Hazánk egyik legszebb gyöngyszeme Szeged, amely évszaktól és korosztálytól függetlenül páratlan élményt nyújt a látogatók számára. Díszes épületei és szecessziós műremekei minden sarkon meglepetést ígérnek, míg múzeumai és galériái izgalmas tárlattal várják az érdeklődőket. Fedezzük fel együtt Szeged nevezetességeit!
Forrás: http://www.pharm.u-szeged.hu/
Kétségkívül hazánk egyik leghangulatosabb, legbarátságosabb és legszebb városa Szeged, ahol évszaktól függetlenül mindig talál az ember kikapcsolódási lehetőséget. A település Csongrád megye székhelye, 161 ezres lakosságával pedig Magyarország harmadik legnépesebb városa. A mai városkép kialakításában nagy szerepe volt az 1879-es nagy árvíznek, ugyanis az épületek többsége ekkor elpusztult, 5723 házból mindössze 265 maradt meg. Ezt követően modernebb épületeket húztak fel, valamint párizsi mintára széles sugárutak és körutak épültek. Szegedet széles körben hívják a napfény városának, mivel hazánkban itt a legnagyobb a napsütéses órák száma.[1]
Nevezetességek, látnivalók és programok Szeged belvárosában
Dóm tér
A Dóm tér mérete megegyezik a 12.000 négyzetméteres velencei Szent Márk tér méretével. Többek között a nemzetközi jelentőségű Szegedi Szabadtéri Játékoknak is ez a tér ad otthont, amelyet először 1931-ben rendeztek meg. A vörös téglás, egységes épületek árkádjai alatt található Nemzeti emlékcsarnokban (Pantheon) a magyar történelem, irodalom, művészet és természettudomány kimagasló személyiségeinek szobrai, valamint domborművei kaptak helyet. A téren áll a város legrégibb műemléke a Dömötör-torony, illetve a nagy árvíz után felépített monumentális templom, a szegedi dóm.[2]
A szegedi dóm, vagy más néven Fogadalmi templom építése és környezetének kialakítása szorosan összefonódik a szegedi árvíz utáni újjáépítéssel, ugyanis 1880 novemberében Szeged város képviselőtestülete ünnepi fogadalmat tett a hatalmas templom megépítésére. Az ünnepélyes alapkőletétel 1914. június 21-én volt, azonban az I. világháború, a forradalmak és az infláció miatt a templom felszentelésére csak 1930 októberében került sor Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kuno kultuszminiszter jelenlétében. A templom befogadóképessége körülbelül 5000 ember, ülőhelyeinek száma 800, hangversenyek alkalmával pedig 1500.[3]
A Szegedi Szabadtéri Játékok
A Szabadtéri Játékok ötletét Juhász Gyula, szegedi költő vetette fel először 1926-ban, amelyet számos kulturális és politikai személy támogatott. A megvalósításra négy évvel később, 1930-ban került sor, a Fogadalmi Templom felszentelésekor. 1994-ben az állandó lelátót lecserélték egy modernebb, csak a Játékok idején felállított 4000 férőhelyes mobil nézőtérre. A lelátó szektorait az 1879-es nagy árvíz idején segítséget nyújtó városokról (London, Róma, Párizs, Berlin, Brüsszel, Bécs), valamint Szeged testvérvárosairól (Darmstadt, Turku, Parma, Nizza, Szabadka, Toledo, Odessza) nevezték el. A közel 90 éves múltra visszatekintő rendezvény az ország legnagyobb befogadóképességű színházi „játszótere” és Közép-Európa egyik legmeghatározóbb nyári színházi fesztiválja. A Dóm tér szépsége és kiváló akusztikája miatt remek helyszínnek bizonyult a szabadtéri előadások megrendezésére.[4]
Forrás: https://www.szegediszabadteri.hu/hu/index/index/
Szegedi Nemzeti Színház
A jelentős színháztörténeti hagyományokkal büszkélkedő Szegedi Nemzeti Színház három tagozattal – opera, tánc és dráma – két helyszínen áll a színházszerető közönség rendelkezésére. A 19. század végén épült, közel 700 néző befogadására alkalmas Nagyszínház elsősorban az operajátszás és a nagyobb volumenű színpadi művek otthona. A 2005-ben felújított, közel 300 férőhellyel rendelkező modern Kisszínház a drámajátszásnak és a Szeged Kortárs Balettnek ad otthont.[5]
Szecessziós stílusban épült házak
Szeged – többek között Bécs, Barcelona és Brüsszel mellett – tagja a szecessziós városok hálózatának. Ennek oka, hogy közel ötven épület, illetve épületrész található itt, amelyek ezt a különös és egyedi stílust képviselik. Magyar Ede a magyar szecessziós építészet kiemelkedő alakja volt, sokan csak a magyar Gaudiként emlegették, az ő nevéhez köthető Szeged mediterrán jellegű arculatának építészeti kialakítása is. Munkássága kezdetén gyakran használt virágos, indás, növényes díszítéseket, míg később áttért a geometrikus motívumokra. Az első szegedi munkája a Goldschmidt-palota volt, melyet 1905-ben adtak át és eredetileg lakások, valamint üzletek voltak benne. Az 1950-es években átalakították, ekkor eltávolították a díszítő elemeket róla, de a kapualjban még láthatók az eredeti díszítések, az indák, a napkorong és a táncosnők. Az egyik legmeghatározóbb épület a Kárász utca és Somogyi utca sarkán álló Ungár-Mayer féle palota, amelyet két gazdag szegedi polgár megbízására tervezett Magyar Ede. A földszintje vasbeton szerkezetű, leglátványosabb része pedig a kupolaszerű torony, amelyet bádogból készült lányszobrok vesznek körül. Az épület aljában működött a legendás Corso Kávéház, ahol Juhász Gyula és József Attila is megfordult.[6]
Forrás: https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/
Szeged és térsége desztinációs kiadvány
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) legújabb desztinációs kiadványának köszönhetően Szeged és térségével ismerkedhetnek meg az olvasók. A magyar nyelvű brosúra bemutatja a Dél-Alföld kulturális és gasztronómiai kincseit, valamint épített és természeti örökségeit egyaránt.[7]
A kiadvány országszerte elérhető a Tourinform-hálózat irodáiban, illetve az alábbi linkről tölthető le: https://mtu.gov.hu/documents/prod/BR20MTUGE04_Szeged_final_forgato_1.pdf
Forrás: https: //mtu.gov.hu/cikkek/szeged-es-tersege-desztinacios-kiadvany-2195
[1] https://utazas-nyaralas.info/magyarorszag/szeged.html
[2] https://utazas-nyaralas.info/magyarorszag/szeged.html
[3] https://szegedidom.com/
[4] https://www.szegediszabadteri.hu/hu/index/index/
[5] https://www.szinhaz.szeged.hu/
[6] https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/szeged/szeged-a-szecesszio-varosa-is-kozel-felszaz-csodas-epulet-orzi-a-nyomat/
[7] https://mtu.gov.hu/cikkek/szeged-es-tersege-desztinacios-kiadvany-2195
