekek megváltozott képességei és a szülők szerepén túl, a PISA eredmények javítása kapcsán szintén felhívja a figyelmet a szakpolitikai kérdések fontosságára. 

Aki szeretne kicsit mélyebben is elmerülni a témában, mindenképpen olvassa el a lenti cikkeket.

 Felhasznált irodalmak:

https://www.oktatas.hu/kozneveles/meresek/pisa/pisa_2018_meres

https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/nemzetkozi_meresek/pisa/PISA2018_v6.pdf

https://eduline.hu/kozoktatas/20200205_vassvilmos_PISA

https://eduline.hu/kozoktatas/20191212_PISAfelmeres_es_szovegertes

https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-kozneveles/dr-csepe-valeria

https://en.unesco.org/commemorations/literacyday

Bajka Györgyi (2017). Funkcionális analfabetizmus és korai iskolaelhagyás. EPALE - A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja. Blog, https://epale.ec.europa.eu/hu/blog/functional-literacy-and-early-school-leaving

Kép forrása: Pixabay

https://www.tanulasdiagnosztika.hu/

Milyen területeket fejleszt az origami?

A különféle mozgásterápiák közül a finommotorikát is fejlesztő papírhajtogatással (origamival) nagyon sokat tehetünk a sikeres tanulást megalapozó készségek és képességek kialakításában, fejlesztésében.

Ki gondolná, hogy egy egyszerűnek tűnő papírhajtogatás közben is komplex fejlesztést végzünk, számtalan területre hatunk egyszerre? 

Először is a kitartás, a feladattudat és feladattartás fejlesztésére ad remek lehetőséget a papírhajtogatás.

A mintaadó szülő vagy pedagógus "utasításaira" figyelve párhuzamosan kell koncentrálni a látott és a hallott információkra ahhoz, hogy a lehető legpontosabban tudjuk utánozni a mozdulatokat. Ez látszólag egyszerű, ám valójában komoly figyelem- és koncentrációfejlesztő mutatvány, ami igénybe veszi a vizuális és az auditív csatornákat is.

Miközben zajlik a munka, a gyerekeknek folyamatosan, minden egyes lépésnél össze kell hasonlítaniuk a felnőtt által mutatott mintát és a saját hajtogatásukat. Fel kell fedezniük a rész-egész viszonyokat, az azonosságokat és különbségeket a kettő között, hogy megállapíthassák, jól dolgoznak-e. Bizony kezdetben még az sem könnyű és magától értetődő feladat, hogy észleljük: az eredetihez képest ugyanolyan, vagy eltérő az általunk készített munka. Eközben észrevétlenül is fejlődnek például az analízis-szintézis (egész részekre bontása - részek egyesítése) és a vizuális differenciálás (képi megkülönböztetés) területek.

Sokszor tapasztalhatjuk, hogy azoknak a gyerekeknek, akik először találkoznak origamival, vagy ritkábban hajtogatnak, kezdetben nem "engedelmeskednek" az ujjaik. Nehezen tudják finommozgással irányítani a papírt, olykor még az is kihívást jelent, hogy az asztallapról felcsippentsék a papírszéleket. A két kéz finom, összehangolt munkája is lépésről-lépésre alakul ki, fokozatosan nehezedő feladatokon keresztül. A illesztések apró mozdulatokat, az ujjak finom vezetését igénylik.

Nem baj, ha eleinte több segítséget kapnak a gyerekek egy-egy hajtás vagy illesztés kialakításában. Sőt a már meghajtott lépéseket többször is érdemes megmutatni, megismételtetni egy origami elkészítése során, hogy ezzel is fejlődjön a taktilis-kinesztetikus észlelés, a szem-kéz koordináció, a finommotorika és nem utolsó sorban sikerélményeken keresztül erősödjön a kitartás. 

