Nem nagyon van ember, aki ne szeretné az Ajax-ot (még a háziasszonyok is!), ne tisztelné, ne ismerné el. Van is miért! A ’70-es években indult virágzásnak a hollandok tulipánjai mellett a futballjuk is, amelyben óriási szerepe van egy magyarnak is. Az Ajax iskolapéldája a játékosnevelésnek és eladásnak. Hatalmas pluszban van a mérlegük az átigazolások terén, hogy pontosan mennyivel, görgetés után kiderül!
Az amszterdami székhelyű egyesület Hollandia legsikeresebb és legnépszerűbb labdarúgó klubja, mely az 1900-as alapításának köszönhetően az egyik legrégebbi, ma is működő futballcsapata az országnak. Az 1916 óta eltelt több mint 100 évben az Ajax folyamatos résztvevője a Holland első osztálynak. A klub dicsőség-vitrinje az 1970-es évek elején kezdett gyors ütemben megtelni. Az Ajax új, minden eddiginél félelmetesebb taktikával lepte meg a világot: megszületett a „totális futball”. Az akkori labdarúgás a biztonságos védekezés és a gyors kontratámadások együttes alkalmazására épült, ám az Ajax a gólokban gazdag, látványos támadójáték, az egész pályás letámadás és a labdabirtoklási fölény célját szem előtt tartva fejlesztette stratégiáját. Az új stílus sok futásra, fegyelmezett csapatmunkára és gyors, pontos, egyérintős átadásokra épült, és az addig világszerte ismert klasszikus futball teljes megreformálását jelentette.
1972-ben Kovács István, erdélyi magyarként a bukaresti csapatát elhagyva az Ajax vezetőedzője lett, mellyel 2 év alatt 7 trófeát gyűjtött be, köztük 4 nemzetközi címet, mely minden idők egyik legnagyobb magyar vonatkozású sikere a világfutball történetében, és egyben az Ajax legsikeresebb szezonja is az ő nevéhez fűződik. Johan Cruijff az akkori világfutball legkiemelkedőbb alakja volt, 1964 és 1973 között az ő fenomenális teljesítményével, góljaival (240 mérkőzés/190 gól) és modern játékstílusával emelte az amszterdami alakulatot a világ vezető klubjai közé. A ’90-es években az UEFA kupát és a Bajnokok Ligája trófeáját is elhódította az amszterdami alakulat, ebben az időszakban olyan, ma már legendaként tisztelt játékosokat ismert meg a világ Ajax-mezben, mint Dennis Bergkamp, Patrick Kluivert, Edgar Davids, Clarence Seedorf, és a Manchester United kapus ikonja, Edwin van der Sar.
A klub gazdálkodása merőben eltér a manapság igencsak népszerű state-run klubok pénzügyi stratégiájától. A klubba nem történik időről-időre közel-keleti, távol-keleti vagy éppen orosz forrásokból tőkebefecskendezés, és a költségvetést sem engedheti szabadon a klubvezetés, egyszóval felelős gazdasági stratégiát kell alkalmazniuk.
Az Ajax hosszú évtizedek óta kiemelkedő az egész világon az utánpótlás kiválasztási és képzési rendszerét tekintve, mely a játékospiacon való értékesítéskor a jó befektetésekhez hasonlóan, komoly bevételt generál a klubnak. A gazdasági társaságként működő labdarúgó klub tehát bevételeit nagyrészt a játékosok általi értékteremtésre alapozza.
Ezen a hatalmas tőkét bevonzó és mozgató piacon, az Ajax jól funkcionáló, termékeny, szakmailag hatékony, minőségi játékosokat kinevelő utánpótlásbázisára az egész klub mozgatórugójaként tekinthetünk, mely komoly versenyelőnyhöz juttathatja a csapatot, ennek köszönhető a klub lassan egy évszázadra visszanyúló sikertörténete, és hogy számtalan világklasszis játékos nevéről az amszterdami klub jut eszünkbe. A kinevelt játékosok eladása közvetlen bevétel növelő, csapatba való beépítése pedig közvetlen játékerő növelő lehet, ami a játékospiacon elköltött súlyos összegek megtakarítását, átigazolási költségek visszaszorítását eredményezi. Az utánpótlás-nevelés, gazdasági megközelítésből, egy módszer a csapat legjelentősebb inputjának biztosítására.
Az elmúlt két évtizedben olyan játékosok szerepeltek fiatalként, nemzetközi karrierjük berobbanása előtt az amszterdami gárdában, mint Luis Suarez, Zlatan Ibrahimovic, Wesley Sneijder, Rafael van der Vaart, Christian Eriksen, vagy a 77 millió fontért Barcelonába igazoló Frenkie de Jong, illetve a Juventusba hasonlóan 77 millió fontért szerződő Matthijs de Ligt.
Az Ajax az elmúlt 6 szezonban összesen 235 millió angol fontot költött játékosok igazolására. Ezzel szemben, az általuk kinevelt játékosok eladásából 506 milliót kerestek, így csak a játékosokkal való kereskedés 271 millió fontot hozott a konyhára, ezt az átigazolási politika hatékonyságot valószínűleg Európa összes klubja megirigyelné.
A következő táblázatot a Daily Mail gyűjtötte össze az elmúlt évek legsikeresebb amszterdami tehetségek értékesítéseiből:
