Az elmúlt cikkekben már megismerkedhettük a Balaton boros történelmével, valamint a kivételes és egyedi földrajzi adottságaival. Ma néhány kevéssé ismert szőlőfajtát mutatunk be a környékről. Tartsatok velünk!

Kép: https://osszkep.hu/

Szerző: Hajdu Ferenc

A régióból kiemelt magyar fajták többsége még csak 50-60 éve létezik, ám nem jöhettek volna létre Király Ferenc agrármérnök, szőlőtermesztő és nemesítő doktor munkássága nélkül.

Kéknyelű

Kép: https://hu.wikipedia.org/

A kéknyelű egy régi magyar fajta, mely nevét kékes színű levélnyeléről kapta. Nagy valószínűséggel a Badacsonyból származik, s bár korábbi feljegyzések az észak-itáliai picolit fajtával azonosították, a modern kutatások ennek lehetőségét már elvetették. Fellelhetősége szűkebb hazájára, a Balaton környékére, ezen belül is a Badacsonyra összpontosul, az itteni szőlőterület 3%-át teszi ki. (Emellett az Etyek-Budai borvidéken is megtalálható, mintegy 3 hektárnyi területen.) Különlegességét és egyediségét a fentiek mellett tovább erősíti, hogy ez a borszőlőfajta nőivarú, így beporzását elősegítendő, más fajtákkal – elsősorban a budai zölddel, később a rózsakővel – együtt telepítik.

A fajta visszafogott illatai és kifejezett savai, viaszos, fűszeres, összetett jegyei, határozott struktúrája magas minőségű borokra ad lehetőséget. Szerkezetéből és textúrájából adódóan akár palackos érlelésre is alkalmas. Sőt, érdemes is 1-2 évig palackban pihentetni, hogy ízjegyei összeérjenek, a magas savak pedig jobban beépüljenek a bor szerkezetébe. Legtöbbször száraz, szikár stílusú borokat ad, de a hordós érlelés is jól áll neki. Visszafogott gyümölcsössége és fűszeressége akár sós, olajos textúrával is kiegészülhet. Cseresznyevirágos, őszibarackos, mandulás, citrusos, gyógynövényes és ásványos jelzőkkel egyaránt találkozni a fajta kapcsán.

Önmagában is nagyszerű élmény, de milyen ételek mellé fogyasszuk?

A fiatal kéknyelű trópusi gyümölcsös jegyeinek és lendületes savainak köszönhetően friss kevert saláták, citrusos-csirkés saláták, zeller, édeskömény, cékla, sült zöldségek, sütőtök krémleves, illetve fehér húsok remek kísérője. Az összetettebb, érlelt kéknyelű kicsit olajosabb szerkezetű, és megjelennek a fűszerek, a csonthéjasok is az ízjegyek között. Ezeket a borokat kínálhatjuk ízgazdagabb, fűszeresebb, összetett fogások mellé is, 8-10 °C-on.

Késői szüretelésű borként esetleg jégbroként is találkozhatunk vele, ilyenkor egy édesebb, testes, glicerinben gazdag, buja fűszerekben és érett trópusi gyümölcsízekben gazdag ital kerül a poharunkba, mely akár gyümölcsös desszertekhez, krémesekhez, mousse-okhoz akár önmagában fogyasztva is páratlanul kellemes. Ezeket a típusokat körülbelül 6-8 °C-on érdemes kitölteni.

Vulcanus

Kép: https://wineloverswebshop.hu

A vulcanus 1957-ben született Badacsonyban, szülei a szürkebarát és a budai zöld. Találkozásukat dr. Király Ferenc hozta tető alá, egy bőtermő fajta nemesítésének céljával. Kezdetben a Badacsony38 jelzést viselte, 2003-ban vulcanus néven nyert hivatalos felvételt az állami állományba.

