Az Egyesült Királyságban idén tartanak választásokat, az Egyesült Államokban jövőre. Soha nem volt még ennyire fontos a közösségi médiában terjedő álhírek kérdése.
December 12-én választások lesznek az Egyesült Királyságban, jövőre pedig az is kiderülhet, hogy Donald Trump vajon másodszorra is amerikai elnök lehet-e. Mind a Brexit, mind pedig az Egyesült Államok jelenlegi elnökének megválasztása botrányokkal övezett témának számítanak, amelyek középpontjában az álhírek állnak.
Láthatatlan háború
Az álhírterjesztés ma az egyik legveszélyesebb politikai fegyver: országok sorsát döntheti el, ráadásul az elkövetőket gyakran nem is az ellenzék soraiban kell keresni, hanem idegen országok kormányaiban. A célja általában a pánikkeltés, az ellenfelek lejáratása és az erőszakos szélsőségesek felhergelése – még csak az sem célja az álhírek terjesztőinek, hogy az olvasó elhiggye az elé kerülő álhírt: tökéletesen elég az is, ha a vélemények kavalkádjában inkább senkinek nem hisz többé és elzárkózik a közéleti kérdésektől.
A legijesztőbb, hogy az emberek egyszerűen nincsenek felkészülve arra, hogy felismerjék azokat a helyzeteket, amikor megtévesztő információkkal találkoznak az interneten, hiszen a hírfogyasztás célja ma legalább annyira a szórakozás, mint a tájékozódás – utánajárni a hírek igazságtartalmának pedig túl komoly munkát jelenthet annak, aki éppen csak felpillantott az internetre megnézni, hogy épp mi újság.
Forrás: Facebook
Zuckerberg még mindig hárít
A probléma forrásának azt a mechanizmust tartják, amely eldönti, hogy a felhasználók hírfolyamába milyen tartalmak kerüljenek, hiszen ezek elsődleges célja a reklámbevételek növelése és nem pedig a pontos tájékoztatás: jelenleg a világ egyik legjobban menő üzlete a hirdetés a közösségi médiában.
A magyarok leginkább a Facebook kapcsán érintettek: a hazai lakosság körülbelül 60%-a rendelkezik Facebook felhasználói profillal, világszerte pedig 2,45 milliárd regisztrált tagja van az oldalnak.
Már csak ezekből a számokból is látszik, hogy akire az oldalon megjelenő tartalmak ellenőrzése hárul, az óriási felelősséget vállal – márpedig a vállalat évek óta mindent megtesz azért, hogy ne kelljen törődnie a kérdéssel.
Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója december 2-án, az amerikai CBS This Morning című közéleti műsorban a demokráciára hivatkozva érvelt a hamis információt tartalmazó politikai hirdetések törlése ellen – szerinte egy demokráciában nagyon fontos, hogy az emberek maguk láthassák azt, hogy a politikusok mit mondanak, hogy aztán eldönthessék, elhiszik-e az információkat.
A botrány a nyerő
A Facebook hírfolyamában azok a tartalmak kerülnek a felhasználók elé, amelyekkel sok másik felhasználó lépett kapcsolatba kattintások, kommentek, lájkok, és egyéb lehetséges reakciók formájában. Ez természetesen semmit nem árul el az adott tartalom igazságtartalmáról és minőségéről. Egy botrányosan megfogalmazott, kattintásokat vonzó főcím adott esetben többet jelent a siker szempontjából, mint a komoly újságírói munka.
Forrás: Laurent Gillieron / Keystone via AP
Az egyetlen valós alternatíva: algoritmusok helyett hús-vér emberek
Jimmy Wales, a Wikipédia alapítója októberben elindította saját közösségi oldalát, WT:Social néven. A Facebook és Twitter riválisának szánt oldal célja kimondottan az, hogy a felhasználók minőségi forrásból tájékozódhassanak és jó minőségű híreket fogyasszanak, ne pedig reklámokat és titkosszolgálati dezinformátorok által kotyvasztott álhíreket.
A WT:Social hirdetők helyett a felhasználók önkéntes felajánlásaiból tartja fenn magát, felhasználókból pedig egyre több van: november 28-án az alig egy hónapja létező oldalra regisztrált a 400 000. felhasználó is.
Forrás: wtcommunity.social
Ha többet szeretne megtudni az oldal működéséről, látogasson el a WTCommunity.social oldalra, ahol magyar nyelvű útmutatókat talál a WT:Social működéséről, és ahol magyar nyelvű fórumon beszélgethet a szerkesztőkkel! Itt minden kérdésére választ kaphat a közösségi médiában terjedő hírek új korszakáról.
Forrás: wtcommunity.social | 2019. December 9.
