Kutyád nemcsak a színeket látja, de rád is sokkal jobban figyel, mint gondolnád
László Enikő
2021. szeptember 17
László Enikő
2021. szeptember 17
Gondolkoztál már azon, hogy kedvenced hogyan lát téged és a környezetét? A következőkben segítünk, hogy megértsd, milyen a világ kutyaszemmel!
Gyakran hajlamos a gazdi úgy tekinteni kedvencére, mint egy másik emberre. Ők azonban nem emberek, így nem is érdemes eléjük efféle elvárást állítani. A kutatók szerint ahhoz, hogy jobban megértsd kedvencedet, először érdemes megismerkedned képességeivel.
A kutyákkal kapcsolatban általános tévhit, hogy nem látnak színeket. Azonban ez nem teljesen így van. Az ebek szeme az evolúció során a hajnali és az esti aktivitáshoz alkalmazkodott, ezekben a napszakokban pedig nem olyan fontos a színek percepciója, mint a mozgásé vagy a térlátásé. Ennek következtében ők a kék-sárga spektrumon érzékelik a színeket velünk ellentétben, akik a piros árnyalatokat is élénken látják.
Emellett ők kevésbé kontrasztosan és rosszabb felbontásban érzékelik az őket körülvevő világot, mint mi. Azonban, ha a sötétben való látásról van szó, abban ők a profibbak. Tehát érdemes olyan motiváló játékokat vásárolni kedvencednek, amik a kék-sárga színeket tartalmazzák a pirosas árnyalatok helyett.
A kutyák akár a 65 ezer Hz-es hullámokat is érzékelik, míg egy átlagos felnőtt ember legfeljebb 20 ezer Hz-re képes. Ők ráadásul a 3-tól 12 ezer Hz-ig terjedő frekvenciát negatív decibelértéken is meghallják, tehát olyan hangok észlelése sem jelent problémát számukra, amiket mi észre sem veszünk. Sőt, különleges fülük segítségével négyszer távolabbi hangokat hallanak meg, mint az ember.
A kutyák egyik legerősebb érzékszerve a szaglás, hiszen erre támaszkodnak a legnagyobb mértékben. Nem véletlenül ez a tehetségük az, amit a legkülönbözőbb területeken hív segítségül az ember, ha munkáról van szó. Gondoljunk csak a különböző keresőkutyákra, vagy a betegségeket kiszimatoló ebekre.
A kutatók szerint a kutyák szimata százezerszer jobb a miénknél, szinte elképzelni se tudjuk, milyen lehet a helyükben lenni. Szaglásuk által rengeteg inger éri őket. Például ebédkor az ember érzi a leves illatát, de négylábú kedvence külön-külön érzi benne a húst, a különböző zöldségeket és minden egyes fűszert is. Egy kölyök kiképzésekor hatalmas koncentrációra van szükség részéről ahhoz, hogy ránk hallgasson, és ne orra után menjen.
A kutyák rendelkeznek a „tudatelmélet” néhány aspektusával, és képesek következtetéseket levonni egyes emberi mentális állapotokról. Értelmezni tudják az ember vizuális perspektíváját (azaz megérteni, hogy mit láthat az ember), és úgy tűnik, azt is elvárják, hogy az emberek emlékezni fognak a látottakra. Emellett reagálnak az emberi szándékokra, és azonosítani tudják, mikor kívánnak kommunikálni velük. Reagálnak is az emberi érzelmi állapotokra. Például nagyobb valószínűséggel mennek el egy ijesztő tárgy felé, ha gazdájuk pozitívan reagált rá korábban.
Ha a kutyák megértik az ember érzelmi állapotait, bizonyos esetekben (de nem minden esetben) segítenek nekik, amikor szoronganak és segítségre szorulnak. Az eddigi kutatások azt sugallják, hogy ezt a segítő hajlamot nem befolyásolja a terápiás képzés. Ezenkívül nemcsak segíteni hajlandóak az embereknek a nehéz helyzetekben, hanem együttműködnek velük a közös célok elérése érdekében is.
Kutatások már azt is bizonyították, hogy a kutyák annak alapján tudják értékelni az embereket, hogy az utóbbi időben bizonyos körülmények között ki volt „kedves” vagy „gonosz” velük.
A kutyák némileg értik az emberi nyelvet. Nemcsak sok objektum nevét tanulják meg, hanem új szavakat is beépítenek a „gyors leképezés” rendszerén keresztül, kizárásos módszerrel. Pontosabban, ha ismerik három tárgy nevét, és valaki új szót kér, a kutyák arra következtethetnek, hogy a negyedik objektumnak – amelynek nevét nem ismerik – kell a megoldásnak lennie. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezt a kutatást magasan képzett kutyákkal végezték, így nem világos, hogy ezek a megállapítások mennyire vonatkoznak más ebekre.
A kutatók szerint a kutyák körülbelül úgy érzékelhetik a külvilágot, mint a csecsemők. Például alapvető ismereteik vannak az objektum szilárdságáról és a tárgyak állandóságáról. Erre építve úgy tűnik, hogy a kutyáknak legalább alapvető szám- és mennyiségérzékük van. Meg tudják különböztetni a nagy mennyiségeket (pl. 10 darab vagy annál nagyobb mennyiségű étel) és a kis mennyiségeket, és bizonyos esetekben különbséget tesznek az 5 alatti kis számok között.
Mindazonáltal a kutyák azon képessége, hogy a számok alapján felismerjék az objektumokat, kontextus-specifikusak lehetnek, mivel nem bizonyítják ezt a képességüket minden kísérletben.
A nem szociális megismerés másik döntő aspektusa az emlékezet. Úgy tűnik, hogy a kutyák néhány perces működő memóriával rendelkeznek. A kutatások kimutatták, hogy akár 4 percig is képesek emlékezni az elrejtett tárgyak helyére. A kutyák munkamemóriájának és egyéb végrehajtó funkcióinak időtartama azonban az életkorral csökken.
Néhány közelmúltbeli kutatás azt sugallja, hogy a kutyák rendelkeznek epizodikus emlékezettel is. Ezenkívül szagokra vonatkozó munkamemóriájuk meglehetősen kiterjedt lehet, a legújabb tanulmányok szerint ez egy szagtartományban 72 szag felett van.
Ami a hosszú távú szagmemóriát illeti, a kutyák könnyen megtanulják 10 különböző célszag sikeres észlelését. Érdekes, hogy kevés kutatás értékelte a szagmemória megtartását kutyákban. De egy három kutyával végzett vizsgálat azt találta, hogy az ebek 69 nap késés után pontos szagdiszkriminációs teljesítményt tartottak fenn. Legutóbb megállapították azt is, hogy a kutyák szagfelismerő memóriája 12 hónap alatt nagymértékben erős marad, minimális képzés mellett is.
A szagérzékelő kutyákat gyakran több mint 10 célszaghoz képezik ki, és nem világos, hogy a „frissítő” képzéshez mennyi a szükséges intervallum az optimális teljesítmény fenntartása érdekében. Az ebeket gyakran hetente oktatják, de ez előfordulhat, hogy ez akár szükségtelen is lehet jó memóriájuknak köszönhetően.
(Képek: Getty Images Hungary)
Kövess minket!
Kapcsolódó cikkek