A vulkanikus bazalt, agyag talaj annyira kedvére való, hogy nem is igen távolodott el szülőföldjétől, így szinte kizárólag a Badacsonyban található: a teljes 5 hektáros területének mintegy 90%-ában. A maradékon a kunsági és a balaton-felvidéki területek osztoznak. Mivel viszonylag semleges fajta, kiválóan át tudja adni a termőterület sajátosságait, megmutatva a borvidékre jellemző talaj- és éghajlati adottságok egyedi természeti jegyeit. Semlegességének illetve a száraz stílusban megmutatkozó magas savainak köszönhetően pezsgőalapanyagként is kedvelt a borászok körében.

A vulcanusból készült borok – bár nagyon szűk keresztmetszetben vizsgálhatók csupán – fiatalon citromsárga és zöldessárga színárnyalatban mutatkoznak, míg illatában zöldnövények, citrusok jelennek meg. Friss, élénk savai mellett ásványosság jellemzi, amit a földes, nedves köves tónusok mellett visszafogott gyümölcsösség egészít ki. A palackos érleléséről és érési potenciáljáról viszonylag kevés ismeret áll rendelkezésünkre, jellege miatt a friss évjáratokat részesítik előnyben a gasztronómiában.

Milyen étel mellé passzol leginkább?

A vulkanus alapvetően a visszafogott aromákkal de határozott savakkal rendelkező, gyógynövényes borok közé sorolható. Friss, ropogós, citrusos jegyeivel száraz borként saláták, zöldséges ételek, főzelékek, zsírosabb sajtok és tejszínes húsételek kísérőjeként ad kiváló egyensúlyt, legjobb 8-10 °C-ra lehűtve kínálni.

Alapanyagok közül a zöldsaláták, karfiol, édeskömény, hüvelyesek, citrusok, gyökérzöldségek, friss, könnyed kecske- és tehénsajtok, friss zöldfűszerek, fehér húsú halak és szárnyasok, illetve a sertésből készült könnyedebb ételek állnak ízvilágban és struktúrában legközelebb a vulcanus borhoz. Kész fogások tekintetében tökéletes lehet mellé egy friss zöldsaláta citrusos öntettel és grillezett gomolyával, egy tavaszi vitaminsaláta, vagy egy papírban sült fogasfilé vele sült zöldségekkel, és egy egyszerű citromágyon sült kapros pisztráng is. Levesek közül a nem túl fűszeres krémlevesek és friss tavaszi zöldséglevesek mellé a legfinomabb.

Rózsakő

Kép: https://bortkostolunk.hu/

Dr. Király Ferenc másik „gyermeke”, szintén ’57-ből, a kéknyelű és a budai zöld keresztezésével létrehozott Badacsony36, melyet elsősorban a kéknyelű beporzójának szántak. Újkori nevét a badacsonyi Kisfaludy ház közelében található legendás kőképződményről kapta, a lapos bazalttömb elnevezését Szegedy Róza ihlette, aki az elbeszélések szerint Kisfaludy Sándorral szokott volt rajta gyakorta üldögélni. A rózsakő 2003-ban került a nemzeti fajtajegyzékbe.

Még 18 hektáros termőterülettel is igen ritka fajtának számít, ebből 15 a Badacsonyban, 3 pedig a Balaton-felvidéki borvidéken található. Stílusában le sem tagadhatná kéknyelű felmenőjét, emellett hasonlóan jól érzi magát vulkanikus talajon. A rózsakőből készült bor fiatalon halvány szalmasárga színű, visszafogott, inkább semleges illatvilágú, citrusos, köves, ásványos behatásokkal – leginkább a termőterület jellegét adja tovább számunkra. A magas savak mellett közepes alkohol és test jellemzi. Általában száraz, olykor félszáraz stílusban készítik el, némi maradékcukorral ellensúlyozva a magas savakat. Íz-, és illatvilágában visszafogott virágos jegyeket, barackvirágot érezhetünk, illetve a gyümölcsök közül a zöldalmás és citrusos aromák kerülnek előtérbe, amely krémes, köves tónussal is rendelkezhet. Magas sav és jó cukorgyűjtő-képesség jellemző erre a badacsonyi fajtára, diszkréten illatos jegyekkel.

