Csak azzal, hogy néhány járat útvonalát megváltoztatnánk, legalább 60%-kal lehetne csökkenteni a repülők kondenzcsíkja által okozott felmelegedést, írja az Anthropocene Magazine egy új tanulmányra támaszkodva.

A kondenzcsíkok, azok a fehér csíkok amelyek bizonyos repülők után jelennek meg az égbolton, úgy keletkeznek, hogy a repülőgépek motorjai által kibocsátott égéstermékekben levő részecskék felületén jégkristályok csapódnak ki. Rendszerint ezek a csíkok csak néhány percig maradnak meg. De bizonyos hideg és párás körülmények között a csíkok képesek hasonló csíkokkal egyesülni, és úgynevezett cirrus felhőket képezni, amelyek akár 18 órán át is megmaradnak a felső légrétegekben.

A kondenzcsíkoknak van bizonyos hűtési hatása a napos órák során, de éjjel rendszerint hozzájárulnak a hő visszatartásához. A legutóbbi kutatások szerint a kondenzcsíkok körülbelül annyival járulnak hozzá a globális hőmérséklet emelkedéséhez, mint amennyivel a gépek által kibocsátott szén-dioxid mennyisége.

Angol és német kutatók egy hat hét hosszú időszakban vizsgálták a nagy-felbontású rendelkezésre álló műholdas adatokat a japán légtérben, amit a főként kereskedelmi légiközlekedés hagyott maga után — közel 61 millió útvonal pontot feltérképezve. Ezt az adathalmazt vetették aztán össze a meteorológiai információkkal és elemezték egy új fejlesztésű kondenzcsík modellt segítségével, hogy hol, mikor és milyen valószínűséggel jelentek meg a csíkok és milyen hosszan maradtak meg az égen.

A repülőutak nagyjából 18%-a hagy valamilyen szinten kondenzcsíkot maga után az Environmental Science and Technology szaklapban megjelent tanulmány szerint. Meglepő módon, a járatok csak 2,2%-a felelős a kondenzcsíkok által okozott hőmérsékletváltozások kb. 80%-ért.

A tanulmány szerint ha a járatok 1,7%-a választott volna egy kicsivel másmilyen útvonalat és/vagy légifolyosót, a kondenzcsíkok hőmérsékletre gyakorolt hatását 59,3%-kal lehetett volna csökkenteni. Ez a jelenlegi légiközlekedés irányítási rendszer működésére csak elhanyagolható hatással lenne.

A korábbi tanulmányok szerint a hasonló útvonal módosítások nagyon fogyasztást kívánnának meg a járatoktól, és a megnövekedett fogyasztás és az ezzel járó nagyobb szén-dioxid kibocsátás a kívánt hatást nagymértékben ellensúlyozná.

Ezek az előző tanulmányok azonban azt feltételezték, hogy az útvonal módosítások azonos magasságban kell hogy történjenek. Az új kutatás szerint azonban azok a légrétegek, ahol a kondenzcsíkok sokáig megmaradnak, viszonylag laposak és szélesek egyben. Emiatt a mostani kutatócsoport azt vizsgálta, hogy milyen fogyasztási következményekkel jár, ha a járatok inkább a repülési magasságot változtatják meg viszonylag kevéssel — 2000 lábbal, vagyis kb. 610 méterrel magasabban vagy alacsonyabban repülve.

Ennek a repülési útvonal választási stratégiának köszönhetően az átlagos üzemanyag fogyasztás növekedés és a vele járó megnövekedett szén-dioxid kibocsátás csak 0,27% volt ezeknél a járatoknál, ami az összes járatot figyelembe véve 0,014%-t tesz csak ki. Ha ez tényleg igaz, akkor a kicsivel megnövekedett szén-dioxid kibocsátáshoz óriási hőmérsékletcsökkenés társulhatna.

"Ezzel a megoldással azonnal és hatásosan csökkenthetjük a légiforgalom által okozott hőmérséklet emelkedés mértékét" írják a kutatók. Bár a csoport csak a Japán felett található légteret vizsgálta, az átfogó eredmények minden bizonnyal igazak bármilyen más közepes szélességi fokon található területekre is.

A kutatók azt is vizsgálták, hogy mi történne akkor, ha a mostani légiközlekedési vállalatok olyan repülőgépeket használnának, amelyek hajtóművei kevesebb részecskét bocsátanak ki. A modell szerint ugyan a járatok nagy valószínűséggel ugyanúgy kondenzcsíkokat hoznának létre, ezek sokkal hamarabb eltűnnének, csökkentve a légtérben kifejtett hőmérsékletváltozást.

A tisztább hajtóművek önmagukban is akár 70%-os csökkenést tudnának elérni. A két hatást kombinálva — vagyis tisztább hajtóművek és az utazási magasság kismértékű változtatása — a kondenzcsíkok által okozott lokális felmelegedés akár 92%-kal is csökkenthető, ami több mint megfelezné a légiközlekedés teljes klímaváltozással kapcsolatos hatását.