2020.07.10.
06:46

Írta: Tacskó Muki

Így döntsd be a koronavírus második hullámát!

Az elmúlt napok híreit olvasva bizonyossá váltam benne, hogy a vírusmotort újra be fogják rúgni. A vírus veszélyességéről mindenki döntsön maga, én a korábbiakhoz hasonlóan néhány tanácsot adok arra, hogyan lehet ezt az újabb őrületet megelőzni.

emberalatti_let.pngA vírus elhozta a koncentrációs táborok új korát: a korábbi százezrek helyett több milliárd embert zárnak be, de ehhez már erőszak sem kell: most a legtöbben önként korlátozzák a szabadságukat, hogy a valóságtól elszakadva, az emberi érintkezések többségétől elzárva még könnyebben lehessen manipulálni őket. Ha már eléggé rettegünk otthon, jöhetnek a félelemkeltő hírek, az agyrohasztó sorozatok, a homeoffice, homesuli, homeovi: az emberalatti lét maga. Alapvető manipulációs technika, hogy a félő, életükért rettegő emberekkel szinte bármit meg lehet csinálni. Időszakonként aztán jöhet egy kis szabadság, ahol ki lehet tombolni a lefojtott feszültséget. Meggyőződésem, hogy a blacklivesmatter zavargások is jórészt ennek tudhatóak be.

De mit lehet tenni, hogy másodszorra ne kelljen magunkon erőszakot tennünk és rettegő kutyaként az óljainkban vesztegelnünk? 

Szólj hozzá!

Címkék: agymosás koronavírus covid-19

2020.06.29.
14:01

Írta: Tacskó Muki

Hogyan gyere ki egy szektából, hogy a szekta is kijöjjön belőled? 2. rész

Az első részben megvizsgáltuk a szekták legfontosabb jellemzőit, most pedig az ott írtak alapján lesz szó arról, hogy mi tart bent minket egy szektában és miként lehet onnan sikeresen kilépni.

Ne teremts magadnak hamis isteneket!

Gyakran találkozni azzal, hogy a tagok a vallási vezetőnek az őt jogosan megillető tiszteleten túl olyan képességeket tulajdonítanak, amelyekkel nem is rendelkezik. Amennyiben a vezető ilyen esetben nem teszi a helyére a dolgokat, sőt még növeli is a hamis tekintélyét, úgy nagy lépést tesz a szektásodás irányába.

Vizsgáljuk meg időről-időre elfogulatlanul, hogy vallási közösségünk vezetői megérdemlik-e a tiszteletünket? Nézzük meg, hogy tanításaik összhangban állnak-e életükkel, vagy szoktak-e immorális dolgokat cselekedni? Tegyük próbára, hogy rendelkeznek-e a nekik tulajdonított képességekkel. Amennyiben valami gyanúsat találunk, hozzuk a közösség tudomására és ne fogadjunk el olyan magyarázatot, amely nem ad egyértelmű, minket egyenrangúként kezelő választ a kérdéseinkre.

szekta3.jpgNem szabad tehát Istent és a vallási közösségünk vezetőjét összekeverni. Sokan ezt azért teszik meg, mert a vallási tanítások a vezető személyén keresztül érkeznek meg az életükbe és ezért azt hiszik, ha az időközben szektavezérré torzuló vallási vezetőjüket elhagyják, úgy Istent hagyják el.

Ezen tévedés miatt gyakori az is, hogy valaki nem bírja tovább és elhagyja ugyan a szektáját, de a szektavezért és a szekta értékeit továbbra is követendőnek tartja. Ilyen esetben az ember kijön a szektából, de a szekta nem jön ki belőle, ezért az ilyen személy gyakran visszatér az eredeti, vagy valamilyen más szektába.

Tégy a csoportnyomás és a kognitív disszonancia redukció ellen!

