Ilyenek a...

A diákoknak alapvető hiányosságaik vannak. Az alapszakos hallgatók magyarságtudata kognitív szinten 15-21. A Z generáció tagjai „nemcsak nem tudják, hol van Szentes vagy Gyula, de Tokajt Eger, Pannonhalmát pedig Balatonfüred helyére jelölik be egy vaktérképen". Száz hallgató közül egy sem ismeri fel a Rákóczi- vagy Klapka-induló dallamát.

olyan mintha

a hallgató egy magyarul beszélő külföldi lenne

- vélekedik Tózsa István, a Corvinus egyetem hungarikumtanára. A 444 erről szóló cikkét itt olvashatod el.

 ez a kérdés válasszatok -
Kozmopolita szakbarbárok vagy magyarságtudó polihisztorok? 

Gyakran hallani, hogy fiatalok tömegei a szabad és modern oktatásért tüntetnek, hogy ne azt a sok régi felesleges szart tanítsák nekik, amit az Y generációra ráerőltettek, hanem helyette valami életképesebb dolgot. De akkor mit tanulnak most, ha modern oktatás még nincs kész, a magyar kultúra pedig már bűzlik? 

Kellemetlen! Bár annyira azért mégsem. Tanulnak az internetről, meg egymástól. Tudnak angolul, elolvassák a Wikipédiát, ismeretterjesztő videókat néznek, projekteken dolgoznak. A külföldi tudásanyag beáramlását nem lehet megakadályozni egy modern társadalomban, kivéve az oroszoknál, ahol Putyin saját Wikipédiát szeretne és újraírná Chernobylt. Nekünk is lenne még hová fejlődni, hogy elérjük a orosz oktatás legendás szintjét!

Az éremnek egyébként két oldala van, több mint valószínű, hogy általános műveltségben gyengébb lesz a Z az Y-nál, de az innen felszabadult "tárhely" olyan területekre lesz használható, mint a rugalmasság és a versenyképesség növelése.

 a magyarok istenére esküszünk -  
Milyen volt a 90-es évek iskola-feelingje? 

A rendszerváltást követően onnan akarták folytatni a kulturális okítást, ahol a Horthy rendszer abbahagyta. Mindezt elképesztően savanyú és ódivatú módon, szürke esős délelőttökön a vibráló fénycsövek alatt egy poroszosan kattogó gőzszelepes osztályteremben.

Ha nem nézhettünk volna amerikai filmeket és nem játszhattunk volna számítógépes játékokkal másfél évtizeden át, 2004-re úgy nézett volna ki a helyzet, mintha a fiatal Petőfi csatlakozna az Európai Unióhoz.

Vidéken, ahol nem voltak elit- és magániskolák, a gazdag gyerekek életükben először tényleg megtapasztalhatták a felsőbbrendűség ízét. Ehhez csak annyi kellett, hogy a szüleik Amerikából hozatták nekik a ruhákat, szeptember elsején egzotikus nyaralásokról számoltak be, miközben minden osztályteremre jutott úgy 5-6 Kenny. Ők WC-papírba csomagolt, használt tankönyvekkel, lyukas ruhában ápolatlanul rosszalkodtak. A tündérmesék és a groteszk valóság világa volt, ahol minden gyerek gazdag individualista szeretett volna lenni, ehelyett mik lehettünk? Magyarok. 

Mindenki felnő egyszer?

Hol kötött ki a 90-es években felnövő korosztály? Az élelmesebbeket vitte külföld, akik maradtak azok is ugyanúgy az okostelefonok bűvöletében élik fejlődésre ítélt életüket, individualistaként is közelebb állnak a Z generációhoz, mint Kövér Lászlóhoz. Az Y-osok a digitális korszak berepülő pilótái voltak és ha nem az irigység vezérli őket, akkor nem fognak a fiatalok útjába állni. Persze lehet álmodozni arról is, hogy a fiatalok krumplit pucolnak Horthy Miklós tengeralattjáróján. Életlen késsel, véletlenül sem IKEA-s zöldséghámozóval, mert mindenkinek be kell járni a csicskalétrát. Fiacskám, most majd szépen te is megtanulod a magyarok istenét !

