Elsősegélynyújtás kutyáknak: hogyan vizsgáld meg kedvencedet?

Az elsősegély alapjainak elsajátítása minden felelős gazda számára elengedhetetlen. Mutatjuk, hogyan vizsgáld meg kedvencedet, és mikor fordulj állatorvoshoz.

Reméljük sosem lesz rá szükséged, de jó ha tisztában vagy kutyáknak való elsősegély alapjaival is. Ebbe pedig nem csak az újraélesztés tartozik bele, hanem az is, hogy idejében felismerd a bajt. Jennifer Parker legújabb, Elsősegélynyújtás kutyáknak című könyvében lépésről lépésre elmagyarázza a gazdiknak, mikor mi a teendő. Mikor kell állatorvoshoz fordulni és mikor tudjuk otthon is könnyen kezelni a problémát? Hogyan kell lázat vagy légzésszámot mérni? Mik a normális értékek? Ezeket és a legtöbb lehetséges balesetet, sérülést, betegséget végigveszi és segít, mi a teendő. Vészhelyzet estére pedig a könyv gyorskeresővel is el van látva, hogy minél hamarabb a szükséges fejezethez érj.

A következő részletből megtudhatod, hogyan vizsálj meg egy kutyát és mikor vidd állatorvoshoz:

A kutyád megvizsgálása

Első teendők

„Amikor észreveszed, hogy valami nincs rendben a kutyáddal, a következő lépéseket követve mérd fel a helyzetet.

• Amennyiben biztonságos, kerülj olyan közel a kutyádhoz, hogy a felingerlése nélkül meg tudd vizsgálni őt.
• Figyelj bármilyen jól látható sebre, sántításra, testi elváltozásra, dezorientációra, remegésre vagy izomrángásra.
• Jegyezz fel minden problémát. Írd fel ezek ismert okait is.
• Ha a fej vagy gerincoszlop mentén nagyobb sebet találsz vagy a kutyád hány, dezorientált, esetleg reszket, azonnal telefonálj a közeli állatorvosnak, és kezeld vészhelyzetként az esetet.

Életjelek ellenőrzése

Amint elvégezted az első teendőket, a második fontos lépés a kutyád életjeleinek ellenőrzése. Ezek a légzés, a szívverés és a testhő. A megbízható eredmény érdekében egy helyben kell tartanod kedvencedet. Miért is ne gyakorold ezt otthon, amikor az állat nyugodt, hogy felkészült legyél az esetleges problémákra?

• Lassan közelíts a sebesült vagy beteg kutya felé; állj oldalasan és kerüld a szemkontaktust.
• Gyengéd hangon mondd ki a kutyád nevét.
• Légy óvatos, ha a kutyád lelapítja a fülét, liheg vagy ásít, esetleg megnyalja a száját közeledtedre.

Légzésszám mérése

Normális: 10-35 levegővétel percenként

Ismerkedj meg a kutyád szokványos légzésével, hogy észrevedd a változást. Egy felnőtt kutya 10-35 levegőt vesz percenként, míg egy kölyök 15-40-et.

1. Figyeld kutyád mellkasát.
2. Számold, hogy tizenöt másodperc alatt hányszor fújja ki a levegőt.
3. Szorozd meg a számot néggyel, hogy megkapd a percenkénti légzésszámot.
4. Ha a kutyád légzésszáma sokkal alacsonyabb vagy magasabb a normálisnál, azonnal keresd fel a közeli állatorvost.
5. Ha a kutyád légzésszáma normális, figyeld meg, hogy a légzése nem szokatlan-e.
6. Ha a kedvenced szabálytalanul, gyorsan, erőlködve vagy aprókat lélegzik, azonnal keresd fel a közeli állatorvost.

Szívverés mérése

Normális: 60-140 percenként

A normális szívverés a kutya méretétől függően változó. Amíg a kisebb testűeknek gyorsabban ver a szíve (nagyjából száz-száznegyvenszer percenként), addig a nagyobbaknak lassabban (körülbelül hatvan-százszor percenként).

1. A szív megtalálásához helyezd a bal tenyered a kutya mellkasára, a bal hónaljánál.
2. Nyomd oda a kezed, amíg nem érzed a szívverését.
3. Egy telefon vagy óra segítségével számold a szívveréseket 15 másodpercig.
4. Szorozd meg a számot néggyel, hogy megkapd a percenkénti szívverést.
5. Ha a végeredmény jelentősen magas vagy alacsonyabb a normálisnál, azonnal keresd fel a közeli állatorvost.

A hőmérséklet mérése

Normális: 38-39 Celsius-fok

Helyzettől függően, végső soron érdemes lehet megmérni a kutya testhőjét. Erre a legjobb egy digitális rektális lázmérő. Az embereknek való teljesen megfelel; ha a kedvenced kicsi, a gyerekméretet vedd.