A rózsakő párosítása

A rózsakő – a vulcanushoz hasonlóan –  visszafogott aromáival, bő savaival és ásványosságával, citrusos, köves jegyeivel száraz borként saláták, zöldségek, főzelékek, zsíros sajtok és tejszínes húsételek mellé remek párosítás. Félszáraz iskolázásban a gyümölcsös salátáknak, ázsiai tésztaételeknek is kiváló kísérője a megjelenő maradékcukor miatt. Szintén 8-10°C-on kínáljuk a különféle fogások mellé, melyek jellegükben megegyeznek a vulcanushoz ajánlottakkal. Az alapanyagok itt barackfélékkel, almával és körtével egészülnek ki a gyökérzöldségek helyett.

Zeus

Szintén Király Feri bácsi termékeny nemesítőmunkájának köszönheti 1951-es megszületését az ezerjó és a bouvier keresztezéséből szárba szökött Badacsony10, azaz Zeus (magyarosan Zeusz) – ahogyan az 1994-től a nemzeti fajtagyűjteményben szerepel –, testvérei a zengő és a zenit. Tágabb értelemben véve nyugodtan beszélhetünk balatoni fajtáról, ugyanis más termőterületeken nem igazán fordul elő. Egyedül Somlót lehetne kivételként említeni, de hát az is a Balatoni borrégióhoz tartozó borvidék. Itt 5 hektáron van jelen, míg Balatonfüred-Csopakon illetve a Balaton-felvidéken 7-7 hektáron termesztik, s egyetlen hektár előnnyel található a mezőny élén Badacsony.

Jól érzi magát a vulkanikus talajokon, friss borokat képes produkálni, közepes testtel, visszafogott savakkal, magas cukortartalommal vagy jelentős alkohollal. Köszönhetően késői érésének és kiváló cukorgyűjtő-képességének, elsősorban édes stílusban találkozni a fajtával, gyakran kései szüretelésű bor formájában. A Zeus szőlőfajtából gondos odafigyeléssel magas minőségű, érlelhető borok is készülhetnek, amik néhány évig palackban is eltarthatók. Többnyire mégis fiatalon elfogyasztva mutatja meg legszebb arcát késői szüretelésű borként, amely cukortartalomtól függően nagyszerű kísérője ropogósra sült, fűszeres édesburgonyának, faszénen sütött oldalasnak, ananászos csirkének illetve különféle mézes és gyümölcsös édességeknek, pohárkrémeknek és sajtoknak.

Azon ritka esetekben, mikor szárazra erjesztik, mézes, akácmézes és propoliszos jegyeket mutat, ízképét visszafogott savak és érett gyümölcsös aromák uralják, textúrája pedig szögletes.

Mihez illik?

Alapanyagok közül az említett ananász és édesburgonya mellett a cékla, sárgarépa, méz, édesfűszerek, friss, könnyed sajtok, túró, ricotta, csirke, kacsa, liba és egyes sertéshúsból készült ételek, belsőségek állnak legközelebb ízvilágban és összhatásban a Zeusból készült borokhoz. Tökéletes lehet mellé például egy pekingi kacsa.

Az édes változatokat érdemes vargabélessel, Eszterházy tortával, mézes krémessel, vagy a képen látható, újragondolt Rákóczi-túróssal kipróbálni, s ekkor érdemes kissé jobban behűteni az italt. így a Zeus borokat édességétől függően körülbelül 7-10 °C-on kínáljuk, akár friss, akár érlelt változatról essen szó.

Szeretnéd megkóstolni az említett szőlőfajtákból készült borokat? Nálunk érdekes választékot találsz!

Tetszett a bejegyzés és érdekel a borok világa? Olvasd el a Winelovers blog többi írását is, vagy csatlakozz borrajongó közösségünkhöz!