2024. feb 14.

Emlékezés a húsz éve elhunyt Dr. Kozma Pál szőlészprofesszorra

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Emlékezés a húsz éve elhunyt Dr. Kozma Pál szőlészprofesszorra

Nagy József muzeológus

Ha létezik a legendás „amerikai álom” - nak magyar megfelelője, úgy Kozma Pál professzor élete során minden bizonnyal megvalósította azt.

Kozma Pál kertészmérnök, ampelológus, szőlőnemesítő ahhoz az agrárértelmiségi nemzedékhez tartozott, amelyik még a két világháború között nevelkedett, s kezdte tanulmányait, az 1945-ös történelmi fordulat táján indult el a pályáján, az 1950-es években kezdett kibontakozni, a hatvanas és nyolcvanas évek között ért szakmai karrierje csúcsára és a nyolcvanas, kilencvenes évek fordulója körül ment nyugdíjba. Ez volt az az agrárértelmiségi nemzedék, amely nagyon sokat tett azért, hogy a magyar mezőgazdaság talpra álljon, majd annak számos ágazata az 1970-es, nyolcvanas évek fordulójára ...

Tovább Szólj hozzá

2024. feb 02.

Február 2-a, a Vizes Élőhelyek Világnapja

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Február 2-a, a Vizes Élőhelyek Világnapja

1_3.jpg

Nagy József

 

A vizes élőhelyek jelentőségéről

A szárazföldekhez kötődő vizes élőhelyek ma még 1,2 milliárd hektár területet borítanak a Földön, de riasztó ütemben fogyatkoznak: 1970 óta a harmincöt százalékuk elpusztult. A megmaradtak állapota a lecsapolások, a szennyezések, az inváziós fajok, a fenntarthatatlan használat, a megszakadt vízáramlási rendszerek és az éghajlatváltozás miatt romlik. A vizes élőhelyek ökoszisztéma-szolgáltatásai, az élelmiszerbiztonságtól az éghajlatváltozás mérsékléséig azonban így is hatalmas jelentőségűek, messze meghaladják a szárazföldi ökoszisztémákét. A világ legproduktívabb élőhelyei közé tartoznak, a biológiai sokféleség forrásai, számtalan növény- és ...

Tovább Szólj hozzá

2024. jan 22.

Vince nap, pince nap

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Vince nap, pince nap

Január 22. Vince nap

Nagy József, muzeológus

Népünknek számos olyan képzettársítása alakult ki, amelyek bizonyos napokhoz, dátumokhoz kapcsolódtak. Ezek sokszor évszázados megfigyelések eredményei, amelyek apáról fiúra szálló szokásokká, hagyományokká, parasztregulákká érlelődtek, más esetekben viszont semmilyen tudományos alapjuk nincs, csak egyszerű babonás hiedelmek.

A szőlővédő szentek tisztelete már a középkori Magyarországon jelen volt. A 18. században katolikus egyházi és főúri támogatás mellett kultuszuk erősödött.

A naptári év első szőlővédő szentjének, Zaragozai Szent Vincének a neve napja január 22.

1_2.jpg

 Zaragozai Szent Vince ( II. Basil Menologion- ja, 10. század) (Fotó: Catholic Online )

Vince ...

Tovább Szólj hozzá

2023. nov 10.

November 11. Szent Márton napja

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
November 11. Szent Márton napja

 

Megannyi jeles napunk foglal magában számos eltérő, néha csak helyi szinten élő szokást és hiedelmet. Az egyik ilyen, Szent Márton-napja, melyhez kötődően néhány tradíció egészen napjainkig megőrződött. A Márton-naphoz fűződő talán legismertebb – ma is élő – (nép)szokás a libaevéshez kapcsolódik. November 11. és a ludak közötti kötelék évezredekre nyúlik vissza, hisz már a római időkben is szokás volt ezen a napon libalakomát tartani. A lúdevés hagyománya a Római Birodalom bukását követően is megőrződött, ám ezentúl a liba már nem Mars isten madaraként (avis Martis), hanem Márton madaraként (avis Martinis) került az ünnepi asztalokra. Szent Márton kapcsolatát a gágogó baromfikkal – az ünnep keresztény ...

Tovább Szólj hozzá

2023. okt 13.

Október 15. Teréz napja

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Október 15. Teréz napja

Nagy József

A katolikus naptárban Avilai Szent Teréz szűz, egyháztanító (1515 – †1582) emlékezete. Magyar nyelvterületen Nagy Szent Teréznek is nevezik. Őt tekintik a katolikus egyház egyik legnagyobb női szentjének. Karmelita apáca volt, aki megreformálta a sarutlan karmelita rend női, majd férfi ágát is, amely Bécsben, majd a hajdani Habsburg-birodalom más városaiban is gyökeret vert. A világirodalom legnagyszerűbb nőíróinak egyike.
A református és az evangélikus naptárban Teréz, Terézia napja.

Teréz görög eredetű név, amely Spanyolországban vált először népszerűvé. Eredete vitás. Származtatásai a következők: 1. a görög therosz szóból, jelentése: hőség, forróság, nyár, aratás, szüret ; 2. a görög therizein szóból, ...

Tovább Szólj hozzá

2023. sze 29.

Dudás vagyok, dudát fújok

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Dudás vagyok, dudát fújok

Pál István palóc pásztor élete és öröksége

A pásztorok a régmúltat, a pusztai életet, a nagyállattartást idézik fel, egy lassan eltűnő életmódot, amelynek még vannak elhivatott éltetői, de legtöbben már az égi legelőkön pásztorolnak.