Az origami segítségével segíthetjük a síkbeli és téri tájékozódás fejlődését is. Éppen ezért, a mintaadó felnőttnek érdemes az irányokat jelölő szavakkal pontosan kísérnie az egyes lépéseket (pl.: alul, felül, felfelé, lefelé, balra, jobbra, balról-jobbra, bal felső csúcs stb.) Fontos, hogy ahol ennek jelentősége lehet, balról-jobbra haladjunk az egyes munkafázisokban. Ezzel a balról-jobbra haladás automatizálódását is segíthetjük, aminek a diszlexia-prevencióban is fontos szerepe van. Tehát közvetve az olvasás- és írástanulás folyamatainak előkészítésében is segíthetünk az origamival.

A hajtogatások lépéseinek megjegyzéséhez és sorrendben történő felidézéséhez az emlékezeti funkciók, a szerialitás megfelelő működésére is szükség van, ahogyan az olvasásnál és az írásnál is meghatározó, hogy a betűket milyen sorrendben olvassuk össze, írjuk le. Egyes lépések számolást, leszámlálást is igényelnek, fejlesztve a matematikai gondolkodást.

Mindezeken túl az origamival fejleszthetjük a képzelőerőt és az absztraháló-képességet is, előkészítjük a geometriaórán használatos szakkifejezéseket (oldal, csúcs, átló, oldalfelező stb.), így szókincsfejlesztést is végezhetünk. Mindezeken túl pedig a papírhajtogatás során természetesen az esztétikai érzék és a kreativitás fejlesztése is szerepet kap.

Felhasznált irodalom: 

H.Vass Ildikó – Horváth Dániel: Papírhajtogatás, Cser kiadó, 2002

Hogyan hajtogassunk "Kapd el a golyót!" - fejlesztőjátékot? 

Hozzávalók: 

- négyzet alakú papírlap

- 30-40 cm fonál

- fagyöngy, vagy felfűzhető golyó

Eszközök:

- olló, tű

Az elkészítés menete:

1. Hajtsuk félbe a papírt, az átló mentén!

2. Hajtsuk be az egyik csúcsot a kép alapján!

3. Fordítsuk meg a papírt, majd a másik oldalon is hajtsuk be a csúcsot, a minta szerint!

4. Hajtsuk le a háromszögeket, az egyik és a másik oldalon is!

5. Elkészült a játékhoz szükséges pohárkánk:

6. A 30-40 cm-es hímzőcérnát, vagy vastagabb fonalat öltsük a pohár szélére, majd kössük a golyót a zsineg végére.

Játékszabály:

A pohárkát kezünkben tartva lendítsük meg a zsinóron lógó golyót és minél többször juttassuk bele a pohárba. Gyakorlás után családi játékként is játszható. Ilyenkor az a szabály, hogy adott idő alatt ki tudja a legtöbbször elkapni a golyót a pohár segítségével.

(A balesetveszély elkerülése érdekében érdemes a test mellett /és nem előtte/ tartani a játékot a golyó lendítésekor.)

Jó játékot kívánunk!

https://www.tanulasdiagnosztika.hu/

Ugye nem kerülte el a figyelmét, hogy a Kormány, a vészhelyzet miatt, 2021. március 5-én módosította azt a kormányrendeletet, ami a digitális oktatással kapcsolatos intézkedéseket tartalmazza - 501/2020. (XI. 14.) Korm. rendelet és 105/2021. (III. 5.) Korm. rendelet?

Akinek a munkája nem teszi lehetővé, hogy otthon tudja tartani gyermekét, annak mégis elérhető lesz a gyermekfelügyelet az óvodákban és az iskolákban - közölte a mai napon Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Összeszedtük, mi tudható az elérhető információk alapján.

Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: az iskolaérettség nem csak fizikai, hanem pszichés és szociális készségek együttes fennállása esetén állapítható meg", valamint, hogy a gyermekek alkotmányos joga, hogy tanulmányaikat iskolaéretten kezdjék meg.

