Fizikus, politikai tanácsadó, műgyűjtő, marslakó

Grüner György nevét a legtöbben valószínűleg a kormány és az MTA vitájából ismerik, ahol az akadémiai intézményrendszer nagy port kavaró átalakításának támogatójaként lépett fel a nyilvánosságban. Azt már kevesebben tudják, hogy a professzor a kortárs magyar képzőművészeti alkotások szenvedélyes gyűjtője is. A RefCOO márciusi Marslakók eseményének vendégeként tudományos karrierjéről, markáns tudománypolitikai véleményéről és műgyűjtői tevékenységéről is kérdezi majd Hasi, vagyis Vecsei H. Miklós.

Grüner György Alexander von Humboldt-, Guggenheim- és Technology Pioneer-díjas fizikus, 1981 óta a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) professzora. Ő a világ egyik legtöbbet idézett kutatója: 184. és 142. helyet ért el a különböző időszakokat felölelő statisztikákban. Kutatási területei közé az elektronok közötti kölcsönhatások mellett a bioelektronika és a nanotechnológia tartozik. Több innovációs vállalatot alapított.

gruner_bejegyzes_2.JPG

(Fotó: Polgár Julianna / Vasarely Múzeum)

 

Művészeti érdeklődése sokáig kevésbé volt ismert, de az elmúlt években több magyar múzeumban is kiállították gyűjteményének egyes darabjait. Olyan 1945 utáni magyar festményeket gyűjtött, amik valamiféle kapcsolatban állnak az innovációval, vagy a művészek maguk is innovatív módon alkottak. A festmények mellett grafikákat, rajzokat, kollázsokat és szobrászati alkotásokat is beemelt a gyűjteménybe. Mindig tudomány szemüvegén keresztül válogatott, és ebből végül a kortárs magyar képzőművészet reprezentatív összeállítását hozta létre közel kétszáz alkotással. 19 képzőművész alkotásai szerepelnek a gyűjteményében, többek között Birkás Ákos, Bolygó Bálint, Haász Katalin vagy Kesetű Ilona művei. Tudósként igyekszik összekötni a fizikustársait és a magyar művészeket, Keserű Ilonával közösen konferenciát is szervezett Koncepciók a tudományban, megérzések a művészetben címmel.

gruner_bejegyzes_1.jpg

Grüner György (Kép forrása: Portfolio.hu)

 

Művészet és tudomány, innováció és társadalom – Grüner György március 30-án lép fel az Átrium színpadán Vecsei H. Miklós vendégeként, mint 2020 első Marslakója.

A Marslakók a Károli Gáspár Egyetem rendezvénye, amelyet a Magyarországi Református Egyház támogatásával hozott létre.

Vecsei H. Miklós híres magyar tudósokat kérdezett

Best of Marslakók 2019

Vecsei H. Miklós magyar tudósokat és kutatókat kérdezett a Marslakók rendezvénysorozat keretében kérdezte Barabási-Albert Lászlót, Bánffy Esztert, Csíkszentmihályi Mihályt és Márka Szabolcsot. A Marslakók Extrában pedig Csorba Lóránt interjúvolta Kiss Lászlót. A rendezvénysorozat legjobb kérdéseit gyűjtöttük össze.

„A régészet nem a múltról szól”– Interjú Bánffy Eszter régésszel

A Német Régészeti Intézet frankfurti kutatóintézetének első női igazgatója, az MTA BTK Régészeti Intézet tudományos tanácsadója, a British Academy tagja, aki kiemelkedő szakmai elismerést vehetett át tavaly, amely a világ tíz legjobb régészeti projektje közé sorolta az alsónyékit. Bánffy Eszter régész volt a Marslakók harmadik állomásának a vendége, aki nyugodt, kellemes hangjával mindenkiben felkeltette az érdeklődést szenvedéllyel szeretett tudományterülete iránt.

Az egyetemnek még eltérő tervekkel indult neki, tanulmányai végére három szakot végzett el a tervezett egy helyett. Elmondása szerint a régész diploma tökéletes kilátástalansággal kecsegtetett, így angolt és szanszkritot kezdett tanítani. Ha hálát adhatna egy embernek, akkor Mike Altrin rockzenésznek írna köszönőlevelet, ugyanis ő „terelte” vissza a régészeti pályára.

Épp autóstoppal járta a nagyvilágot, amikor a zenész (már üres) turnébuszán kötött ki. A busz pedig Heidelbergbe tartott, ahol Eszter jelentkezett a Régészeti Tanszékhez. Eleinte csak a magyar helységnevek kiejtésében segédkezett, majd ösztöndíjat ajánlottak neki. A többi pedig történelem…

191017-4772.jpg

Hogy érezte magát?

