Az index.hu-val történtek miatt a ZöldEnergia blogban egyelőre szüneteltetjük az új posztok megjelenését. Tesszük ezt azért, mert a szerkesztőség felmondása után teljesen bizonytalan a portál további sorsa és az sem tisztázott még, hogy abban az esetben, ha folytatódik valamilyen formában az index, milyen irányba fogja az új szerkesztőség annak profilját terelni.

Nehéz döntés ez számunkra, hiszen a blog múlt év szeptemberi indulása óta 224 poszt jelent meg, ami összesen közel 370 ezer lapletöltést generált eddig. Ez, szerintünk, nem is olyan rossz teljesítmény egy olyan új, független tematikus blog esetében, amely tisztán kedvtelésből készült, s amely hajtóerejét csak annak a meggyőződésnek köszönhette, hogy építő és szemléletformáló ereje van annak, ha magyarul jelennek meg olyan időszerű írások a megújuló energia terén, amelyekhez sokan egyébként nem jutnának könnyen hozzá.

A döntésnek két oka is van. Az index.hu szerkesztőségének nagy része felmondott, és ezzel megszűnt az a fejlett társadalmakra jellemző gondolkodási szintet hozó és több millió magyart elérő szellemi műhely, amely szerintünk a biztosítéka volt annak, hogy az ország a közeljövőben kiverekedje magát a jelenlegi, főleg a politikai szférából eredő és a társadalmi diskurzust sajnálatosan uraló szellemi állapotból. A másik ok ennél prózaibb: a most kialakult helyzetben nem érezzük helyénvalónak azt, hogy új tartalommal további bevételt generáljunk az index.hu anyavállalata számára.

A nettó nulla kibocsátás kérdése még az elnökválasztási harcban is megjelent az Amerikai Egyesült Államokban. A jelenlegi elnök, Donald Trump egyik megjegyzése a Joe Biden által felvettel zöld tervekkel kapcsolatban a következő volt: "... vagyis szerinte a nulla kibocsátású házak lakóházak és irodák is kötelezőek lesznek majd 2030-tól. Ez annyit jelent, hogy nem lesznek ablakok sehol, egyáltalán nem. Ezt nagyon nehéz megoldani. Mondom is mindenkinek, aki ilyen házban akar lakni, hogy remélem jók a szemei, mert öt év múlva már nem lesznek jók." Az USA elnöke mindig azt mondja magáról, hogy ingatlan befektetési zseni. De a nettó nulla kibocsátás megértésével többen is hadilábon állnak, írja a Treehugger, így nem véletlen, hogy az elnök sincs mindennel tisztában.

Forrás: Packard Foundation

Vegyük a World Green Building Council (WGBC) idevonatkozó definícióját. Szerintük a nettó nulla kibocsátás akkor jelentkezik, amikor egy épülethez köthető szén-dioxid kibocsátás éves szinten mérve nulla vagy negatív. Vagyis ebben a megfogalmazásban egy nettó nulla kibocsátású épület egy olyan alacsony energiaigényű és az energiafelhasználásban magas hatásfokú épület, amelyet teljes mértékben helyi vagy távoli megújuló energiaforrások táplálnak más kibocsátás kompenzáló tényezők figyelembe vétele mellett. Vagyis az ablakokról egyelőre még nem kell lemondanunk (lásd a fenti képen látható bizonyítottan nettó nulla kibocsátású házat), de emellett komoly változások várhatóak a jövőben az épületek terén, ha a nettó nulla kibocsátást tényleg komolyan gondoljuk.

Az atomenergia nem titkolt vágya az, hogy a fúziós reaktoroknak köszönhetően hamarosan komoly versenytársként térjen vissza az áramszolgáltatás területén. Ehhez persze az elmúlt évek tapasztalata alapján rengeteg pénzre és türelemre van szükség — a fúziós energia mindig csak 10 [vagy 15, vagy 20, a szerk.] évre van a megvalósulástól az elhíresült mondás szerint az állami engedélyeztetés hosszadalmas eljárását már nem is említve. Az úgynevezett dense plasma focus (DPF) típusú reaktorok azonban, a legutóbbi hírek szerint, sokkal közelebb vannak a tényleges és várhatóan nyereséges alkalmazástól, írja az Oil Price.