Az emberi tudat sok mindenre képes a múltkori cikkben is ismertetett kognitív disszonancia redukció, valamint a csoport többi tagjától és vezetőitől származó nyomás hatására. Sokan pontosan azért nem lépnek ki egy szektából, mert félnek a szektavezető kárhoztatásától, vagy attól, hogy közösségük megszakítja velük a kapcsolatot: mindkettőre jó esély van.

Vizsgáljuk meg vallási közösségünk furcsa jelenségeit a kognitív disszonancia redukció és a csoportnyomás kiiktatásával: ebben segítésünkre lehet, ha ezt egy kívülálló, ezért nem elfogult barát, vagy segítő szakember segítségével tesszük meg. Az eredményt osszuk meg a közösség tagjaival.

Tematizáld a közbeszédet!

communication-channels.jpgHa azt látjuk, hogy vallási közösségünk életében vannak kínos kérdések, tabuk, akkor feszegessük őket, lehetőleg minél nagyobb nyilvánosság előtt. Diktáljuk mi a kommunikáció tempóját, követeljük meg a megfelelő, minket felnőttként kezelő válaszokat. Ne fogadjuk el a „Mert a mester ezt mondta”, „Ezt te még nem tudhatod” típusú válaszokat. Elgondolkodtató az is, ha kérdéseink hatására kommunikációs jogainkat korlátozzák, vagy bármilyen retorzió ér minket.

Ne hagyjuk, hogy ennek kapcsán megbélyegezzenek minket: nem válunk lázadókká attól, ha a minket is érintő témákban kérdéseket teszünk fel.

Adjunk azonban esélyt arra, hogy felvetéseink hatására pozitív változás következik be a közösség életében: egy vallási közösség szektává tud torzulni, de egy szekta is át tud változni építő közösséggé.

Jól érzed magad?

A szektákra jellemző, hogy ott nem a halottak támadnak fel, hanem az élők halnak meg, képletesen, de akár valóságosan is. Ha a vallási közösségednek deprimáló, megbetegítő hatása van rád, ha energiaszintedet a közösségi események általában lehúzzák, akkor érdemes ennek okain elgondolkodnod. Egy pozitív közösség épít, emel az emberen, egy szekta rombol rajta.  

A legfontosabb: gondolkodj, kérdezz!

Gondold végig, hogy az előző bejegyzésben írt szempontok közül mennyi jellemző a te vallási közösségedre. Kérdezd meg erről a többieket is. Gondold végig azt is, hogy mennyiben változna az életed, ha ezt a közösséget elhagynád. Ha ijedtséget érzel erre a gondolatra, vagy ha úgy érzed, hogy ezt szabadon, vagy káros következmények nélkül nem tehetnéd meg, fogjál gyanút.

Gyakori, hogy egy szekta tagjai attól félnek, hogy az addigi világképük egyszerűen összeroppan, addigi életük semmivé foszlik, ha továbbállnak egy szektából. A kijövetel legnehezebb része, amikor át kell értékelnünk, hogy a szektában megtanult dolgokból mi az, amit megtartandó, értékes és mi az, amit el akarunk dobni.

Istennel szemben soha nem lehet igazunk, emberrel szemben viszont igen

A dán filozófus Søren Aabye Kierkegaard írja a Vagy-vagy című művében, hogy Istennel szemben soha nem lehet igazunk. Ez a mondat jól kifejezi a hit és egyben a szektalét paradoxonát is: nehéz eldönteni, hogy vallási közösségünk tanításainak és tekintélyszemélyeinek meddig és miben hihetünk. Egy biztos: Isten tévedhetetlen, de az ember nem az, a Biblia még az apostolokat is tévedő, esendő lényeknek mutatja be.

2 komment

Címkék: szekta csoportnyomás vallási neurózis kognitív disszonancia redukció szabadulász szektából

2020.06.26.
18:58

Írta: Tacskó Muki

Hogyan gyere ki egy szektából, hogy a szekta is kijöjjön belőled? 1. rész

Nemrég jelent meg Bartus László Fesz lesz című könyve a Hit Gyülekezetéről az 1999-ben megjelent Fesz van című kötet folytatásaként. A Fesz van a Hit gyülekezete eltorzulását mutatta be sok elgondolkodtató, olykor vicces történeten keresztül. A Fesz lesz összefoglalja az előző kötet megjelenése óta eltelt húsz évet, ugyanakkor fő érdemeként kézzelfogható, teológiailag megalapozott tanácsokat ad arra is, hogyan döntsünk el, hogy a mi vallási közösségünk szekta-e és hogyan tudunk onnan továbblépni.