Nagyon jól. Azt gondolom minden lehetőséget ki kell használni a tudomány népszerűsítésére. Mi értelme lenne a munkánknak, ha nem beszélnénk róla, nem mutatnánk be? Szerintem a régészet nem csak egy tudományág. Tekintve, hogy a társadalom egészét rekonstruálja, sok mindent mondhat az embereknek, sőt, még tanulni is lehet a korábbi időkben elkövetett hibákból.

Mennyire tartja hitelesnek a régészekről kialakult képet, amit a hollywoodi-i filmek alakítottak? Befolyásolja ez a kép a tudományág megítélését?

Egyáltalán nem hiteles. Igazából jókat nevetünk a filmeken. Nem haragszunk rájuk, de tudni kell, hogy nem sok köze van a valósághoz.

Mihez hasonlítaná a régészetet?

Tulajdonképpen olyan, mint egy ezer darabos puzzle, amelyből csak néhány elemünk van. Ám még, ha sikerülne is kirakni az egész puzzle-t, akkor is csak egy kétdimenziós képet kapnánk, pedig én úgy gondolom, hogy az én munkámnak mélysége is van. Ami biztos, hogy ha egy gyereknek magyaráznám, akkor nem a dinókkal kezdeném (nevet). Ha majd lesz egy unokám, mindenképpen a jelenből próbálom levezetni, valahogy úgy, hogy én vagyok az ő nagymamája, nekem is volt nagymamám, és a nagymamámnak is volt nagymamája. De egy idő után nem tudjuk, hogy hívták őket.

A jövő trendjei milyen hatással lesznek a régészeti munkálatokra?

Ez egy nagyon érdekes kérdés, mert azt lehetne mondani, hogy egy ellentétpárról van szó: a régészet a múlttal foglalkozik, míg például a mesterséges intelligencia és az automatizáció a jövőre fókuszál. Ugyanakkor azt hiszem, van átjárás. Először is azért, mert én nem gondolom, hogy a régészet a múltról szól. Tehetünk erőfeszítéseket a múlt eseményeinek körvonalazására, de nem is ez a lényeg valójában, hanem az, hogy mindez mit jelent számunkra. Ezen a ponton jön be a mesterséges intelligencia, amely fejlődéséhez szükségesek a múltbeli ismeretek. Ismerni kell az utat, hogy ki tudjuk jelölni a további irányt.

Hogyan lesz egy mindennapinak induló ásatásból szenzációs feltárás?

Igazság szerint minden feltárás megváltoztatja az eddigi tudásunkat, még egy jelentéktelennek tűnő eredmény is új színben tüntethet fel addig megingathatatlanak vélt tényeket. Például amikor egy gödörben találtunk egy hihetetlenül gondosan elrendezett, valószínűleg zsákba tett csontvázat, amit végtelenül szeretetteljesen rendeztek el. Ez egy olyan pillanat volt, amikor átjött a gondoskodás, a szeretet, a fájdalom – a régészetet nem lehet emberi érzések nélkül művelni.

Említette a magyarországi lelőhelyek sokaságát. Mennyire fedi le ezt a kincset a hazai régészet állása?

Sajnos nem nagyon. Felépítettem egy tíz fős kutatócsoportot az MTA-n, ami szétmállott néhány hónap alatt. Az a legnagyobb baj, hogy senki nem vizsgálja ezeket a lelőhelyeket. Nincs kellőképpen megbecsülve a régészeti örökségünk, pedig minden, ami itt történt korábban a hagyatékunk részét képezi. Egyrészt felelősséget kell vállalnunk, másrészt ez kijelölheti az utat, ami rámutat, hogy valójában mit is keresünk itt. Borzasztó fontos lenne ebbe kicsit több energiát, embert, pénzt, lehetőséget fektetni.

Hogyan értékeli a nők szerepét a tudományban?

Ebben a kérdésben rendkívül sok fájdalmas pont és igazságtalanság merül fel. Ugyanakkor én átmenetként gondolok a jelenkori helyzetre, egyszerűen át kell még küzdenünk magunkat néhány akadályon. Remélem, hogy egy-két generáció múlva ez nem lesz már kérdés.

Mik a céljai a jövőben? Milyen tanácsot adna a jövő régészeinek?

Sokszor gondolkozom azon, hogy ha tehetném, nem halnék meg. Szerintem a legfontosabb összetevő a kíváncsiság, ami kiegészül a józan ésszel, hiszen ez segít a legendák leválasztásában. Hasonlóan fontos a bátorság a járatlan utakon való haladáshoz, illetve a szabadságot, a szabad teret említeném még.

