Tele van a hazai internetes és egyéb sajtó azzal a hírrel, hogy végre megépül az M3 metró meghosszabbítása Káposztásmegyerig. Mint a méhkas zúdult fel a közvélemény, pro- és kontra egyaránt. Pedig a hírek ebben az esetben nem fedik a valóságot. Ezt egyébként bárki beláthatja, aki megnézi a mostani hírekben szereplő számokat. Na, de mi is akkor az igazság M3-ügyben?
A "kékmetró" története 1970-ben kezdődött. Legalábbis ami az építést illeti. Ekkor történt meg ugyanis az első kapavágás, és az építkezés egészen 1990-ig tartott. Sokan emlékszünk még arra, hogy az első szakasz a Nagyvárad tér és a Deák tér között húzódott. Aztán kiépült déli irányban Kőbánya-Kispestig, északon pedig az Élmunkás (ma Lehel) térig. Mindez tíz évbe került. A következő tíz év során adták át az Árpád-hídig, majd az Újpest központig tartó szakaszt. A 3-as metró teljes hossza tehát 1990-ben érte el mai méretét, s azóta egy métert sem nőtt. Csak az ígéretek száma gyarapodott.
Pedig az elképzelés szerint délen Ferihegyig, északon pedig Káposztásmegyerig tartott volna a vonal. Érdekesség, hogy az eredeti tervekben (1976-ról van szó) a KöKi csak egy szárnyvonali végállomás lett volna, a valódi fővonal a Határ úton keresztül, az Üllői út mentén vezetett volna a repülőtérig. Északon még érdekesebb elképzeléseket tartalmazott a tervezet. Itt a mai Újpest városkapu állomásnál lett volna egy, a délihez hasonló leágazás, és a fővonal egyenesen haladt volna tovább Káposztásig. A ma fővonalként használt szakasz pedig csak egy szárnyvonal lett volna, amely a ma egészen merésznek tűnő tervekben Újpest-központon keresztül egészen az M3 autópályáig vezetett volna, és a végállomása közös lett volna az idáig húzódó, és ellenkező irányból érkező M4 metróval.
Aztán jött a rendszerváltás, és nem csak a politikai és társadalmi helyzet változott meg, de sajnos a gazdasági is. 1990-től, a Demszky-érában más lett a prioritás, a régi terveket elfeledték, vagy átdolgozták, egy halom elképzelést töröltek, és a metró fejlesztése megmaradt a rendszeres ígérgetések szintjén. Pedig a Káposztásmegyerig tartó szakaszt éppen úgy tervezték, hogy a lakóteleppel egy időben épüljön meg. Ez lett volna tehát az első olyan eset a főváros történetében, amikor egy épülő, új városrész tömegközlekedésének fejlesztését a lakótelep építésével egy időben és azzal összehangolva oldják meg. Ésszerű, nem? Káposztásmegyeren egyébként a mai napig megvannak azok a területek, amelyeket annak idején éppen a tervezett metróállomások építésére tartottak fenn. Csakhogy azóta a lakótelep felépült, sőt ki is bővül a második ütemmel, felépült egy, a Közép-európai régióban is jelentős vízi szórakoztató központ, ipari parkok, új munkahelyek, új lakások létesültek, és az intézményhálózat is bővült, a tömegközlekedés azonban nem tartotta a lépést ezzel az ütemmel. Pedig több tízezer ember napi közlekedéséről van szó.
30 év hosszú idő. Ahhoz mindenképpen hosszú, hogy azok, akik annak idején épp a majdani metróvonal miatt költöztek Káposztásra, és azok, akik már a jelenlegi állapotokba költöztek bele, és azt tartják "természetesnek" ne értsenek egyet a metró kérdésében. Az Újpesttel foglalkozó Facebook oldalak, csoportok mindegyikében élénk vita alakult ki a metrópártiak és -ellenzők között. Pedig, ha mást nem is veszünk figyelembe az előnyökből, az ingatlanok értéke automatikusan megnőne a metró közelsége miatt. A vita zajlik, (én magam is posztoltam erről a Facebook oldalamra) és az "erőviszonyok" kiegyenlítettnek tűnnek. Azaz - legnagyobb sajnálatomra - nagyjából annyian örüln(né)nek a metrónak, ahányan a pokolba kívánják azt.
Jelenleg azonban - minden ellenkező híresztelés ellenére - továbbra sincs szó az M3 metró vonalának Káposztásig tartó meghosszabbításáról. Lépések történtek, hasznos, és előremutató lépések az ügyben, de senki, semmilyen döntést nem hozott arról, hogy megkezdődhet az építkezés. Józan ésszel belegondolva nem is születhetett ilyen döntés, hisz a meghosszabbításnak nincs költségvetése. Ahhoz előbb terveknek kell lenni, amelyek beárazhatók, és amelyekkel kalkulálva megkaphatjuk a beruházás valós költségigényét. Na, és akkor, amikor mindez megvan, akkor és csakis akkor lehet döntéseket hozni (vagy nem hozni) az építés megkezdéséről.
Jelenleg ott tartunk, és ez is jelentős előrelépés, hogy a Főváros 3 milliárd forintot különített el a kiviteli tervek elkészíttetésére. Aki pedig elhitte a sajtóhíreket, amelyek kész tényként tálalták a meghosszabbítást, csak gondolkodjon el: reális-e hogy a metró meghosszabbítása 3 milliárdból megoldható? Hát persze, hogy nem. Hogy mennyibe fog kerülni, az a jövő zenéje. A kiviteli tervek költségét tudjuk, és tudja a sajtó is. A Budapesti Fejlesztési Tanács pedig majd e tervek ismeretében hoz döntést, akár pro, akár kontra.
A metró építése nem Újpest, de még csak nem is a Főváros erejéhez mért feladat. Állami segítség is kell. Ennek előkészítése zajlik most.
Mi itt Újpesten, amit lehet, ami tőlünk tellett megtettük. Én, személyesen például még országgyűlési képviselőként elértem, hogy az első olyan költségvetésben, amelyre ráhatásom lehetett szerepeljen forrás a káposztásmegyeri fejlesztések előkészítésére. Elkészült a megvalósíthatósági tanulmány is, amely nélkülözhetetlen része a sikeres pályázatnak. Most pedig, ebből a 3 milliárdból elkészülhet a kiviteli terv is. Mi, itt helyben 2014-ben elkészítettük, és el is fogadtuk az M3 metró új szakaszát és végállomását is tartalmazó új, intermodális (több tömegközlekedési eszköz csomópontja) központ és környezetének szabályozási tervét. Mondhatjuk, "tisztára söpörtük az utat" a fejlesztés előtt.