Minek vonzó lenni ma?

2020-ban? Valószínűleg magyarul beszélő külföldinek. Hogyan értelmezhető Tózsa észrevétele / kutatási eredménye, ha nevezhetjük annak? Úgy, hogy a magyar fiatal lokálisan tájékozatlan, híján van a klasszikus műveltségnek és legkevésbé sem érdekelt a hagyományőrzésben? Többre értékeli a szólásszabadságot, mint a hazaszeretetet? 

Vagy pontosan arra világít rá, hogy az új korszellem nem a pálcával fegyelmező tanárokat, kuruc indulókat, 48-as huszárságokat, matyóhímzést, néptáncot és túlsúlyozott irodalomoktatást igényel. Nem a tiszteletteljes tekintélyfélő magaviseletet tartja követendőnek. 

Mégis milyen legyen egy magyar fiatal? Lehetne mondjuk egy tradicionális kipcsak harcos, aki szőnyegbe csavarva rabol magának feleséget. Egy vasútmodellező, Don-kanyar szakértő weirdo, aki anakronisztikus buborékban, romantikus fantáziák mögött tengeti valóságról lepattant életét? Vagy milyen a jó magyar fiatal? Locsolkodni meg temetőbe jár? Egyetem mellett sem hagyná ki a vasárnapi rántotthúst? 

Mikor érné meg magyarnak lenni?

Ha Magyarország nem a gyengébb kelet-európai minőséget képviselné. A gyengébb életszínvonalhoz ugyanis másodkategóriás életérzés tartozik, ami nem egy amerikai álom. Az is segítene ha nem a susmusolást, korrupciót, oligarchákat tekintenénk hungarikumnak. A német kereskedelmi üzletláncok édes, zamatos gyümölcsöket árulnak, a magyarok polcán meg rohad minden ami kint van. Ott az édes szőlő is savanyú, döntsd el, 50%, hogy bejön, sok sikert hozzá. Valahol meg tudják oldani érdekes módon, hogy csak a jót és a prémiumot rakják ki,  a szart és a lehúzást ki se teszik. Az sem ártana, ha a téliszalámi és a tokaji aszú mellett lenne még mondjuk pár nagyobb kaliberű dolog is:

Franchise láncok és brandek, amelyek nem a politikusok pénzmosodái hanem tisztességes, kormányokon átívelő vállalkozások. Svédországban nem a Rossmann és DM visz mindent, hanem egy mindenki által ismert hazai üzletlánc, magas minőségű termékekkel. A McDonalds mellett ott a Max, vagy a finneknél a Hesburger. A helyiek azért preferálják a hazait, mert magasabb minőséget képvisel. Senki nincs a jó ellen, de ahhoz először jónak kell lennie. Tudás, szervezettség és koncepció van mögötte. Mészáros Lőrinc önmagában nem elég mögé. Ennél jobban kell akarni. És akkor talán a fiatalok is elkezdenek akarni újra magyarnak lenni. 

Elmesélem nektek, milyen egy kocsmanáci: egy aljas nyilas pribék, messziről felismerhető niemand, falkába verődött hiénakutya, indulatoktól túfűtött elvakult csődtömeg, utcán garázdálkodó huligán, hobbirasszista, az ajtódon kopogtató elmebeteg, a mindenkori törvényes rend ellensége.

Ezek az embernek csak a legnagyobb jóindulattal is ritkán nevezhető véglények a zömével társadalom alsóbb rétegeiből kerülnek ki, ha pedig nem, akkor egészen biztosan oda tartanak. Vannak állomások, ahol még ki lehet szállni a buliból. Sokat jelent az iskolázottság és később a jövedelem is hozzájárulhat, hogy ne legyél egy alpári önmagát ismételgető gyengeelméjű offos tróger. Ha viszont egy ilyen darutollas, nyereg alá szart filléres bohóccá szeretnél válni, mindent bele!

Befogadásra várók szubkultúrája - Csőcselék és az alkoholista konformizmus, ahol a gyűlölet a közös nevező

A kocsmanácik általában az élőhelyük egyik lepusztultabb kocsmáját választják törzshelyükké, de jószerivel minden sportkocsmában fellelhetőek. A kanapénácikhoz hasonlóan primitív és aggresszív jelszavakat okádnak fel, érvelni nem tudnak és nem is akarnak, lehetetlenség vitatkozni velük, anélkül, hogy megkapd a zsidóbérenc, hazaáruló, kommunista vagy libsi jelzőt.

Általában irreális politikai nézeteket vallanak, hajnalra amikor már a téveszmék és az alkohol kellőképpen kihozták egymásból a maximumot, a nemzeti rockerszatyorból előbújhat végre Szálasi a nemzetvezető porondmester. Cirkuszi óbégatás, dohányfüst és sörpuccsszag elegye terjeng a levegőben egészen addig amíg el nem fogy a sör. Mikor bezár a kocsma, a hazafele vezető utat diadalittasan végighugyozzák, végigokádják. Másnap a csavargyárban a futószalag mellett fájó fejjel már nem akarják visszafoglalni Trianont, Kanadát az önbecsülésüket, érdekes módon. 

Nyilván egy jóérzésű magyar sem vitatja, hogy a 1920-as országhatárok meghúzása igazságtalanul történt, azt viszont be kell látni, hogy egy kocsmanácinak nemzeti tragédiánk csak egy meghitt ürügy az elfojtott gyűlölete kiélésére és szimpátiakeresésre. Ürügy a gyűlöletre mindenhol van, ahol az ember keres ott talál. Demagóg 1bites droidokról van szó, akik megtalálják feladják identitásukat és a kritikus gondolkodás képességét a módosult közösségtudatért. Olyan mint a vallás/szekta, csak itt a gyűlölet és történelmi felsőbbség az összetartó erő, jelentsen ez bármit is.

Nemzeti radikálisok a huliganizmus árnyékában

Bizony nem minden ember gondolkodásra született, valaki elvárja, hogy egy életen át irányítsák, nincs más vágya, csak a tömeggel mozdulni, átszellemülve. A huliganizmus lehetőséget enged békeidőben a háborúk szenvedélyével és indulatával túlfűtött egyéneknek idegsokkos vadbarmoknak, hogy a politikától viszonylag elvonulva egymás közt rendezzék a konfliktusokat. A "mi" és "ti" tudat, a háborús bajtársiasság romantikája tömegeket képes elragadni, bizonyos embereknek békeidőben is szüksége van erre. És a szükség nagy úr! Claudiusnak például mindig szüksége volt sisak nélküli szettben harcoló trák gladiátorokra, mert nekik jobban rá lehetett látni az arcukon kiülő szenvedésre haláltusájuk közben. Emberek és igények.. most mi van abban?

Miért veszélyes a huliganizmus? Túlzás lenne annak nevezni.

Kivéve olyan gazdasági helyzetekben, amikor egyre több a becsődölt magánélet, egyre kevesebb a sikerélmény, az emberek felelőtlenül adósságba verték magukat, és egy politikai irányzat új világrendet/alternatívát kínál.

Úgy kell elképzelni a nemzeti radikálisokat, mint egy gyulladást a szervezetben. Akár mi is legyen a tünetek okozója, egy autoimmun sáskajárás végezhet az egész társadalommal. Gondolom senki sem akar belháborús helyzetet és kijárási tilalmat félkatonai képletek miatt, akármilyen szarul is megy a gazdaság.

Jó, de ha támad a Mars, kit küldünk a határra? Ha mindenképp kocsmanácikat akartok a határra küldeni akkor bevetés előtt talán azért megérné kiképezni leitatni őket.

Hát ők volnának a kocsmanácik: egy diktatúráról álmodozó elvakult iszákos összeesküvéselmélet-gyártó csürhe, potenciális háborúsbűnösökkel, vékonyszájú szadistákkal de leginkább nagyotmondó juhászokkal és szájkaratemesterekkel, akik jobban tennék ha egy pecabot mellett üldögélnének a susnyásban. 

Jobb helyeken ilyeneket egyetlen jóérzésű ember sem fog támogatni, de jobb helyeken az embereknek általában van vesztenivalója és ez a vesztenivaló már a politika felelőssége. A magánember felelőssége az erkölcsi tartás, és ha az nincs, legalább annyi legyen, hogy sose hagyjunk primitív kollektivista vandálokat dirigálni, mert abból még soha semmi jó nem sült ki a történelem folyamán. 

 A magyar választás:

Egy egészséges társadalomban egy szélsőséges párt csak pattot adhat magának, mert végül az őt életrehívó elemek határozzák meg a politikai korlátait. Senki sem szeretné az otthonát vadállatok kifutójává alakítani. Azért, hogy ne jelenhessen meg a kritikus tömeg, és lázongó szélsőséges árulók ne szolgáltathassák ki civil szabadságjogainkat egy önkényuralmi rétegnek csak egy dolgot tehetünk:

???

Hogy mennyi??? Fiatalember! No ne vicceljen! 1200 Forint??? Nézze mink kisnyugdíjasok vagyunk, lehet hogy maguknak ez nem nagy péz, de nekünk kibírhatatlan, mink szegény emberek vagyunk. Nagyonszépen kérem, a maguk cégének biztos sok péze van, majd kigazdálkodják, én aszt nem fizetem be ezt a számlát, az bittos!!

Csípőműtétem volt, nem figyeltem a csekkeket, összetéptem a csekket mérgemben, most mondtam hogy a kutya tépte össze, azt mondta a kéményseprő hogy majd ő befizeti helyettem, na ezért külön nem járok postára, küldjék máskor a csekket ne 10-edikén, amúgy meg meg sem kaptam, elnézést! Nem jár ide a postás aranyom csak ritkán! Mi az hogy bankszámla? Nekem ilyen ne mondjon, kisnyudíjasvagyok kéremszépen!

Rosszul számolták ezt ki, csak 6 csatornám van, az unokáim sem beszélnek telefonon, elvitték a modemmot is, már megint emelték a gyógyszer árát? Átverik az idős nyugdíjas embereket! Írok panaszlevelet a miniszériumba!!

Így viselkedik egy átlagos kisnyugger ha fizetni kell. Pedig bizony az életben semmi sincs ingyen! Mindenesetre ebben a szorult helyzetben nagy megnyugvást jelent, hogy Magyarország harcoséletű vezetője álruhában járja Európát és harcol a rezsidémon ellen, kőkeményen kiáll a nemzeti érdekekért, de ez már egy másik történet!

Etimológia: A kisnyugdíjas szó a "Kádár elvtárs elvonási tünetegyüttes" típusú nyelvújítások egyik önsajnáló szégyenteljes formája. A kifejezés birtokosai előszeretettel használják ezt rangként, megkölönböztető jelzőként, előjogként vagy titulusként. "Kis Sándorné vagyok, kisnyugdíjas"

Mit jelent a kisnyugdíjas kisnyugger kifejezés:

1.  nem akarok fizetni
2.  alkudozok a már kiállított számlából egy közszolgáltatónál, mint egy piaci kofa
3.  megbánom azt amire pénzt adtam ki, és visszaviszem, visszakövetelem az árát, fenyegetőzök a fogyasztóvédelemnél (jó öreg frusztrált bemószerolás, elvtársi kötelességtudatból )
4. ha nem adja át valaki a helyét a buszon akkor hangosan zsörtölődök, káromkodok, vinnyogok, holott nem én vettem jegyet, az a szerencsétlen meg aki dolgozni jár kifizet érte 350 forintot
5. orvosnál hivatalban bárhol azt hiszem hogy elsőbbségem van, mintha az én időm fontosabb lenne azokénál akik az adójukból eltartanak és ezer más dolguk van még emellett
6. nem fogják fel hogy 20 forint már nem pénz, sőt már 200 forint sem az, volt évi átlagos 10%-alatti infláció, de valahogy felettük megállt az idő.
7.  a szappanoperák és a tv-shop az életem hátralévő értelme, úgyis megveszem a hasznavehetetlen gyógyeszközöket amitől csodát várok, aztán majd megyek panaszkodni hogy átvertek!