Mi lenne az első kezdeményezés, amit bevezetne Magyarországon?

A magyarországi régészeti örökségvédelem egy megoldatlan probléma, számos módon lehetne ezen változtatni. A legérdekesebb talán az az angliai példa, amely lehetővé teszi civilek számára is, hogy ásatást kezdeményezzenek, így a régészet egyfajta szabadidős tevékenységként működik.

 191017-4979.jpg

Levezetésképp egy könnyed feleletválasztós játékra invitáltuk Bánffy Esztert, aminek az a lényege, hogy a válaszadónak minél gyorsabban kell döntenie a két opció között, az első megérzésére apellálva.

Elmélet vagy gyakorlat?

Mindkettő.

Egyéni vagy csapatmunka?

Csakis csapatmunka.

Ős- vagy újkőkori régészet?

Újkőkori.

Természet- vagy társadalomtudomány?

A régészet kiindulópontja a társadalomtudomány, a folyamatban rengeteg a természettudomány, a végső narratíva pedig megint csak társadalomtudomány.

A Marslakók rendezvénysorozat következő vendége Csíkszentmihályi Mihály lesz, aki Kaliforniából élőben válaszol Vecsei H. Miklós kérdéseire. 

(Az interjút Béni Alexandra készítette 2019. október 17-én az Átrium Színházban)

(Fotó: Szarvas László)

Vecsei H. Miklós Csíkszentmihályi Mihályt kérdezi az Átrium Színházban

A RefCOO Kutatóműhely Marslakók sorozata újabb felvonásához érkezett: Csíkszentmihályi Mihály pszichológus lesz Vecsei H. Miklós vendége.

Csíkszentmihályi Mihály az utolsó fiumei magyar konzul gyermekeként látta meg a napvilágot 1934-ben. A család 1944-ben Velencébe menekült, és mivel édesapja nem kívánta szolgálni az új rezsimet, Rómában kerestek maguknak megélhetést. Csíkszentmihályi Mihály a tanulás mellett dolgozott, hogy kisegítse a családját. Tizenkilenc éves korában összegyűjtött annyi pénzt, hogy elmenjen Svájcba síelni, de pechjére olyan időt fogott ki, amikor teljesen elolvadt a hó. Időt9ltésként beült egy UFO-észlelésekről tartott pszichológiai előadásra, amelyet lenyűgözően érdekesnek talált. Az előadó, Carl Gustav Jung volt, akinek számos írását elolvasta, és ezt követően kezdett el érdeklődni a pszichológia iránt.

csikszentmihalyi_mihaly_foto.jpg

22 évesen kivándorolt az Egyesült Államokba, és a Chicagói Egyetemen kezdett el tanulni, ott szerezte meg később a doktori fokozatát is. Bár igen termékeny szerzőnek számított, világhírnévre csak relatív későn tett szert. Elsősorban a pozitív pszichológia területén végzett kutatásai révén vált úttörővé, új kutatásmódszertant dolgozott ki. 1990-ben jelent meg a Flow című könyve, amely szép lassan ismertté tette a nevét. A könyv címét adó fogalmat ő emelte be a tudományos diskurzusba, amely alatt azt értette, hogy az emberek intenzíven fókuszálnak egy aktív tevékenységre, amibe belefeledkeznek. Ha pedig megismerhetjük ennek az állapotnak a jellemzőit, akkor az mesterségesen előidézhető.

A világhírű professzor lesz a Marslakók est következő vendége. Bár szerettük volna élőben is köszönteni, egészségügyi okokból végül nem vállalta az utazást. Viszont egy élő beszélgetést igen, ezért az este során Vecsei H. Miklós a színpadon teszi fel a kérdéseit, míg Csíkszentmihályi Mihály élőben válaszol Kaliforniából. A sorozat hagyományaihoz híven lehetőség nyílik majd arra is, hogy a közönség is kérdezzen a vendég marslakótól.

Az eseményről az alábbi linken lehet tájékozódni:

https://www.facebook.com/events/1753783878099691/

Csíkszentmihályi Mihály – Műsorváltozás!

Kedves Marslakó-rajongók! 
 
Csíkszentmihályi Mihály arról tájékoztatott bennünket, hogy egészségügyi okok miatt mégsem tudja vállalni a hosszú utazást Budapestre, ezért a Marslakók idei utolsó részét új formában valósítjuk meg. Feltett szándékunk, hogy az Átriumba jegyet váltó nézők élőben hallgathassák meg a világhírű professzort, ezért úgy döntöttünk, hogy videós élő kapcsolásban szervezzük meg Vecsei H. Miklós és Csíkszentmihályi Mihály talkshowját az eredeti időpontban, december 2-án 19 órától.


A korábbi alkalmakhoz hasonlóan a legendás szakember pályájáról, tudományos munkájáról és tapasztalatairól esik majd szó – ez alkalommal egy interkontinentális beszélgetésben: Vecsei H. Miklós az Átriumban kérdez, a Flow szerzője Kaliforniából válaszol. Természetesen Facebookon és Messengeren keresztül továbbra is lehet majd kérdéseket beküldeni, Hasi pedig ezek közül is válogat majd az est második felében.


Sajnáljuk, hogy így alakult, reméljük, hogy Csíkszentmihályi Mihály még hosszú ideig alkothat jó erőben és egészségben. Bár igyekeztünk a lehető legjobb megoldást megtalálni, tudjuk, hogy az élő jelenlét és az online kapcsolás nem nyújtja ugyanazt az élményt, ezért lehetővé tesszük a jegyvisszaváltást az Átrium jegypénztárában azok számára, akik ebben a formában nem kívánnak részt venni a Marslakókon. (A jegyek november 21-től december 2-ig, az előadás időpontjáig válthatók vissza személyesen az Átriumban, nyitvatartási időben.) Ugyanakkor mindenkit biztosítunk afelől, hogy aki velünk tölti az estét, az a korábbiakhoz hasonlóan egyedülálló és gondolatébresztő szórakozás részese lesz. 

Irány a Mars, irány Kalifornia! 

A régész és a díjnyertes ásatás

Bánffy Eszter régész, a Brit Akadémia tagja, a Német Régészeti Intézet frankfurti kutatóintézetének igazgatója. Utóbbi tisztségben ő az első külföldi és az első nő is egyben, de a magyar hírolvasók akkor is hallhattak róla, amikor 2018 januárjában az Alsónyéken folytatott ásatását Sanghajban a világ tíz legjobb régészeti projektje közé választották.

alsonyek_haz.png

Régészeti kutatásainak fókuszában elsősorban az újkőkor áll. Vajon mit tudhatunk meg azokról az emberekről, akikről csak az otthonaik maradványai és a sírjaik maradtak fent? Milyen eszközök segítségével lehet ma a hét évezreddel ezelőtt élt emberek életét rekonstruálni?  

Hogyan tárja fel a múltat egy marslakó?

Október 17-én, a Marslakók esten az Átriumban Vecsei H. Miklós erről is kérdezi Bánffy Esztert:

https://www.facebook.com/events/421685825221193/

 

Marslakók Csillagpont Különkiadás - Kiss László, Csorba Lóránt

Kiss László és Csorba Lóránt (Lóci játszik) beszélgetése

Kiss László július 24-én volt a RefCOO vendége a Csillagpont Református Ifjúsági Fesztiválon. A Marslakók különkiadásában Csorba Lóránt (Lóci játszik) kérdezte a csillagászt.

A következő alkalomra október 17-én kerül sor az Átrium Színházban, ahol Vecsei H. Miklós kérdezi majd Bánffy Eszter régészt. Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt:

https://www.facebook.com/events/421685825221193/

Itt megtalálod a szervezőket: https://www.facebook.com/RefCOO/ 

"Hungarikumok" egy idegen bolygón

Első ránézésre egy egyszerű plakát, vajon második és harmadik ránézésre is? 
Ha jobban megnézed, számtalan rejtett utalást, „easter egget” fedezhetsz fel a Marslakók rendezvény népszerűsítésére szolgáló plakáton, amit Pozsgay Gyula grafikus tervezett. Látod a Rubik-kockát, és a turul madarat? Ez csak pár azok közül a tudományos, magyar és popkult utalások közül, amiket elrejtettünk a plakáton.

Megtalálod mind a 22-t? 

marslakok_008_5mb.jpg

Aki azt hiszi, hogy mindent megtalált, az megnézheti a felsorolást és azt, hogyan készült az illusztráció itt: 


https://pozsgay.hu/cikk/refcoo_marslakok/ 

Ha magára a Marslakók rendezvényre vagy kíváncsi, gyere el október 17-én az Átriumba! Következő vendégünk a híres régész Bánffy Eszter lesz: 

https://www.facebook.com/events/421685825221193/

 

Marslakók S01E02 - Márka Szabolcs, Vecsei H. Miklós

Márka Szabolcs és Vecsei H. Miklós beszélgetése a májusi Marslakókon

Márka Szabolcs május 16-án volt a RefCOO vendége az Átrium Színházban. A Marslakók Vecsei H. Miklós talkshow-ja, ahol híres külföldön dolgozó magyar kutatókat kérdez.

Itt megtalálod a szervezőket: https://www.facebook.com/RefCOO/

 

süti beállítások módosítása