EURÓPA — BŰNBAK VAGY FEJŐSTEHÉN?

2020. július 14. 05:37 - enikalovics

Mit akarjunk Európától?

laci.JPG

SZABÓ S. László írása

Magyarország alapvető érdeke egy a jelenleginél konstruktívabb Európa-politika. A csodavárás, vagy az „állítsuk meg Brüsszelt” demagógia helyett jó javaslatokkal és támogató partnerekkel sokkal nagyobb befolyásunk lehetne az EU jövőjét meghatározó ügyekben, de akár a mibe szóljon bele Brüsszel és mibe ne vitában is. A forráscsökkenés miatti sértődött picsogás helyett sokkal perspektivikusabb lenne, ha a felhasználási szabályokat próbálnánk számunkra kedvezően alakítani. 

 

Magyarországon az Európai Unióhoz való viszony a csodavárás és az „állítsuk meg Brüsszelt” között ingadozik, de más országokban is tapasztalható hasonló kettősség. Azt szokás mondani, hogy az Uniót két állat közül valamelyiknek, sokszor mindkettőnek tekintik: bűnbaknak és fejőstehénnek. Az euroszkeptikusok érvei gyakran egy alternatív valóságot vetítenek elénk, de az uniópártiak is gyakran illúziókban ringatják magukat. Jól jelzi ezt az európai minimálbér, a támogatások jogállamisághoz kötése vagy a FIDESZ néppárti tagsága körüli vita. 

TÖBB FORRÁS ÉS TÖBB BEFOLYÁS 

A minél több EU forrás megszerzésére való törekvés mellett arról is kellene gondolkodnunk, hogy milyen irányban tudnánk befolyásolni az unió jövőjét. Kis országként ez természetesen csak szövetségesekkel, meglévő vagy új elképzelések köré szerveződő csoportokhoz csatlakozva lesz lehetséges. Viszont akinek koncepciója van, annak befolyása jelentősen meghaladhatja a méretéből mechanikusan következő súlyt. 

AZ UNIÓ DILEMMÁI 

„Európa erőd” vagyis protekcionizmus vagy „globalizált Európa”, vagyis szabadkereskedelem, szociális gondoskodás vagy a vállalkozás szabadsága? Mibe szóljon bele Brüsszel és mibe nem? Csak gazdasági vagy politikai közösség-e az Európai Unió? Ha politikai is, mire terjed ki ez a politikai közösség – a bűnüldözés, igazságügy, védelem, külpolitika? Mind érzékeny területek. Természetesen jelen keretek között nem lehet minden területet még csak felsorolni sem, de megpróbálok néhány kérdést és választ felvillantani. 

protekcionizmus vagy szabadkereskedelem dilemmában a legújabb konfliktus, hogy a világméretben (főleg az amerikai informatikai óriásokkal összehasonlítva) versenyképes vállalatok méretük miatt az Európai piacon monopóliummá válhatnak. A kisebb tagállamoknak és a fogyasztóknak – a populáris multiellenességen túlmenően – ennek tükrében kell végiggondolniuk, hogy melyik irányzatot támogatják. Kialakulóban van egy „északi” liberális tömb, míg Franciaország és a mediterrán országok – és ipari óriásai miatt várhatóan Németország  az európai ipar védelme mellett állnak majd ki. Hazánknak is jó lenne, ha a választott út az innováció, a modern technológiák támogatása lenne. Hiszen több kis tőkeigényű innovatív vállalkozás hódította már meg Magyarországról kiindulva, ha nem is a világot, de saját ágazatát. Sokat nyerhetnénk, ha ezek nem lennének kénytelek elhagyni az országot azért, hogy tovább fejlődhessenek. 

Hasonlóképpen a gazdaság területén, de a szociálpolitika és a foglalkoztatás világába átnyúlóan is kérdés a harmonizáció foka. Mennyiben jó a magyar munkavállalóknak, ha bérversennyel nyerünk piacot nyugaton? A legérzékenyebb terület a külföldön ideiglenesen oda kirendelt dolgozókkal szolgáltató keleti cégeké. A nyugati szakszervezetek ügyesen tudják kombinálni a keleti munkavállalók védelmét a nyugatiakat sújtó verseny megnehezítésévelKonfliktusba kerül a harmonizáció, amely a kelet-európai dolgozók munkakörülményeit és díjazását javítaná, a keleti vállalkozások versenyelőnyének fenntartásával. A jó megoldás számunkra az lenne, ha a szolgáltatási piac korlátlan megnyitását tennéna harmonizáció feltételévé. A legújabb fejlemény, hogy a fuvarozásban is megnehezítették a bérversenyt, szintén erre mutat. 

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS AZ EU KÖLTSÉGVETÉSE 

Szót kellene itt ejteni a támogatásokról, a koronavírus utáni élénkítésről és az uniós költségvetésről. Tény, hogy hazánk két cikluson keresztül a hasonló helyzetű országokhoz képest is kiemelt haszonélvezője volt az uniós forrásoknak. A munkaerőpiac megnyitása hasonló (sőt, egyes számok szerint kicsit nagyobb) bevételt jelentett az országnak. Ezért a forráscsökkenés miatti sértődött picsogás csak annak leplezését szolgálja, hogy ezek a források nem jól hasznosultak. A támogatások feltételekhez kötése pedig csökkentené az EU alapok elszivárgását. Arra viszont, hogy a vétóval fenyegetésen túlmenően szavunk legyen, a jelenlegi kormány politikája nem alkalmas. Sokkal perspektivikusabb lenne, ha a felhasználási szabályokat próbálnánk számunkra kedvezően alakítani, például a fent említett innovációs politika, a kezdő vállalkozások segítése felé. A mezőgazdasági támogatások vidékfejlesztés felé történő elmozdítása se gond, ha tudjuk, hogy a magyar vidéken lenne mit fejleszteni. 

KELETI POLITIKA 

Az európai politikában nincs ugyan szó „keleti nyitás”-ról deegyes nyugat-európai államoknak is vannak érdekei keleten. Kínával és Oroszországgal senki se akar véglegesen összeveszni. Itt is volna tehát keresnivalónk, csak fel kellene mérni valós érdekeinket és a valós erőviszonyokat, nem pedig külön utakon járni. Egy, a jogállamiság területén „jobb bizonyítványt” felmutató ország több eséllyel befolyásolhatná szomszédaink nemzetiségi politikáját is – látványpolitizálás helyett valódi eredményeket elérve. Egy konstruktívabb magyar Európa-politika az egész ország érdeke. 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ujvilag2022.blog.hu/api/trackback/id/tr9816003464

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása