Ahogy a Facebook-on jeleztem, mostanában elsősorban rövidebb, inkább fotókra építő posztok lesznek a blogon, mivel már nem szeretnék folyamatosan a koronavírus-járványról írni, azonban nyilvánvalóan most a járvány a fő téma, és minden utazni vágyó, kalitkában verdeső rab madár. Nem régen két fotót hoztam La Palma szigetéről, annak fővárosából, egy igen különös alakú múzeumépületet bemutatva, ezúttal pedig kicsit keletebbre "hajózva", belépünk az 1001 éjszaka mesevilágába. Következzen egy rövidposzt erejéig a marokkói Casablanca és a gyönyörű II. Hasszán Mecset.
Amennyiben tetszik a munkásságunk, kérjük kedves Olvasóinkat, hogy keressék fel Facebook oldalunkat, ahol értesülhetnek az újonnan megjelenő cikkeinkről, sokszor már a megjelenést megelőzően, illetve exkluzív, csak ott megjelenő anyagokat, rövid híreket is találhatnak, melyek a blog felületén nem jelennek meg.
A - szerintem - legszebb kanári-sziget, La Palma után, elhagyjuk mind az atlanti-óceáni szigetcsoportot, mind Spanyolországot, az Európai Uniót és még Európát is (közigazgatási értelemben is, hiszen a Kanári-szigetek földrajzi értelemben már nem Európához, hanem Afrikához tartozik). Marokkóba, Afrika Svájcába, hangulatilag az 1001 éjszaka meséinek világába érkezünk. Ebben a csodálatos országban lubickolhatunk a látnivalók tengerében, ebből a tengerből én most Casablancát emeltem ki, annak is a jelképéről, a gyönyörű II. Hasszán Mecsetről lesz szó.
Bár maga a város nem bővelkedik látnivalókban, sőt, kicsit lerobbantnak is hatott számomra, a fent említett mecset mindenért kárpótol és mindenképpen megéri az ide vezető út esetleges viszontagságait. Mi pont az imaidőre érkeztünk, így nem mehettünk be azonnal az épületbe, kihasználtuk a váratlanul jött szabadidőt és a közelben megebédeltünk. Szégyellem, de egy arab országban, a biztonságos pizzát választottuk (ekkor még, az utunk első állomása volt, később aztán óvatosan, de belevetettük magunkat a kulináris élvezetekbe is, hogy aztán Fez-ben mélyre merüljünk bele). Nagyon kellemes meglepetés volt, pizzánk kukoricalisztből készült és teljesen más volt, mint az európai társai, de bármilyen szentségtörés is és ha a nápolyi tradicionális pizzakészítők, fel is akarnak ezért négyelni, a kukoricalisztből készült arab pizza, olyannyira kiváló volt, hogy most, évekkel később is emlékszem rá. A fotók között válogatva sajnos nem találtam róla fényképet (valószínűleg nagyon éhesek lehettünk és fotózás helyett faltunk), ellenben mutatok egy Coca-Colát marokkói módra:
Coca-Cola Casablancában, a mecset közelében
A kicsit "lepukkadt" város ékköve az 1993-ban elkészült, gyönyörű, részben a tenger fölé épült, óriási mecset, mely a hetedik legnagyobb ilyen funkciót betöltő épület a világon, melynek a teljes befogadóképessége 105 ezer fő, ebből a belső imatermében egyszerre 25 ezer ember imádkozhat. A minaretje a világon a második legmagasabb a maga 210 méteres magasságával.
Az álomszép épület egy francia építész - Michel Pinseau - tervei alapján épült, 13 évet (1980-1993) és többszáz millió dollárt áldoztak rá. Számos ultramodern építészeti megoldással (is) büszkélkedhet - erre bizonyíték maga az alapja is, hiszen a mecset részben betonpillérekre, a víz fölé épült -, a teteje óriási területen kinyitható, a minaretből pedig sötétben lézernyaláb mutat Mekka felé. Ezek mellett az épületben működő padlófűtésre és az elektromos motor hajtotta ajtókra már csak legyintünk.
A 9 hektár területen elterülő mecset ultramodern megoldásait sikerült vegyíteni a mór és a marokkói tradicionális építészeti megoldásokkal, az eredmény pedig lenyűgöző. Annak, aki még nem járt az országban - amikor véget ér majd a járvány és szabadon lehet utazni - mindenképpen érdemes számolni Marokkóval, mint úti céllal és utunk során semmiképpen ne hagyjuk ki Casablancát és a II. Hasszán mecsetet sem.
Egyes mozirajongóknak a város maga természetesen a világhírű, magyar vonatkozású 1942-es film miatt is érdekes lehet, igaz sok kapcsolódási pontot nem fogunk találni az itteni helyszínekkel, így inkább a gyönyörű épület miatt érdemes ide ellátogatni, majd tovább utazni, hiszen Marakesh, Fez, az Atlasz-hegység és a sivatag rengeteg csodát tartogat és ha van közöttünk bátor - vakmerő? - sofőr, mindez autóval is nyugodtan bejárható.
Zárásul pedig következzen fotókon posztunk főszereplője, maga a mecset:
Amennyiben tetszett ez a poszt vagy bármelyik másik, kérjük, keressétek fel a Facebook oldalunkat, ahol mindig friss híreket találtok a blogról illetve ide kerülnek ki az itt meg nem jelenő anyagok. Amennyiben gondoljátok és ráklikkeltek a Tetszik gombra, azt pedig külön köszönjük.
A 'ÚTI CÉL' rovat további cikkeit pedig ezen az oldalon találjátok meg.
(A cikkben csak saját fotókat használtunk fel).
