hirdetés

Mi történik a kiöregedett laborkutyákkal, ha már nincs rájuk szükség? Botrányos, ahogyan bánnak velük

László Enikő

2021. április 20

Bizonyára sokan láthattak már olyan sokkoló felvételeket, amiken az látható, hogyan bánnak a laboratóriumokban élő tesztalanyokkal. Ezek az állatok fontos elemei annak, hogy az embereknek szánt gyógyszereket kifejlesszék, azonban a felesleges kegyetlenkedés látványa rendkívül sokkoló. Mi történik azokkal a kutyákkal, akik élve kerülnek ki ezekből az intézményekből?

hirdetés

Az állatkísérletek borzalmairól korábban is beszámoltunk már. Tévedés ne essék, nemcsak patkányokon, nyulakon tesztelnek, hanem külön, erre a célra tenyésztett (vagy szaporított) kutyákon is. Az állatkísérletek szükségessége megosztja a társadalmat.

1975-ben ezeknek a kutyáknak napi 30 szálnyi cigarettafüstöt kellett belélegezni.

Egyesek szerint ezek az emberiség javát szolgálják, hiszen életmentő gyógyszereket fejlesztenek számunkra. A másik oldal szerint ez nem több felesleges kegyetlenkedésnél, hiszen nincsen arra garancia, hogy az embernél nem vált ki káros hatást egy, az állatok számára biztonságos szer. Sok esetben pedig a tesztek elkerülhetők, nem véletlen létezik már számos cég, ami cruelty free, azaz állatokon nem tesztelt termékeket árul. Fontos megemlíteni, hogy attól, hogy egy termék vegán, az nem egyenlő azzal, hogy állatkísérlet mentes is! 2015-ös adatok szerint legalább 192 millió állaton végeztek el teszteket világszerte. Becsléseik alapján 207724 kísérlet során kutyákat használtak fel ezekhez.

Kutyák közül leggyakrabban beagle-ket használnak tesztalanyként.

Spanyol kutatóintézet működését függesztették fel a hatóságok

Nemrégiben látott napvilágot egy olyan sokkoló felvétel, ami megmutatta, hogy egy madridi kutatóintézetben milyen különösen kegyetlen módon bánnak az állatokkal. A rejtett kamerás felvételeken patkányok, egerek, nyulak, malacok, majmok és kutyák is láthatók, akikkel borzalmas módon bánnak az ott dolgozók. Többek között rángatják, ütik, durván fogják meg őket, szórakozás gyanánt rajzolgatnak rájuk vagy élő rágcsálókat vágnak félbe érzéstelenítés nélkül. A kísérleteket gyógyszerészeti, kozmetikai, illetve vegy- dohány- és élelmiszeripari cégek számára végezte el a Vivotecnia nevű kutatóintézet.

Kutyákat leginkább Kína, az USA, Kanada, Dél-Korea, Japán, Ausztrália, Brazília, az Egyesült Királyság, Németország és India használ fel kísérleti célokra. Azonban hazánkban is végeznek teszteket ebeken. A legfrissebb, 2018-as adatok szerint 120522 kísérleti állatból 428 volt kutya Magyarországon.

Bár egy ilyen intézményben sem leányálom az állatok élete, a Vivotecnia a Cruelty Free International nevű állatkínzás elleni szervezet szerint kiemelkedően kegyetlen módon bánt a tesztalanyokkal. Az indokok között szerepel azok felesleges rángatása, pofozása; stresszes, fájdalmakkal küzdő élőlények gúnyolása, ezen való viccelődés; elavult, rossz gyakorlatok alkalmazása, ami különös kínt okoz (például érzéstelenítés nélküli tesztelés); elkerülhető sérülések okozása; fajtársak előtti megölés; illetve a spanyol és az uniós törvények megsértése.

Az állatkísérletek elvégzésére számos előírás érvényes, melyeket minden esetben be kell tartani. Mivel a szabályok megsértésének és a kegyetlenkedésnek egyértelmű jelei mutatkoztak meg, amikor a hatóságok ellátogattak az intézménybe, felfüggesztették annak működését. Az Európai Bizottság szerint is szabályszegés történt, így megtették a szükséges intézkedéseket.

Az Európai Parlament és a Tanács 2010/63/EU irányelve szerint az állatkísérletek csak akkor engedélyezettek, ha nincs más alternatíva az adott teszt elvégzésére. Ebben az esetben a lehető legkevesebb állatnak a lehető legkisebb fájdalommal járó vizsgálatát lehet csak elvégezni. Az EU szabályai az egyik legszigorúbbak az állatkísérletekkel kapcsolatban.

Az ügy kapcsán a Vivotecnia a honlapján (ami már nem elérhető) azt írta, a képek számukra is sokkolóan hatottak, de hiszi, hogy ezek a felvételek nem tükrözik az intézmény mindennapjait.