Ebben a bejegyzésben én is összefoglalom a saját, nem a Hit Gyülekezetében szerzett tapasztalataim alapján a szekták legfőbb jellemzőit, az írás 2020. június 29-én megjelent második részében pedig a szektákból való sikeres továbblépés módszereit.

Félnivalója nincsen senkinek: aki biztos benne, hogy ő, vagy ismerőse nem tagja szektának, azért olvassa el, aki pedig kételkedik ebben, azért.

A szekták fő jellemzői

1. A szökés illegális

A szektákra jellemző, hogy minden menekülési kísérletet illegálisnak minősítenek: a szektából kilépést bűnnek, vagy legalábbis súlyos tévedésnek tartják és biztosak abban, hogy a továbblépő személyt csapások érik emiatt és meg fogja bánni ezt.

Szólj hozzá!

Címkék: szekta csoportnyomás Rudolf Steiner vallási neurózis A rábeszélőgép kognitív disszonancia redukció hármas tagozódás

2020.06.03.
19:46

Írta: Tacskó Muki

Magyarország határait meg kell változtatni

„Hadaink már bent járnak Dániában”

“Na most! ... Hadaink már bent járnak Dániában... Én azt hiszem igazgató úr, mégis csak ez a Bauer fogja megvédeni Norvégia határát. Mennyiségtanból rosszul áll, az igaz, de húsz saslengést csinál a nyújtón és mint fővezérnek ez kell. Na Bauer, hát csak neki, édes fiam... foglald el Dániát... így még kijavíthatod a négyesedet.”

E sorok sokak számára ismerősek Karinthy Frigyes Tanár Úr kérem művéből, a Reggel hétkor című novellából. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy az 1945 előtti kiadásokban ez a szöveg még másképp hangzott, így: “Na most! ... Hadaink már bent járnak Szerbiában... Én azt hiszem igazgató úr, mégis csak ez a Bauer fogja megvédeni Magyarország határát. Mennyiségtanból rosszul áll, az igaz, de húsz saslengést csinál a nyújtón és mint fővezérnek ez kell. Na Bauer, hát csak neki, édes fiam... foglald el Szerbiát... így még kijavíthatod a négyesedet.” A kommunizmus sasszemű cenzorai a humoreszkben ugyanis Szerbiát mindenütt Dániára, Magyarországot pedig Norvégiára javították ki. De nem csak ez az írás járt így, hanem rengeteg más művet is “átírtak”, (Krúdy műveiben a legtöbb esetben a “tótot” szlovákra, az “oláhot” románra javították) abból a célból, hogy “ne sértsék a szomszédos népek érzékenységét.”

hatarmodositas_lego_1.jpgA fentebb írt rafinált módszereknek is köszönhető, hogy nemzedékekbe égett bele 1945 óta az a tudat, hogy Magyarország határait nem érdemes és nem is lehet megváltoztatni. Nem így van. A kárpát-medencei magyarság problémáit a nemzeti hovatartozáshoz igazodó, önrendelkezésen alapuló határmódosítás szolgálja a legjobban, amelyre a nemzetközi jog is lehetőséget nyújtott már számtalan esetben. A fenti állítások igazolásához nézzük meg, hogy milyen módszer nem rendezte megfelelően az elszakított magyarok sorsát. A legfontosabb: 

Szólj hozzá!

Címkék: ensz nemzetközi jog szuverenitás önrendelkezési jog párizsi békeszerződés határmódosítás Trianon Hamvas Béla Bibó István Nagy Károly biafra kelet-timor trianon100

süti beállítások módosítása