3kep.jpg

 forrás: táncház.hu

Pál István, az utolsó palóc dudás, aki élete végéig pásztorként élt, a Nógrád megyei Kétbodonyban született 1919. február 25-én. Már szülei is pásztorcsaládok leszármazottjai, kanász és gulyás felmenők gyermekei voltak. Édesapja, idősebb Pál István kanász volt, akit a térségben tudós pásztorként tartották számon. Nem csupán az állatok, hanem az emberek gyógyításához is volt tudása és adottsága, és emellett tehetségesen játszott furulyán, tilinkón és dudán. Kitűnő mesemondóként családi ...

Tovább Szólj hozzá

2023. júl 28.

A Balatoni Halak Napja

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
A Balatoni Halak Napja

pa5250_01.jpg

Balatoni hal a „boldog békeidőkben”
– halászok halat sütnek a Balaton partján, egy 1910-es képeslapon.
Forrás: MMgMK Plakát- és Aprónyomtatvány Gyűjtemény

Idén 19. alkalommal ünnepeljük a Balaton Halak Napját. Több tucat településen találkozhatunk ilyenkor a balatoni halat középpontba állító rendezvényekkel július utolsó hetében. A jeles nap kapcsán szeretnénk néhány nézőpontból megvilágítani azt, miért is fontos a balatoni halak sorsával foglalkoznunk.

A Magyar Haltani Társaság és az akkori Vízügyi Minisztérium 2004-ben határozott arról, hogy minden év július utolsó hetében nagyszabású programsorozatok keretében hívja fel a lakosság figyelmét a balatoni hal fogyasztásának élvezetére, valamint a helyi halfauna ...

Tovább Szólj hozzá

2023. jún 23.

100 éve született Dr. Firbás Oszkár

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
100 éve született Dr. Firbás Oszkár

Egy élet az erdészet szolgálatában.

„Leginkább apánk helyett apánk volt itt Sopronban”  

100 esztendővel ezelőtt, 1923. június 22-én született Szegeden Firbás Oszkár, a Soproni Erdészeti Technikum egykori nagy tekintélyű, iskolateremtő erdőmérnök-tanára.

gl_firbas_o_16_0k_01.jpg1941-ben szülővárosában érettségizett, majd jelentkezett a Budapesti Műszaki Egyetem Sopronban működő Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karára. Az erdőmérnöki diplomáját 1947-ben szerezte meg. 1947-től 1993-ig, nyugdíjba vonulásáig az erdészeti középfokú szakoktatásban tevékenykedett. Az általa kinevelt 7500 középfokú erdész-vadász tanítvány máig tisztelettel őrzi emlékét. Erdészgenerációk hosszú sorát tanította a vadgazdaságtan és erdőhasználattan szigorú megkövetelése mellett, ...

Tovább Szólj hozzá

tanítás erdészet Dr. Firbás Oszkár

2023. máj 12.

Pongrác, Szervác, Bonifác: a fagyosnapok szentjei

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Pongrác, Szervác, Bonifác: a fagyosnapok szentjei

Pongrác, Szervác és Bonifác neve évszázadok óta összekapcsolódott a májusi lehűléssel. A népi megfigyelés ősi tudását érdemes észben tartani mindenkinek, különösen akkor, ha valaki a konyhakertjében fagyra érzékenyebb növények ültetését tervezi.

vetites_pt_025.JPG

Fotó: Papp Tibor

Május első felében a paraszti tapasztalat szerint az időjárás gyakorta hűvösebbre fordul, sőt gyakran fagy veszélyezteti a növényeket, ezáltal komoly károkat okozva a vetésekben, illetve a zöldellő rügyekben, fiatal hajtásokban is.

Nem véletlen, hogy Szent Pongrác vértanú (május 12.), Szent Szervác püspök (május 13.) és Szent Bonifác vértanú (május 14.) hármas névünnepe palántára üres napnak számít napjainkban is, ezért többek között a ...

Tovább Szólj hozzá

május fagyosszentek Bonifác Pongrác Szervác sz: Nagy László fagyoknapok

2023. ápr 24.

A nap, amikor eladták az esőt

írta: Magyar Mezőgazdasági Múzeum
A nap, amikor eladták az esőt

A magyar néphagyományban április 24-étől számították az „igazi tavaszt”.
A Szent György havának is nevezett áprilisban ‒ kedvező időjárási körülmények esetén ‒ ekkorra már élénken zöldellő legelők várták az első kihajtással érkező lovakat, juhokat, szarvasmarhákat és disznókat sztgyorgy.jpg

Szent György vértanú
(Kép forrása: Wikipédia)

A jószágok legelőre hajtása átalakult az idők során , de a pásztorélet e jeles napja változatlanul fontos ünnepnek számított a falusi közösségekben, különféle hiedelmek és szokások kapcsolódtak hozzá. Az ókori rómaiaknál a Palilia , Parilia azaz Pales pásztoristen(nő) ünnepét április 21-én, nagy vigadalomba torkolló tisztulóünneppel ülték, így az egyház, ahogy azt Ünnepi ...

Tovább Szólj hozzá

gyík sárkány pásztor gyíkok pásztorélet boszorkányok Szent György nap sz: Kiss Kamilla

süti beállítások módosítása