A pontos mérés érdekében kövesd az alábbi lépéseket:

1. Kend be a lázmérő hegyét vazelinnel.
2. Kérj meg valakit, hogy tartsa állva a kutyádat. A kisebb ebeket könnyebb az asztalon megfogni.
3. Óvatosan emeld meg a kedvenced farkát, és finoman helyezd be a lázmérőt, kisebb állatnak két és fél centire, nagyobb kutyának négy centire.
4. Igyekezz egy helyben tartani a kutyát, amíg a lázmérő nem jelez.
5. Ha a testhő 39,5 Celsius-fok feletti, az súlyos állapotnak számít; azonnal keress fel egy állatorvost.
6. Miután végeztél, alkoholba áztatott papírtörlővel tisztítsd meg a lázmérő hegyét.

Íny

Érdemes lehet ellenőrizni az állat ínyét is. Probléma esetén a színe eltérhet a normális rózsaszíntől, és száraznak érződhet. Ha az ujjaddal megnyomod, és két másodpercnél hosszabb idő alatt nyeri vissza eredeti színét, valami gond lehet a kutyáddal.

Kék íny

A légzést nehezítő és oxigénáramlást akadályozó betegségek kék ínyt okoznak. Ezek sajnos gyakran nem megelőzhetőek.

Élénkvörös

A magasabb testhőjű kutyáknak vörös az ínye. Ezt szájgyulladás vagy fogínygyulladás is okozhatja, ami rendszeres fogápolással megelőzhető.

Halvány vagy fehér

Ez a szín akut vérszegénységet jelezhet vagy vérszegénységgel járó betegséget. A halvány vagy fehér ínyű kutyáknak azonnali állatorvosi segítségre van szükségük.

Vérző íny

A nem megfelelő szájhigiénia fogínyvérzést okoz. Ez rendszeres fogmosással megelőzhető.

Részletesebb vizsgálat

Ha a kutyád életjelei normális értékeken belül vannak, de még mindig azt gyanítod, hogy sérült vagy beteg, megvizsgálhatod a többi testrészét is. Amennyiben bármelyik alábbi kérdésre igen a válasz, elsősegélyre lehet szükség.

• Ellenőrizd, hogy a kutyád normálisan jár-e. Sántít vagy szokatlan a tartása?
• Óvatosan tapogasd végig a testét. Bármely testrészénél ellenségesen reagál?
• Rohama van, hány vagy nehezére esik vizelni?
• Óvatosan válaszd szét a szőrzetét. Van rajta látható horzsolás, púp vagy vérzés?
• Nézd meg a szemét. Ki van tágulva a pupillája vagy pirosas a szemfehérje?
• Vizsgáld meg az ínyét. Más színű?

Mikor van szükség állatorvosra?

A kutyád megsérült, és nem igazán tudod megállapítani, mennyire súlyos a helyzet – mi alapján döntöd el, hogy állatorvosra van szükség? Sebesülés esetén mindig jobb az óvatosság.

Ránézésre olykor nehéz meghatározni egy probléma súlyosságát. Az állatorvosi rendelőben megállapíthatják, hogy minden rendben, illetve ha nem biztosak ebben, rendelkeznek azzal a szaktudással és felszereléssel, amivel megadhatják a kedvencednek a lehető legjobb kezelést. A legtöbb helyen szeretik, ha előbb odatelefonálsz, így kideríthetik, hogy mi történt, elláthatnak tanáccsal, és vészhelyzet esetén biztosíthatják, hogy a megfelelő orvosok várják az érkezésedet.

Állatorvosi ellátást igénylő esetek

Amennyiben kutyádon komoly egészségügyi probléma jeleit észleled, állatorvoshoz kell vinned őt. Ha a szokásos helyetek zárva van, keresd fel a legközelebbi éjjel-nappali rendelőt.

Azonnal vidd állatorvoshoz a kutyádat, ha az alábbiak közül bármelyik jelentkezik.

• Baleset (még ha látszólag jól is van)
• Légzési nehézségek
• Égés
• Lehetséges mérgezés
• Fejsérülés
• Magas helyről leesés
• Idegen tárgy lenyelése
• Rángógörcs (hacsak nem valamilyen diagnosztizált betegségből fakad)
• Áramütés
• Fulladásközeli állapot (Ha a kutyád bármennyi időre is víz alá került, vidd őt állatorvoshoz; olyan szövődményei lehetnek, amiket nem veszel észre.)

Azonnal vidd állatorvoshoz kutyádat, ha az alábbiak közül bármelyik jelet észleled.

– Magas láz
– Gyors szívverés
– Szapora légzés
– Folyamatos hányás/hasmenés (Ha a kutyád többször hányt egy nap alatt vagy több napon át naponta egyszer, vidd őt állatorvoshoz.
– Sántítás
– Eszméletvesztés
– Dezorientáció
– Más színű íny
– Sorozatos vagy hosszú roham
– Összeesés
– Erős fájdalom
– Heves vérzés
– Bénulás
– Vizelési nehézség
– Evés/ivás csökkenése
– Tartós köhögés

Bizonytalanság, illetve két napnál tovább fennálló enyhe tünetek esetén a legjobb állatorvoshoz fordulni, hogy kivizsgálhassák az állapotát.”

Ha igazán felkészült szeretnél lenni kutyáddal kapcsolatos vészhelyzetekben, ez az ajánló neked szól:

(Képek: Getty Images Hungary, Gabo)