Mi lesz velük, ha már nincs rájuk igény?

A Vivotecnia laborjaiból kimenekített élőlények állatorvosokhoz, illetve állatvédő szervezetekhez kerültek. De mit történik, ha nem a bezáratás miatt, hanem „kiöregedésből” adódóan nincs már „szolgálataikra” igény?

Hogyan kerülnek be?

Elméletileg a laboratóriumokban tesztelt kutyákat az intézmények direkt erre a célra tenyésztik. A kisebb vállalatok pedig a nagyobbaktól vesznek át ebeket. Azonban a valóság nem mindig egyezik a protokollal, előfordulhat, hogy szaporítóktól vásárolják fel ezeket az állatokat. Magyarországon tilos befogott kutyán tesztelni, mert annak már kiforrott a személyisége, jobban igényli az ember közelségét. Az USA-ban például akár gyepmesteri telepekre került, aukciókon árusított vagy akár újságokban eladásra kínált ebekből válhatnak tesztalanyok.

Bálint Ágnes, a Frakk, a macskák réme írója egy mentett vizsláról mintázta a főszereplőt, Frakkot. Az írónő veje, Dr. Sárvári András az orvosi egyetemen találkozott először az ebbel. Egy sintértelepről került oda, hogy különböző kísérleteket végezzenek el rajta. András annyira megkedvelte a kutyát, hogy megvásárolta, és hazavitte. A férfi később az írónő családjához költözött, ahol két macska is lakott. A szituáció pedig remek ihletett adott Bálint Ágnes számára.

Kerülhetnek ki innen kutyák?

Korábban nem volt jellemző, hogy egy tesztalany élve kikerült volna a laboratóriumokból, mára szerencsére egyre több példa van rá. Azok a kutyák, akik nem halnak meg a kísérletek következtében vagy szenvednek olyan súlyos sérüléseket, hogy eutanáziát kell alkalmazni, bizonyos idő után kiszabadulhatnak onnan.

A kikerülő ebek sokszor rengeteg problémával küzdenek. Egyesek fogait kihúzzák, ezáltal folyamatosan nyáladzanak, de van, hogy megcsonkítják őket, különböző vegyszereket juttatnak bőrükre, szemükre, szervezetükbe, aminek megvannak a maga hatásai.

Miért pont a beagle-k?

Leggyakrabban beagle-ket használnak tesztelésre, azok szelídsége, tanulékonysága és falkatermészete miatt. Mivel ezek a kutyák nem lesznek feszültek, ha számos más eb közelében kell élniük. Emellett, ha egy bizonyos fajtán tesztelnek világszerte, úgy könnyebb összevetni az eredményeket. Azonban más fajták is lehetnek tesztalanyok.

A kiszabadult ebek számos mentális problémával is küzdhetnek, hiszen egész eddigi életüket rettegve, szeretet nélkül, szűk ketrecekben élték. Számukra minden ismeretlen és veszélyesnek tűnik, ami egy hétköznapi eb számára megszokott. Ilyen lehet például a televízió, az autók zaja vagy akár egy lépcső is. Rehabilitációjuk ezért igen időigényes és még azután is rendkívül türelmes, megértő gazdát kívánnak.

Magyar menhelyek is mentenek laborokból szabadult kutyákat:

Habár a Human Society of the United States szerint még mindig a laborokban élő állatok többsége ott leli halálát, van remény néhányuk számára. Ma már szerencsére egyre több szervezet jön létre kifejezetten azért, hogy a névtelen, szeretetet nem ismerő kutyákból a lehető legboldogabb kedvencet faragjon. Ez pedig annak is köszönhető, hogy a 2019-es AFTER (Animal Freedom from Testing, Experiments and Research) törvény kötelezi az USA laboratóriumait arra, hogy az ott élő állatokat menhelyekre, szervezetekhez vagy befogadó magánszemélyekhez juttassanak, ha már nincs rájuk szükség.

A laboratóriumokból szabadult ebek általában még füvet sem láttak életükben, így igen furcsa, sőt félelmetes is lehet számukra az első lépés a szabadban:

Mit tehetünk ellene?

Bár számos alternatív metódust fedeztek már fel, amivel az állatok szerepe helyettesíthető, még mindig szükség van rájuk a szakemberek szerint. Néhány dologgal te is tehetsz az ellen, hogy az állatokon való tesztelés visszaszoruljon. Ezt olyan termékek vásárlásával segítheted, amiken a hivatalos cruelty free logo szerepel. Ezek lehetnek különböző kozmetikumok, tusfürdők, fogkrémek, dezodorok, tisztítószerek vagy akár dohánytermékek is.

(Képek: Getty Images Hungary)

állatkínzás állatkísérlet beagle kísérleti kutyák örökbefogadás tudomány

Kapcsolódó cikkek

További cikkeink