Az ebben a technológiában úttörő szerepet játszó amerikai Lawrenceville Plasma Physics, Inc., amelyet legtöbben LPPFusion néven ismernek, vezeti majd a most beharangozott átalakulást a fúzió területén a DPF technológiának köszönhetően.

A Neste finn olajvállalat úgynevezett fenntartható légiközlekedési üzemanyagot (angolul sustainable aviation fuel, SAF) állít elő hulladékból és más biológiai alapanyagokból. Ennek a "zöld" kerozinnak az első szállítmánya már meg is érkezett a San Francisco Nemzetközi Repülőtérre, írja a Biofuel News.

A világ jelenlegi legnagyobb megújuló dízelt előállító vállalata a kerozint egy csővezetéken szállította el. A repülőtéren több olyan légiközlekedési vállalat fogja az üzemanyagot felhasználni, amelyek a megújuló üzemanyagok használata mellett kötelezték el magukat. A Neste az első vállalat amely a megújuló üzemanyagok szabványának megfelelő kerozint tud nagy mennyiségben gyártani. A MY Renewable Jet Fuel elnevezésű üzemanyagot a repülőtér már meglévő csővezetékeit és már infrastruktúráját is használatba véve szállították.

A Shell UK igazgatójának legutóbbi, a LinkedIn felületén megjelent cikke szerint, az angol kormány sikeresen hozhatja előre a belsőégésű motorok teljes tiltását akár 2030-ra is megfelelő intézkedésekkel, valamint aktív politikai és gazdasági szerepvállalással, írja az Oil Price.

Az angol kormány jelenleg széleskörű konzultációt tart arról, hogy a benzinnel és dízel olajjal hajtott járművek eladását, beleértve a mai hibrideket is, milyen gyorsan lehetne a nullára csökkenteni. Az eredeti tervek szerint ezt 2040-re akarják megvalósítani, de szeretnék a folyamatot jelentősen felgyorsítani, vagyis már 2035-ben vagy akár még korábban elérni ezt az állapotot.

Mind a megtermelt áram mennyisége, mind annak saját felhasználásának aránya meghaladta a várakozásokat a német Maiwald tóra telepített úszó naperőmű esetében, írja a PV Magazine. A sóder és más építési anyagok kitermeléssel foglalkozó Ossola vállalat az erőmű segítségével az áramfogyasztásának kb. 10%-t tudta így kiváltani. A naperőmű áramtermelésének 75%-t a szomszédos sóderbányában használták fel a termelés során.

Az úszó naperőművek még viszonylag új keletű befektetések Németország területén. Ezek közül a legnagyobbat, egy 750 kW teljesítményű erőművet az Erdgas Südwest gázszolgáltató és az Ossola Kieswerk sóderbányákat üzemeltető vállalat telepítette a Maiwald tó felületére Dél-Németországban Renchen városához közel. A múlt évi üzemeltetési tapasztalatok nagyon pozitívak voltak.

A Tesla szerint a gépjármű flotta fenntartási költségek terén új fordulópont jön hamarosan el (vagy már megérkezett), mivel a Model 3-as költségei a legújabb számítások alapján már könnyen a belsőégésű motorral hajtott átlagos modellek alatt van.

Az elektromos autók hatótávolsága sokáig behatároló tényezőként jelentkezett a flotta tulajdonosok számára. A Model 3 és egyre több modern elektromos autó hatótávolságának köszönhetően azonban ez manapság már egyre kevesebb felhasználási körben jelent gátló tényezőt. Ezt és a fenntartási költségeket is figyelembe véve egy tisztán elektromos autókból álló flotta sokak számára megfelelő megoldást jelenthet már, írja az Electrek.