Más országban nem is utazhatnak ingyen a nyugdíjasok, de itt nekik ez sem elég. Sokszor ketten is vannak, mindkettő jövedelemből, szívből idegből él. Na persze két nyugdíjból szépen tesznek félre, akár még a piacra is termelnek, de ha fizetni kell akkor mindenféle kifogást keresnek. Keserűek, perlekednek, tájszólással vinnyognak a szolgáltatók és kereskedők fülébe. Azért sok kisnyugdíjas odatolja a 10 ezreseket a tizenéves unokája zsebébe, hogy megfinanszírozza a hétvégi bebaszást, de ha fizetni kell mikor a fogát húznák. Jajj de vonyít, hallgasd csak! Habzó szájjal tárcsázza a kékszámokat, annyi ideje van, míg nem kezdődnek a délutáni sorozatok.

Nem tudnak mást csak panaszkodni, ujjal mutogatni, kioktati, de közben nagyon buták, erőszakosak, indulatosak, arrogáns nagyszájú megkeseredett, irdatlan mélységekbe lemerészkedő, szégyentelen, smucig emberek! A fiatalokon gyűlölködnek ha idejük engedi, 25 év nem volt elég felfogni, hogyan működik a fogyasztói világ. Sápítoznak falun és városban, itt és ott, most és máskor. Alkoholra persze nem sajnálják a pénzt. Persze van olyan amelyik arra is sajnálja. Most mit mondjak még...

Azt hiszik hogy a vállalatok még mindig állami kézben vannak és állandóan méltányosságot kérnek mindenhonnan. Ügyeskednek de elég ügyetlenül, önmagukat lejáratva, hitvány példát mutatva bárkinek is. A jóisten legyen irgalmas amikor betolják a biciklit Szentpéter kifőzdéjébe!

Na elmesélem nektek milyen egy tanyán lakó mocskos paraszt. Úgy kell elképzelni a fejét mint egy cro-magnoni előember, a legkisebb ingerre is elvörösödik: egy igazi bugris tahó, pökhendi, vasvillával hadonászó dühöngő elmebeteg.

Az ilyen belterjes görbehátú fogatlan vadbarom állandóan fenyegetve érzi magát, ezért kint a fészerben kalapál, így jógázik: idegből veri a vasat miközben Bajnaira és Gyurcsányra gondol. A meditációs gyakorlat elvégzése után kikapcsolja a disznóröfögést.

Remélem hozzá sem kell tennem, hogy állandóan részeg, egy józan pillanata sincs. Tévéje = nincs, rádió az van, de csak felzaklatja mivel több mint 2 ember pofázik benne egyszerre. A paraszt sokat duzzog az ilyeneken.  A paraszt csak a kutyájával szokott beszélgeni. "Ne pofázz vissza !". Ennyit.  Ezt olyankor is eljátsza amikor a szegény eb meg sem szólal. Ha ez a tanyasi ősember a városra gondol, akkor feláll a hátán a sörteszerű szőr. Egyszerűen nem bírja elviselni a tömeget. Állandóan azon töri a fejét, hogy hogyan lehetne a permetezőszert tömegpusztító fegyverként bevetni.

Ez a goromba vadállat egy hónapban egyszer lemegy a faluba. Leparkolja a lovát, de látja hogy már a falu se a régi. Az UPC bekötötte a szélessávú uszodabérletet, mostmár teljes lefedettséggel üzemel a közvilágítás a főutcán, koedukált lett a kubikgödör meg digitális órát tettek a buszmegálló fölé. A paraszt szerint az egész buszmegálló egy szar ötlet volt, a leghatékonyabb tömegközlekedési eszköz a traktor. 

Leporolja a gúnyáját, csuklik, nagyokat pislog. Zihálva szemlélődik, közben fojtogatja a düh. Ingerülten bemegy a vetőmagboltba, köpköd, káromkodik és rúgdosódva tolakszik a polcokhoz. Tapicskolja a zacskókat, melyikben lehet jobb a vetőmag. 

Na ilyenek a parasztok, csak hogy te is tudd !