A teljesség igénye nélkül íme néhány híres tudós, politikus, művész, író, színész, rendező, zenész, sportoló, üzletember, akik nevéhez sikeres pályafutás, korszakalkotó találmányok, maradandó alkotások fűződnek:

Albert Einstein, Winston Churchill, Leonardo da Vinci, Pablo Picasso, Agatha Christie, Tom Cruise, Steven Spielberg, John Lennon, Walt Disney, Bill Gates  ...

Vajon mi a közös bennük? 

Valamennyien súlyos olvasási zavarral, diszlexiával küzdöttek, vagy küzdenek napjainkig.

Ez azonban nem akadályozta őket abban, hogy zseniális művészként, tudósként, vagy új megoldásokat létrehozó üzletemberként kerüljenek be a történelemkönyvekbe, így vagy úgy. 

Nem véletlenül. Több olvasástanulással foglalkozó szakember, köztük Ronald D. Davis, amerikai diszlexia kutató is azt vallja, hogy a diszlexiával küzdők egyes területeken jobban teljesítenek, másképp gondolkodnak, mint jól olvasó embertársaik. Ezt egyenesen előnyként emeli ki és hangsúlyozza a diszlexiás problémákkal küzdők körében az intuíció, a kreativitás, a struktúrákat felfedő összefüggéslátás és az egyedi megoldásokban, képekben való gondolkodás jelenlétének fontosságát.

Ki gondolná, hogy az olyan élvonalbeli cégek megalakulása, mint pl. az IKEA, a FORD, az APPLE, mind-mind diszlexiás problémákkal küzdő cégalapítók nevéhez kapcsolódik? 

Neked is feltűnt már, hogy az IKEA bútorok összeszerelési útmutatóján nem szövegek, hanem képek segítik az összeszerelést? Így aztán - hála Ingvar Kamprad alapító tulajdonosnak - az olvasási nehézséggel, sőt diszlexiával küzdő vásárlók is sikeresek lehetnek az útmutató "elolvasásában".

Végezetül álljon itt néhány híres életrajzi adalék és megfontolandó gondolat az olvasási nehézséggel küzdő gyerekek és felnőttek inspirálására:

- Albert Einstein (1879-1955.) német elméleti fizikus, négy éves koráig nem szólalt meg és súlyos diszlexiás problémák nehezítették iskolai haladását. Ennek ellenére a 20. század egyik legnagyobb tudósaként tartják számon. 1921-ben „az elméleti területén szerzett eredményeiért, különös tekintettel a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismeréséért” kapta Nobel-díját. Hozzájárult a relativitáselmélet megalkotásához, a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez. A gravitációs hullámokkal kapcsolatos elméleteit csak száz év elteltével sikerült igazolni. Egyik legismertebb gondolata tanulmányai kapcsán: “Az egyetlen, ami gátolt engem a tanulásban, az az oktatás.”

- Winston Churchill (1874-1965) brit politikus, miniszterelnök, kiemelkedő szónok és stratéga, irodalmi Nobel-díjas író. Diszlexiája miatt igen gyenge tanulóként kezdte, de akaratereje és szorgalma átsegítette a kezdeti nehézségeken. A II. világháború idején beszédei órási mozgósító erőt jelentettek mind a brit lakosság, mind a szövetséges erők számára. Iskolai élményei kapcsán így nyilatkozott:  

"Általában véve az iskolában töltött napok szorongással töltöttek el. Nem volt kellemes érzés, amikor rájöttem, hogy a verseny még jóformán el sem kezdődött és én máris reménytelenül kiszorultam és lemaradtam."

- Thomas Alva Edison (1847-1931) amerikai feltaláló és üzletember. Számtalan találmány fűződik a nevéhez, ezek közül a legismertebbek az elektromos izzólámpa, a fonográf, a mikrofon. Ezek óriási hatással voltak a modern ipari társadalom életmódjának változására. Egyes írások szerint tanítója képezhetetlennek minősítette, azonban tanítónő édesanyjának köszönhetően othhon kapta meg a szükséges ismereteket. Későbbi írásai alapján lehet következtetni diszlexiás-diszgráfiás nehézségeire. Ő így írt iskolai élményeiről:

"A tanáraim szerint valami nincs rendben velem… Apám is ostobának vélt és magam is csaknem elhittem magamról, hogy buta vagyok."