Lehetséges, hogy 2030-ban az ország nem fogja teljesíteni az éghajlatváltozás elleni küzdelem részeként vállalt kötelezettségeket, a csökkentett szén-dioxid kibocsátás kvótáit, amelyeket még 2020-ban fogadott meg az akkor politikai vezetés. A környezettudatos választópolgárok hiányolják a tényleges változás meglétét, de a kormány most csak megrántja a vállát, hogy a felvállalások óta már kétszer volt választás és kormányváltás. Vagyis nem az ő hibájuk, hogy olyan célokat fogadtak el, amiket valójában egyébként is 'lehetetlen' lett volna teljesíteni, és nem is az ő döntésük volt eredetileg ezt megtenni.

A politikai rendszer üteme és viszonylag rövid időszakai komoly problémát jelentenek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Még akkor is, ha bizonyos lépéseket törvénybe foglalnak, rendszerint ezek csak nagyon laza keretet biztosítanak, és a következő kormányoknak rengeteg mozgási szabadságot adva szinte sohasem garantálják, hogy tényleges lépéseknek köszönhetően az átlaghőmérséklet emelkedés minimalizálásához szükséges kibocsátás csökkenés meg is történjen. De mi történne akkor, ha maga az éghajlatváltozás tényét nyilvánítja egy ország illegálisnak (törvényen kívülinek)?

Egy nem régiben elfogadott dán törvény pont ezt próbálja meg elérni, és ezzel azt, hogy az európai jogrendben található éghajlatváltozással kapcsolatos joghézagokat orvosolják, írja a BBC. Ez a törvény az első olyan jogi rendelkezés, amely — még ha viszonylag tág keretek között is — megpróbálja illegálisnak nyilvánítani az éghajlatváltozás tényét.

Elképzelhető, hogy egy új technológia, amelyet a tudósok szabatos fordításban atomgolyóknak hívnak (angolul 'power balls'), forradalmian megváltoztatja majd az atomenergia termelést, hiszen sokkal magasabb üzemi hőmérsékletet lesz tehetővé anélkül, hogy az atomreaktorok rémálmának tekintet leolvadást (zónaolvadást) okozna. Ennek titka az, hogy a fűtőanyagként használt uránt egy olyan védőbevonattal látnak el, amely segítségével akár 1600 °C feletti (3000 °F) hőmérsékletet is kibír, írja a Popular Mechanics.

Az úgynevezett triso, vagyis három szerkezetű izotóp (angolul 'tristructural isotope') golyók közepén található az urán-trioxid fűtőanyag, amelyet egy kerámia és grafit védőrétegek vonnak be. Ennek a megoldásnak köszönhetően nemcsak a meglévő atomreaktorok működését lehet majd sokkal biztonságosabbá tenni, de az új, kisméretű moduláris reaktorok biztonsága is oly mértékben feljavítható, amely segítségével talán széles(ebb) körben is elterjednek majd.

A nemzetközi szakértők szerint egyre valószínűbb, hogy a Párizsi Egyezményben foglalt átlaghőmérsékleti célok és velük járó kibocsátási normák eléréséhez szükség lesz ipari szintű szén-dioxid felfogási és tárolási technológiákra, vagyis arra, hogy a levegőből vagy kibocsátásra szánt gázokból kivonjuk a szén-dioxidot. Egy új, a Nature Climate Change szaklapban megjelent tanulmány szerint azonban az átlagpolgárok számára ez a technológiai megoldás még nem világos és egyértelműen szükséges. Emiatt várhatóan a széleskörű alkalmazásuk is késhet, aminek egyenes ági következménye lehet, hogy nem tudjuk majd időben teljesíteni a klímaváltozás megállításához szükséges kibocsátási normákat, írja az Anthropocene Magazine.

A kutatók az Angol Királyság és az Amerikai Egyesült Államok területén gyűjtöttek információt 1000 embertől egy webes kérdőíven keresztül. A két országot többek között azért választották, mert mindkét ország gazdasága fejlett, és a jelenlegi kibocsátási szintjük alapján elkerülhetetlen lesz a szén-dioxid felfogás és tárolás bevezetése ahhoz, hogy a vállalt határidőkön belül elérjék a megkívánt nulla kibocsátási szintet. Az eredmények fontos kérdésekre hívták fel a figyelmet.