- Agatha Christie (1890-1976) angol írónő, akit a krimi koronázatlan királynőjeként is szoktak emlegetni, közel 90 detektív regényével. Érdekes adalék az életéből, hogy édesanyja nem szerette volna túlterhelni az olvasás tudományával, így végül magától tanult meg olvasni, nyolcévesen, betűcserékkel. A francia nyelv nehézséget jelentett számára az iskolában, így Franciországba küldték, ahol hallás után már könnyen elsajátította a nyelvet. Így emlékezett vissza tanulmányaira:

"Engem a családban mindig …..lassúnak ismertek. És ez így is volt, valóban, tudtam és el is fogadtam ezt. Az írás és a betűvetés mindig is gyenge pontom volt. Semmi eredetiség nem volt az irományaimban. Nagyon rossz volt a helyesírásom és ez máig így is maradt."

- Tom Cruise (1962-), amerikai színész sokat idézett gondolata a diszlexiát leküzdeni segítő technikájáról: 

"Be kellett gyakorolnom, hogyan összpontosíthatom a figyelmemet. Ezáltal nagyon vizuálissá váltam és megtanultam, hogyan hozzak létre mentális képeket, amelyek segítenek az olvasott szöveg megértésében."

JÁTÉK ITT:

https://wordwall.net/play/11084/183/584

 fenti játék segítségével mindenki kipróbálhatja, vajon képes-e könnyedén megkülönböztetni a “p-d-b” betűket egymástól. 

- Ha van a közelben 1-4. osztályos gyermek, ajánljuk a játékot olvasástechnikai fejlesztőgyakorlatként, ha a "p-d-b" betűk felismerése külön-külön már sikeres!

Forrás: 

• Albert Einstein: Hogyan látom a világot?, Gladiátor Kiadó, Budapest, 1995.
• Gyarmathy Éva: Idézetek híres diszlexiásoktól/ról, pdf
• Horváth Árpád: Edison; Gondolat, Bp., 1983.
• Ronald D. Davis, Eldon M. Braun: The Gift of Dyslexia, 2010.
• Sándor Klára: Olvasáskutatás, Eszterházy Károly Főiskola, 2011.
• Sebastian Haffner: Churchill. Életrajz; ford. Győri László; Európa, Bp., 2003.
• https://www.agathachristie.com/about-christie#christies-life
• http://www.copiidislexici.ro/hu/hires-diszlexiasok

Tanulási problémák esetén itt talál segítséget: 

https://www.tanulasdiagnosztika.hu/

http://www.iskolaerett.hu/

A saját testen, a térben és a síkban történő biztos tájékozódás meghatározó szerepet játszik az olvasás- és írástanulás folyamatában, sőt még a matematikai gondolkodás fejlődésében is. Ezért is nagyon fontos, hogy már óvodás kortól foglalkozzunk e területek játékos fejlesztésével. 

Natalia Kucirkova a Gyermekfejlődés távlatai c. folyóiratban közölt tanulmányában rámutat arra, hogy digitális és nyomtatott könyvek összehasonlításakor összefüggésében kell mindezt néznünk: hogyan ágyazódik a szülő-gyerek kapcsolatba az egyik, és hogy a másik. Miként jelenik meg a szülő-gyerek interakcióban, milyen olvasási stratégiák mutatkoznak. A kérdés nem az, hogy önmagában jobb-e vagy rosszabb-e a digitális vagy a nyomtatott szöveg, hanem, hogy hogyan használja őket a gondozó-gyerek páros. Rövid összefoglaló a kutatásról.